Felmondás szülés után

Kérdés: Egy betéti társaság munkavállalója jelenleg táppénzen van, 2004. januárra várható a szülése. A dolgozó a szülés után 6-12 hónappal munkába szeretne állni. Köteles-e a bt. visszavenni, és mennyi időre? Amennyiben igen, mennyi szabadságot kell elszámolni az eltelt 6-12 hónap után. Mikortól szüntethető meg a munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] ...között a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a betegség miatti keresőképtelenség – legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: El kell-e számolni a 15 nap betegszabadságot egy nyugdíjas alkalmazott keresőképtelensége esetén? A betegszabadság lejárta után a nyugdíján kívül jogosult-e valamilyen ellátásra? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót?
Részlet a válaszából: […] ...15 munkanap betegszabadság a vonatkozó munkajogi szabályok szerint a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – kivéve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – illeti meg [Mt. 137...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Táppénzjogosultság időtartama

Kérdés: A 8 nap betegszabadság lejártát követően hány napig jogosult táppénzre az a dolgozó, aki 2003. június 30-ától jelenleg is keresőképtelen, előző biztosítási jogviszonya 2002. október 24-én szűnt meg, és jelenlegi munkahelyére 2003. június 11-én lépett be?
Részlet a válaszából: […] ...a megszakítás, és jogfenntartó időket a levélíró nem közölt. Az Eb-tv. 46. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a dolgozó a betegszabadság lejártát követő naptól csak annyi napra jogosult táppénzre, ahány nap folyamatos biztosítási idővel rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Óradíjas nyugdíjas munkavállalók szabadsága, betegszabadsága

Kérdés: Óradíjas nyugdíjas munkavállalók egyenlőtlen munkaidőben felváltva – egyik héten két napot, másik héten három napot – dolgoznak, napi 12 órás munkaidőben. Amennyiben orvosi igazolás alapján betegállományba kerülnek, mely napokat kell betegszabadságként elszámolni, ha az igazolás hétfőtől péntekig szól? A nem munkával töltött pihenőnapokra a dolgozó kezdeményezésére kiadható-e szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerint üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.Az Mt. 137. § (6) bekezdése értelmében a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Betegszabadság kiadása határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Hogyan kell kiadni a betegszabadságot határozott idejű munkaszerződés esetén? A dolgozót határozott időre – 2003. szeptember 1-jétől október 31-ig – kötött szerződés alapján foglalkoztatja a munkáltató. A biztosított keresőképtelen beteg 2003. szeptember 17-től 26-ig. A tárgyévben betegszabadságot még nem vett igénybe. A keresőképtelenség időtartamából hány napra kell betegszabadság címén távolléti díjban részesíteni a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...határozott időre kötött szerződés esetén a betegszabadságot időarányosan kell kiadni. Az időarányos betegszabadság mértékének kiszámításánál alkalmazni kell a fél napot elérő töredék napnak felfelé, egész munkanappá való kerekítését előíró rendelkezést....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Étkezési hozzájárulás figyelembevétele táppénzalapként

Kérdés: Kell-e a dolgozónak egészségbiztosítási járulékot fizetnie az étkezési hozzájárulás címén kifizetett összeg után, ha a naptári hónap teljes tartama alatt keresőképtelen beteg volt és táppénzben részesült? A cég minden alkalmazottjának – munkaszerződésben rögzítettek alapján – adó- és járulékköteles étkezési hozzájárulást fizet. A társaság belső szabályzata értelmében az adó- és járulékköteles étkezési hozzájárulást a betegszabadság, illetve a táppénzes időre is fizetik. Tekintettel arra, hogy az étkezési hozzájárulás után az egészségbiztosítási járulékot a dolgozó megfizette, ezért a táppénz összegének kiszámításánál a havi 6000 forintot rendszeres jövedelemként vettük figyelembe. A munkáltatónál tartott ellenőrzés ezt kifogásolta. Az egészségbiztosításijárulék-fizetés ellenére táppénz alapjaként miért nem vehető figyelembe ez az összeg?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 47. §-ában foglaltakra tekintettel nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított teljes keresetét megkapja, illetve ha keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után. Nem vitás, hogy a dolgozó az étkezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Táppénz alapja üzemi baleseti táppénz után

Kérdés: A dolgozó 2001. november 26-án üzemi balesetet szenvedett, melynek következtében egy évig táppénzben részesült. Egyéb betegsége miatt az orvos (8-as kóddal) ismét keresőképtelen állományba vette 2003. január 24-től. A dolgozó 2002. november 26-tól 2003. január 23-ig fizetett szabadságon volt.Milyen jövedelem alapján, és meddig jár részére a táppénz?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított a 2003. január 24-én kezdődő keresőképtelensége esetén a betegszabadság lejártát követően egy évig jogosult táppénzre. (Nem előzmény a baleseti táppénz folyósításának az időtartama.) Mivel nincs a dolgozónak az Eb-tv. 48. § (2)–(3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Szakképzési hozzájárulás alapja

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a betegszabadságot a szakképzési hozzájárulás alapjának a meghatározásánál? Köteles-e szakképzési hozzájárulást fizetni a személyesen közreműködő tagjainak járó díjazás után egy egyszeres könyvvitelt vezető kkt.?
Részlet a válaszából: […] ...törvényi szabályozás, illetve kollektív szerződés alapján – járó díjazás, jellemzően távolléti díj (fizetett szabadság, betegszabadságra járó díjazás), prémium, amely az előre meghatározott feladatok teljesítése esetén a munkavállaló részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Társadalombiztosítási kifizetőhely alapításának elmulasztása

Kérdés: Milyen következményei lehetnek annak, ha egy 114 fős cég nem kezdeményezi a kifizetőhellyé válását? A cégnél ebben az évben ellátást senki sem igényelt, két esetben került sor betegszabadság kifizetésére.
Részlet a válaszából: […]

A munkáltató nem tartotta be a Tb-fü-tv. 9. §-ában előírtakat. Ha ez az illetékes pénztár tudomására jut, felszólítja a munkáltatót a kifizetőhely létesítésére. Ha a munkáltató nem tesz eleget a törvényben előírtaknak, bírságolható.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Táppénzjogosultság végkielégítés esetén

Kérdés: Jogosult-e táppénzre az a munkavállaló, akinek munkaviszonya 2003. augusztus 15-én megszűnt, hathavi végkielégítésben részesült, és 2003. augusztus 18-án passzív jogon táppénzes állományba került? Változnak-e a jogosultság feltételei abban az esetben, ha a dolgozó új munkaviszonyt létesít, illetve munkanélküli-ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...előzménye – 180 napig. Ha a munkaviszony megszűnését követően új munkaviszonyt létesít, és keresőképtelen beteg lesz, táppénzre a betegszabadság lejártát követő naptól válik jogosulttá. A táppénzjogosultság időtartamát befolyásolja a folyamatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.
1
38
39
40
43