14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Táppénz és nyugdíj alapjának számítása
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
2. cikk / 14 Cafeteria és a munkabérletiltás
Kérdés: Letiltási alapot képeznek a bérként adózó juttatások, illetve a bérként adózó költségtérítések (pl. albérleti támogatás, adóköteles útiköltség-térítés) 2019. január 1. után? Van valamilyen különleges szabály a végrehajtást szabályozó törvényekben ezekre az esetekre?
3. cikk / 14 Közalkalmazott béren kívüli juttatása
Kérdés: A vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések alapján helytállóak egy közalkalmazott feltevései, aki írásban fordult a munkáltatóhoz azzal, hogy megítélése szerint egyrészt folyószámla-támogatás nem folyósítható a közalkalmazottak részére megállapított cafeteriajuttatási keretből, másrészt utalt arra, hogy álláspontja szerint jogszabályi előírás értelmében a munkáltató a közalkalmazott részére egyébként is köteles folyószámla-támogatást adni?
4. cikk / 14 Cafeteriajogosultság
Kérdés: Jogszerű a cafeteriaszabályzatban a munkáltató azon rendelkezésre, mely szerint a cafeteria a próbaidő időtartamára és a felmondási időre nem jár? Amennyiben egy ilyen rendelkezés esetlegesen nem jogszerű, akkor elfogadható az a rendelkezés, amely szerint a próbaidő tartamára cafeteria nem jár, azonban a sikeres próbaidő leteltét követően a munkavállaló visszamenőlegesen megkapja a juttatásokat?
5. cikk / 14 Cafeteriajogosultság
Kérdés: A cafeteriaszabályzatban a munkáltató rendelkezhet úgy, hogy meghatározott jogcímeken, illetve meghatározott ideig távol lévő munkavállalók (pl. szülési szabadság, CSED, GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság stb.) nem részesülnek cafeteriajuttatásban, azaz a munkáltató a cafeteriajuttatásra való jogosultságot kötheti a tényleges munkavégzéshez?
6. cikk / 14 Munkáltatói lakáscélú támogatás fennálló hitel törlesztésére
Kérdés: Adható adómentes juttatásként a már korábban, akár évekkel ezelőtt is, egy hitelintézettel megkötött lakáscélú (vásárlás, bővítés, építés stb.) hitelszerződés alapján fennálló hitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás? Adható-e ez a juttatás a cafeteriarendszerben?
7. cikk / 14 Külföldi üdülés
Kérdés: Milyen jogcímen cafeteriaelem a külföldi üdülés, melyik törvény teszi lehetővé a juttatását? Ki adhatja, ki kaphatja, és hogyan lehet elszámolni? Alapja-e a társasági adónak, illetve költségként elszámolható-e?
8. cikk / 14 Béren kívüli juttatások korlátozásának megszűnése
Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?
9. cikk / 14 Mobilinternet adómentessége
Kérdés: Beletartozhat-e a cafeteria-rendszerbe, és juttatható-e adómentesen a hordozható számítógéphez csatlakoztatható USB adatkártya, amellyel a vállalkozás vezető beosztású munkavállalói bárhol hozzáférhetnek az internethez? A társaságnál a cafeteria keretében minden munkavállaló választhatja az otthoni internet-hozzáférést.
10. cikk / 14 Közterhek alapja
Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?