1124 talált cikk a baleset kifejezésre

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?

Kérdés: Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?

Kérdés: Mi a feltétele annak, hogy a táppénz lejárta után baleseti járadékot kaphasson az a személy, aki munkahelyi balesetet szenvedett, ezért jelenleg baleseti táppénzben részesül?

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a járulékokat a táppénzes időszak alatt is annak az átalányadózó fodrász egyéni vállalkozónak, akinek a havi bevétele 400 000 forint, jövedelmét 80 százalékos költséghányaddal számolja ki, járulékait 94 000 forint után fizeti, és 2011 májusában közlekedési balesetet szenvedett, amely miatt 2011. május 10-től táppénzben részesül? Az egyéni vállalkozónak van egy alkalmazottja, aki napi 8 órában dolgozik, így a havi 400 000 forintos bevétele a táppénzes időszak alatt is meglesz. Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat május hónapban?

Kérdés: Figyelembe vehető-e a baleseti táppénz naptári napi átlagának kiszámításánál az április hónapban végzett túlóráért elszámolt bér annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. május 2-án 13.00 órakor üzemi balesetet szenvedett? A munkavállaló munkaideje 5.45-től 14.00 óráig tartott, a baleset napjára megkapta a teljes munkaidőre járó munkabért. A dolgozó 2011. április havi törzsbére 170 240 forint + 2 napra fizetett szabadság 19 348 forint + munkaszüneti napra járó bér 9674 forint + túlóra 35 840 forint.

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantsági nyugdíj időtartama az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe?

Kérdés: Nyitva tartható-e július 1-jén, az egészségügyi munkaszüneti napon egy gyógyszertár, foglalkoztathatók-e ezen a napon a munkavállalók, illetve ha igen, akkor milyen jogszabályokat kell alkalmazni a munkabér kifizetésére? A munkaszüneti napról kiadott közlemény szerint az egyéni és társas vállalkozókra, valamint a közforgalmú gyógyszertárat személyi jog alapján működtető gyógyszerészekre a munkaszüneti nap nem érvényes.

Kérdés: Mi értelme van a nyugdíjas munkavállalók biztosítottként történő bejelentésének, hiszen ettől függetlenül is jogosultak egészségügyi szolgáltatásra?

Kérdés: Kötelezheti-e a munkáltatója a nyugellátás igénybevételére azt a közalkalmazottat, aki 2007 óta részt vesz a prémiumévek programban, és jövőre rendelkezni fog 40 év jogosultsági idővel, amely alapján jogosult lenne a nők kedvezményes nyugdíjára, de még nem szeretné igénybe venni?

Kérdés: Vonatkozik-e a kereseti korlátozás arra a munkavállalóra, aki 2008 óta a II. rokkantsági csoportba tartozik? Amennyiben igen, akkor a Tny-tv. 36/D. §-ában, vagy a 30. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni?