1062 talált cikk a bejelentés kifejezésre

Kérdés: Jogosult lesz özvegyi nyugdíjra az a 49 éves férfi, akinek a felesége 46 évesen elhunyt, és haláláig 23 év munkaviszonya volt? Amennyiben igen, akkor milyen módon kell igényelni az ellátást?

Kérdés: Megállapítható-e a joggal való visszaélés, illetve sérül-e a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás elve, vagy bármilyen egyéb elv abban az esetben, ha egy munkavállaló, aki gyermeke születésére tekintettel fizetés nélküli szabadságon volt, megszünteti a fizetés nélküli szabadságát, ezzel egyidejűleg bejelenti, hogy ismét várandós, néhány nap rendes szabadságot vesz igénybe, majd veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba kerül? Változik a helyzet abban az esetben, ha a dolgozó nem vesz igénybe szabadságot, hanem közvetlenül a fizetés nélküli szabadság megszakítása után keresőképtelen állományba kerül, illetve, ha a várandósság tényét nem a fizetés nélküli szabadság megszüntetésével egyidejűleg, hanem azt követően jelenti be?

Kérdés: Szerezhet bevételt, állíthat ki számlát egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki előreláthatóan hosszú ideig táppénzen lesz, és ez alatt az időszak alatt egy egyszerűsített foglalkoztatott munkavállaló mérné fel a munkát, kötné meg a szerződést, és végezné el a feladatot, a könyvelő pedig elvégezné a bejelentést, azaz a vállalkozó semmilyen feladatot nem látna el? Keletkezik járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben?

Kérdés: Valóban nincs szükség biztosítottként történő bejelentésre egy rokkantsági ellátásban részesülő, 80 százalékos egészségügyi károsodott személy esetében annak érdekében, hogy rendszeres, díjmentes egészségügyi ellátása biztosítva legyen? Az érintett egy betéti társaság kültagja, és heti két napra, napi 6 órára alkalmi munkavállalóként bejelentésre kerülne a társaságba. Elegendő számára ez a bejelentés? Helyesen gondolja a társaság, hogy a rokkantsági ellátás miatt egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a kültag nem kötelezett? Az alkalmi bejelentések miatt a napi 4800 forint megfizetésre kerül. A tag egészségi állapota végleges.

Kérdés: Végezhet a társaság tevékenységi körébe tartozó munkát megbízási jogviszonyban egy betéti társaság rokkantsági ellátásban részesülő kültagja, vagy a munkavégzés alapján társas vállalkozónak kell tekinteni? Az érintett kültag főállású egyéni vállalkozó, a társaságban pedig havi 100.000 forintos megbízási díj ellenében végezné a munkát.

Kérdés:

Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy mezőgazdasági idénymunkás 2026-ban? Hogyan változott az ezzel kapcsolatos szabályozás, illetve mire kell odafigyelni a foglalkoztatással összefüggésben?

Kérdés:

Dolgozhat továbbra is a több mint 20 éve fennálló munkaviszonyában egy nagyszülő, aki 2026. február 16-tól igénybe kívánja venni az unokája után a gyermekgondozást segítő ellátást?

Kérdés:

Be kell jelenteni tartós megbízási jogviszonyban biztosítottként egy kft. 0 forintos megbízási díjjal foglalkoztatott ügyvezetőjét annak ellenére, hogy másutt teljes munkaidős főállása van? Ebben az esetben is meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér 30 százaléka után? Be kell jelenteni a cég által folyamatosan foglalkoztatott 4 fő megbízottat, akiknek egyébként a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A továbbiakban ezek a munkavállalók is biztosítottá válnak az új szabályozások alapján?

Kérdés: Rendelkeznie kell magyar tajszámmal a biztosított gyermekének a CSED- és GYED-jogosultság elbírálásához? Az érintett angolai állampolgárságú munkavállaló rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a társaságnál munkaviszonyban, engedéllyel foglalkoztatott, mind a két ellátáshoz megvan a szükséges jogosultsági ideje, jelenleg is biztosított. A születési anyakönyvi kivonaton a gyermek ismeretlen állampolgárságú. A NEAK tájékoztatása alapján: A Magyarországon született, nem magyar állampolgárságú gyermeket születése után az állampolgársága szerinti államban kell anyakönyvezni, és az okmányokkal való ellátását, illetve a magyarországi lakóhely létesítését követően igényelhető a tajkártya. A szülők a fenti folyamatot nem kívánják lefolytatni, magyar tajszámot nem kívánnak igényelni az újszülöttnek. A kifizetőhely értelmezése szerint azonban ez nem befolyásolja a CSED- és GYED-ellátás folyósítását a biztosított részére még akkor sem, ha az ellátások igénylőlapja külön rubrikát tartalmaz a gyermek tajszámának feltüntetésére. Kizárólag az újszülött magyar egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére lesz kihatással, a születést követő második hónap letelte után. Mi az eljárás ebben az esetben?

Kérdés: A továbbiakban is a kifizetőhelynek kell folyósítania a csecsemőgondozási díjat annak az édesanyának a részére, aki 2025. november 12-től részesül az ellátásban, de 2026. január 28-án megszűnt a munkaviszonya a cégnél?