16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Korengedményes nyugdíjas ügyvezető
Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
2. cikk / 16 Béren kívüli juttatások több jogviszony esetén
Kérdés:
Kaphat-e étkezési utalványt mindkét munkahelyén az a munkavállaló, aki a heti 36 órás főfoglalkozású munkahelye mellett másodállásban is munkaviszonyban áll egy másik munkáltatónál? Kell-e nyilatkoztatni a munkavállalót valamelyik munkahelyén, illetve a juttatások megállapítása során figyelembe kell-e venni a másik munkáltatótól kapott juttatásokat?
3. cikk / 16 Társas vállalkozás tagjainak juttatásai
Kérdés: Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?
4. cikk / 16 Mellékfoglalkozású munkavállaló természetbeni juttatásai
Kérdés: Adható-e melegétkezési utalvány, iskolakezdési támogatás, illetve üdülési csekk egy mellékfoglalkozású munkavállalónak, aki máshol rendelkezik főfoglalkozású munkaviszonnyal?
5. cikk / 16 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
6. cikk / 16 Üdülési csekk nyilvántartása, bevallása
Kérdés: Kell-e név szerinti jelentést küldeni az APEH-nak a 2009-ben kiosztott 71 500 forint/év/fő összegű üdülési csekkekről, vagy elég egy nyilvántartás erről a juttatásról?
7. cikk / 16 Természetbeni juttatások fizetése távol lévő munkavállaló részére
Kérdés: Adható-e terhességi-gyermekágyi segély alatt, vagy esetleg a felmentési idejét töltő munkavállaló részére étkezési utalvány, ajándékutalvány vagy üdülési csekk? Befolyásolhatja-e valamely rendelkezés a munkáltató döntésén alapuló juttatást? Például valahol megjelent, hogy a 13. havi illetmény arányos megállapításánál figyelembe kell venni a 24 hét szülési szabadság idejét, a GYED idejét viszont már nem.
8. cikk / 16 Béren kívüli juttatások korlátozásának megszűnése
Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?
9. cikk / 16 Adómentes béren kívüli juttatások
Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
10. cikk / 16 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Meghatározható-e a természetbeni juttatásokban részesülő dolgozók csoportja az adómentes béren kívüli juttatások és adóköteles juttatások tekintetében, vagy azokban valamennyi dolgozónak részesülnie kell az alábbi esetben? Egy társaság üzemeltetési szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. Az egyik ügyfél kifejezett kérésére adóköteles, illetve adómentes béren kívüli juttatások rendszerét szeretnénk kialakítani oly módon, hogy csak azon dolgozók részesülnének belőle, akik ehhez a szolgáltatási szerződéshez kapcsolódó munkában vesznek részt. Ezek a dolgozók teljes munkaidejükben az említett ügyfél telephelyén dolgoznak.
