6726 talált cikk az Art. kifejezésre

Kérdés: Kifizethető a korábbi szabadságra vonatkozó teljes munkaidő alapján számított távolléti díj egy közalkalmazott munkavállaló részére abban az esetben, ha a 2020. május 5-én született gyermekére tekintettel 2022. november 30-tól 2023. november 24-ig – a felülvizsgálatig – gyermekek otthongondozási díjában részesül, és fizetés nélküli szabadságon van, amelyet most szeretne megszakítani, mert kivenné a felhalmozódott szabadságait? A munkavállaló a szabadság letelte után újra fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe a GYOD-ra való jogosultság lejártáig. Felmerülhet valamilyen probléma az adóbevallás során, tekintettel arra, hogy a GYOD mellett csak 4 órában dolgozhat?

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy visszaigényelje a befizetett járulékait, illetve annak a nyugdíjbiztosításra jutó részét az a kínai állampolgárságú személy, aki egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként több mint 10 évig a minimálbért jelentősen meghaladó összegű munkabér után fizette meg a közterheket, most azonban családi okok miatt véglegesen visszatér a hazájába, így Magyarországon nyugellátásra nem lesz jogosult? Alkalmazható ebben az esetben a Tny-tv. 78. §-ában foglalt szabályozás?

Kérdés: Milyen feltételekkel vehet igénybe szabadságot az apa a nyári szünidő alatt, tekintettel arra, hogy az anya a betegsége miatt nem tudja gondozni kisiskolás gyerekeit?

Kérdés: Érinti valamilyen módon a 2023. július 1-jén hatályba lépő 205/2023. Korm. rendelet a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határt? Amennyiben igen, akkor az osztalék elfogadása vagy a kifizetés dátuma számít?

Kérdés: Alkalmazható a Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelkezések hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió Intézményei által biztosított személy jövedelme után fennálló szociálishozzájárulásiadó-mentesség a természetes személy által megszerzett osztalékból, illetve árfolyamnyereségből származó jövedelmekre is abban az esetben, ha az érintett a Németországban fennálló biztosítási jogviszonyát igazolással igazolja?

Kérdés: Helyesen járt el a betéti társaság, amikor a heti 1 órás részmunkaidős munkaviszonyban, havi 10 ezer forint munkabérért közreműködő kültag társadalombiztosítási járulékát a minimálbér 30 százalékának figyelembevételével vallotta be, a szociális hozzájárulási adót pedig a tényleges jövedelem alapján?

Kérdés: Befolyásolja egy másik foglalkoztatónál fennálló megbízási szerződés díjának ekho szerinti adózását, ha egy munkavállaló heti 40 órás munkaviszonya heti 20 órára csökken? Hogyan hat a megbízási jogviszony a munkaviszonyra? Hatással van valamilyen módon a közteherfizetésre az ekhós jövedelem?

Kérdés: Jogosult lehet CSED-re a második gyermek születése napjától az édesanya abban az esetben, ha a nagyobb gyermek után az apa vette igénybe a GYED-et a gyermek kétéves koráig? A dolgozó 2020. október 19-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, első gyermeke 2021. szeptember 28-án született, CSED-re nem volt jogosult, mivel nem rendelkezett a jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idővel, ezért a szülés napjától táppénzben részesült, majd 2022. január 1-jén munkába állt. Tekintettel arra, hogy a dolgozó nem volt jogosult GYED-re sem, ezért az ellátást az apa vette igénybe a gyermek kétéves koráig. A dolgozónak 2023. május 24-én megszületett a második gyermeke, a szülés előtt 2023. február 13-tól veszélyeztetett várandósság címén táppénzben részesült, a szülés napjától CSED-et igényelt. Befolyásolja valamilyen módon a jogosultságot, hogy az apa az első gyermekkel még GYED-en van?

Kérdés: Az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdése szerinti kedvezményszabály értelmében, ha a biztosított az irányadó időszakban azért nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig az egészségbiztosítás egy másik pénzellátásában részesült, akkor a jelenlegi táppénz összegét az utolsóként megállapított ellátás alapján kell megállapítani, ha annak összege az eredetileg kiszámolt összegnél kedvezőbb. Helyesen értelmezi a kifizetőhely, hogy az utolsóként megállapított ellátásként csak olyan ellátást lehet figyelembe venni, ami az irányadó időszakban lett megállapítva?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni annak a munkavállalónak a betegszabadságát, aki a kiállított orvosi igazolás szerint 2023. április 25-től keresőképtelen, és jelenleg is keresőképtelen állományban van? Beleszámít a betegszabadság tartamába a május 1-jei munkaszüneti nap ebben az esetben? Helyesen számolt a munkáltató, ha április 25-től május 2-ig betegszabadságot, május 3-tól táppénzt számolt, tekintettel arra, hogy 2023. január 9-től január 21-ig a munkavállalónak 10 munkanap betegszabadság elszámolásra került?