Táppénz alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak, aki 2016. május 4-től áll a jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2016. október 4-től keresőképtelen, táppénzre a betegszabadság után 2016. október 14-től jogosult, és 2014. október 11-től rendelkezik folyamatos biztosításban töltött idővel? A munkáltató értelmezése szerint az irányadó időszak 2016. május 4-től 2016. július 31-ig tart, és a számítási időszak is ugyanez a 89 napos időtartam, amelyre a munkavállaló összesen 711 807 forint jövedelmet kapott, de több helyről is azt az információt kapta, hogy a táppénz alapja ebben az esetben a minimálbér.
Részlet a válaszából: […] A munkáltató az irányadó időszakot, és a számítási időszakot is helyesen határozta meg. Tény, hogy a dolgozónak a számítási időszakban nincs még 120 naptári napi jövedelme sem, a konkrét eset elbírálásához azonban az Eb-tv. 48. §-ának (3) bekezdésében foglaltak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Iskolaszövetkezet tagja

Kérdés: Milyen munkajogi előírások vonatkoznak az iskolaszövetkezet és tagja között létrejött munkaviszonyra?
Részlet a válaszából: […] ...járó, rendszeres munkavégzést ritkán tud vállalni. Erre figyelemmel, az iskolaszövetkezeti munkaviszonnyal nem jár rendes szabadság, betegszabadság, szülési és fizetés nélküli szabadság sem. Ugyanakkor a munkavégzési kötelezettséggel nem járó idő tartama nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Átmeneti bányászjáradékban részesülő munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Keresőképtelenség esetén jogosult lesz betegszabadságra és táppénzre egy teljes munkaidős munkavállaló abban az esetben, ha átmeneti bányászjáradékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...is kell vonni. A pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetése pedig megalapozza a munkavállaló táppénzre való jogosultságát, míg a betegszabadság az Mt. általános szabályai szerint illeti meg.Ami a rá vonatkozó kereseti korlátot illeti: amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Folyamatos biztosítási idő többes jogviszony esetén

Kérdés: Melyik jogviszonyban vehető figyelembe a kisadózóként szerzett biztosítási idő annak a személynek az esetében, aki már két éve működik kisadózó társas vállalkozóként, 2016. április 1-jétől egyéni vállalkozóvá vált, ahol nem kisadózó, illetve egy kft.-ben munkaviszonyt is létesített, és szeptember 11-től keresőképtelen?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozói jogviszonya.Keresőképtelensége esetén mindkét jogviszonyában – némi eltolódással, hiszen munkaviszonyában először betegszabadságra jogosult – megilleti őt a táppénz.A konkrét kérdést illetően pedig megállapíthatjuk, hogy mindkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: Milyen jövedelem lesz a baleseti táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. április 6-tól áll a munkáltató alkalmazásában napi 8 órás munkaviszonyban 1000 forint/óra munkabérért, és 2016. július 5-én munkavégzés közben balesetet szenvedett? A keresőképtelenségről szóló igazoláson a keresőképtelenség első napja július 5., de erre a napra a munkavállaló munkabért kapott, mert a baleset a munkavégzés hatodik órájában történt, ezért a baleseti táppénzre július 6-tól jogosult. A munkavállaló előző jogviszonya 2015. június 16-án szűnt meg.
Részlet a válaszából: […] ...összegének napi alapját a számított szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani, szerződés szerinti jövedelem – a betegszabadságra jogosultak esetén – az ellátásra való jogosultság kezdőnapjának hónapjára számított távolléti díj, napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Folyamatos biztosítási idő

Kérdés: Folyamatos a biztosítási ideje annak a munkavállalónak, akinek a munkaviszonya a táppénz folyósításának tartama alatt szűnt meg, de betegsége miatt csak 5 hét múlva tudott újabb jogviszony létesíteni, viszont emellett rendelkezik egy kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozással is?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadságot követő egy év lejárta utáni napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Diákszövetkezet tagjának üzemi balesete

Kérdés: Megilleti bármilyen baleseti ellátás a diákszövetkezet tagját abban az esetben, ha üzemi balesetet szenved?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásra, tehát nem illeti meg sem baleseti egészségügyi szolgáltatás, sem baleseti táppénz. Sőt, keresőképtelensége ellenére még betegszabadságra sem jogosult, hiszen az Mt. augusztus 31-ig hatályos – az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Felmondás keresőképtelenség ideje alatt

Kérdés: Elszámolhat a munkavállalóval még a táppénzes időszak alatt egy táppénz-kifizetőhelyet üzemeltető munkáltató abban az esetben, ha a keresőképtelenség ideje alatt felmondott? Ki lehet fizetni a dolgozónak a felmondási időre jutó bérét, a végkielégítését és az esetlegesen ki nem vett szabadságát, vagy meg kell várni, amíg az orvos keresőképes állományba veszi?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló betegsége miatti keresőképtelenségének ideje alatt, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig a munkáltató a munkaviszony felmondásának jogával csak azzal a korlátozással élhet, hogy a felmondási idő legkorábban ezen időtartamok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Baleset keresőképtelenség ideje alatt

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult a továbbiakban az a saját jogú nyugdíjban részesülő munkavállaló, aki 2016. május 6-tól keresőképtelen, gyógyulása érdekében május 23-tól heti 3 alkalommal fizioterápiás kezelésre járt, június 2-án a kezelés végeztével a kezelő csúszós padlóján elesett, eltörte a lábát, ezért kórházba került, ahol meg kellett műteni? A dolgozó fekvőgipszet kapott, jelenleg is keresőképtelen, a keresőképtelenség kódja "4". A munkavállaló 2016. január 4-től áll a munkáltató alkalmazásában, munkabére havi 200 000 forint, és a keresőképtelenség első 15 napjára megkapta az előírt 15 munkanap betegszabadságot.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.
Részlet a válaszából: […]

A baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre és a táppénzfolyósításra tekintet nélkül a keresőképtelenség időtartamára legfeljebb egy éven át jár. A nyugdíjas dolgozó tehát nem válik ellátatlanná.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Számítási időszakon kívül eső osztószámcsökkentő napok

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a táppénzalap megállapítása során az osztószámcsökkentő napokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. április 14-től keresőképtelen, a betegszabadságát kimerítette egy korábbi keresőképtelenség alkalmából, és 2007. december 19-től folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik? Az irányadó időszak a 2014. január 1-jétől 2015. január 31-ig tartó időszak, ezen belül a számítási időszak 2014. június 19-től 2015. január 31-ig 227 naptári nap, a kieső idő az irányadó időszakon belül 47 nap, melyből 8 nap (2014. június 1-jétől június 8-ig) a számítási időszakon kívülre esik.
Részlet a válaszából: […] A táppénz összegének kiszámítására vonatkozó szabályok 2015. januártól változtak. A táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.
1
14
15
16
44