78 talált cikk a baleseti táppénz összege kifejezésre

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult a továbbiakban az a saját jogú nyugdíjban részesülő munkavállaló, aki 2016. május 6-tól keresőképtelen, gyógyulása érdekében május 23-tól heti 3 alkalommal fizioterápiás kezelésre járt, június 2-án a kezelés végeztével a kezelő csúszós padlóján elesett, eltörte a lábát, ezért kórházba került, ahol meg kellett műteni? A dolgozó fekvőgipszet kapott, jelenleg is keresőképtelen, a keresőképtelenség kódja "4". A munkavállaló 2016. január 4-től áll a munkáltató alkalmazásában, munkabére havi 200 000 forint, és a keresőképtelenség első 15 napjára megkapta az előírt 15 munkanap betegszabadságot.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a keresőképtelensége időtartamára egy egyéni vállalkozó, akinek nagy összegű járuléktartozása van, illetve keletkezik táppénzmegtérítési kötelezettsége a tartozására tekintettel?

Kérdés: Baleseti vagy normál táppénzt (betegszabadságot) kell elszámolni annak a munkavállalónak az esetében, aki korábban úti balesetet szenvedett, és 180 napot meghaladó időn túl ismét orvosi ellátást kellett igénybe vennie ugyanazzal a balesettel összefüggésben?

Kérdés: Valóban jogosult táppénzre az egyéni vállalkozói jogviszonyára tekintettel az a személy, aki egyidejűleg társas vállalkozó is, és a havi minimális járulékfizetési kötelezettségének a társas vállalkozásában tesz eleget? Egyéni vállalkozóként nem vesz ki jövedelmet, és járulékot sem fizet.

Kérdés: Mi lesz a baleseti táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013. szeptember 2-től 2014. június 30-ig tanulószerződés, 2014. július 1-jétől pedig munkaszerződés alapján dolgozik a cégnél, és 2015. január 27-én üzemi balesetet szenved? Figyelembe vehető a tanulószerződés időszaka ebben az esetben?

Kérdés: Mennyi osztószámmal kell számolni a baleseti táppénz számításánál abban az esetben, ha a cégnél az Mt. változása miatt olyan döntés született, hogy 2013. július hónaptól a havibéres dolgozóknál nem számolnak a munkaszüneti nappal, tehát a távolléti díjas idők számításánál csak a tényleges munkanapok számával osztanak, és azt felszorozzák a valóban munkában töltött napokkal? A havibér tartalmazza a munkaszüneti napra járó bért is. Az irányadó hónapban 2013 augusztusában például az érintett munkavállaló esetében két nap fizetett szabadság (csütörtök, péntek) volt, így kiesik 4 nap, augusztus 20-a pedig csütörtökre esett.

Kérdés: Elszámolható baleseti táppénz a dolgozó részére az alábbi esetben?
A munkavállaló 2014. március 3-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, előző munkaviszonya 2009. szeptember 1-jétől 2014. február 28-ig tartott. A dolgozó 2014. április 14-től 2014. május 11-ig "1"-es kóddal keresőképtelen állományba került, amely a korábbi munkáltatójánál 2013. december 11-én elszenvedett üzemi balesetével van összefüggésben. A dolgozó az első keresőképes napján, 2014. május 12-én munkába menet közúti balesetet szenvedett, kórházba került, a kórházi ápolása május 27-ig tartott, és 2014. május 28-tól jelenleg is keresőképtelen.

Kérdés: Megtalálható valamelyik jogszabályi helyen az az előírás, hogy baleseti táppénz számításánál a pihenőnap osztószámcsökkentő abban az esetben, ha előzőleg szabadságon volt a dolgozó, vagy csak következtetni lehet erre más szabályozásokból?

Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2012. december 10-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, előző munkahelyén üzemi balesete következtében 2012. szeptember 13-tól október 29-ig baleseti táppénzben részesült, majd 2013. március 14-től a korábbi üzemi balesete következtében ismét keresőképtelen volt 2013. március 31-ig, és 2013. október 28-tól ugyanazon balesetből kifolyólag ismételten keresőképtelenné vált? A dolgozó a baleseti táppénzre jogosultsága megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi balesetből kifolyólag lett ismét keresőképtelen, baleseti táppénzének összege – mivel nem abban a jogviszonyában lett keresőképtelen, ahol az üzemi baleset érte – lényegesen kevesebb volt.

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a baleseti táppénz összegét annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013. augusztus 27-étől állt munkaviszonyba jelenlegi munkáltatójánál, és 2013. szeptember 13-án munkavégzés közben üzemi baleset érte? A dolgozó 2013. augusztus hóban 4 munkanapra 32 000 forint munkabérben részesült. A munkavállalónak korábban nem volt biztosításra kötelezett jogviszonya.