Találati lista:
1441. cikk / 5153 Családi járulékkedvezmény
Kérdés: Érvényesítheti a tagi jövedelme után bevallott nyugdíjjárulékból családi járulékkedvezményként a családi adókedvezményből fennmaradó részt egy kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó, aki a gyermekei utáni családi adókedvezményt nem tudja maradéktalanul igénybe venni az összevont adóalapba tartozó jövedelme alapján?
1442. cikk / 5153 Izraeli állampolgárságú ügyvezető
Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a tevékenységét Magyarországon egy izraeli vállalkozás által alapított magyar kft. izraeli állampolgárságú ügyvezetője? Biztosítottá válik e tevékenysége alapján, illetve kell adóazonosító jelet és tajszámot igényelni a részére? Az ügyvezető Izraelben nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, hetente 4 napot tölt Magyarországon, ezért a társaság lakást bérel a részére. Változna a helyzete abban az esetben, ha Izraelben rendelkezne biztosítási jogviszonnyal?
1443. cikk / 5153 Külföldi munkavállaló részére bérelt lakás
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a 2 fő külföldi munkavállaló részére bérelt lakás költségként elszámolt bérleti díja után? Változik az adójogi megítélés abban az esetben, ha a dolgozók a munkájuk nagy részét is a lakásban végzik?
1444. cikk / 5153 Nyugdíjas munkavállalók esedékességet követően kifizetett jövedelme
Kérdés: Hogyan kell meghatározni a közterheket abban az esetben, ha egy végelszámolással megszűnő vállalkozás, amely végre be tudta hajtani a nagy összegű kintlévőségeit, kifizeti a nyugdíjas munkavállalói számára a 2018 utolsó negyedévének elmaradt munkabérét, illetve a 2018. évre vonatkozó jutalmakat is? Van valamilyen különbség az elszámolásban a 2018. december 31-én megszűnt munkaviszonyokra, illetve a jelenleg is fennálló jogviszonyokra vonatkozóan?
1445. cikk / 5153 Szülés biztosítási jogviszony megszűnése után
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2019. augusztus 15-ig határozott idejű munkaszerződés alapján biztosított egy cégnél, de veszélyeztetett terhessége miatt 2019. május 23-tól keresőképtelen? A szülés várható időpontja 2019. szeptember 19. Kaphatja továbbra is a táppénzt a szülés időpontjáig a biztosítása megszűnése után? A munkaviszony megszűnése után meg kell fizetnie a minimumjárulékokat a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője is? Az ügyvezetői teendőket jelenleg megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelemben nem részesül.
1446. cikk / 5153 1959-ben született személy
Kérdés: Elmehet előnyugdíjba egy 1959-ben született személy abban az esetben, ha már 42 éve fizeti a társadalombiztosítási járulékokat? Mire számíthat, ha beadja az igénylését?
1447. cikk / 5153 Táppénz alapja
Kérdés: Táppénzalapot fog képezni a céges logóval ellátott óra ellenértéke, amelyet egy vállalkozás lojalitási ajándékként ad a munkavállalóinak? A juttatás értéke után – többek között – az egészségbiztosítási járulék is megfizetésre kerül.
1448. cikk / 5153 Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló édesanya
Kérdés: Alkalmazható az Eb-tv. 42/D. §-ának (5) bekezdésében megfogalmazott kedvezményszabály a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló édesanya második gyermeke után járó GYED megállapítása során, ha korábban csecsemőgondozási díj helyett szülési szabadság idejére folyósított díjazásban részesült?
1449. cikk / 5153 Keresőképtelenség a felmondás időtartama alatt
Kérdés: Meghosszabbítja a felmondási időt a keresőképtelenség abban az esetben, ha a munkaviszony megszüntetését a munkavállaló kezdeményezte, és a felek 30 napos felmondási időben állapodtak meg? Milyen lehetőségei vannak a foglalkoztatónak abban az esetben, ha utólag kiderül, hogy a munkavállaló ténylegesen nem volt munkára alkalmatlan állapotban, csak annyira megromlott a viszonya a korábbi kollégáival, hogy nem kívánta ledolgozni a felmondási idejét?
1450. cikk / 5153 Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai
Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
