6712 talált cikk az Art. kifejezésre

Kérdés: Jogosulttá válhat a magasabb összegű baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2024. szeptember 4-től a sebészeti járóbeteg-szakellátás igazolása alapján keresőképtelen, és október 3-án a háziorvoshoz menet súlyos balesetet szenvedett, amelyből eredően szintén keresőképtelenné vált? A munkavállaló a háziorvosát megfázásos megbetegedése miatt akarta felkeresni.

Kérdés: Meddig terjed a társadalombiztosítási kifizetőhely hatásköre abban az esetben, ha tudomása van arról, hogy a biztosított nem tesz bejelentést a munkáltató, illetve a munkáltató által működtetett társadalombiztosítási kifizetőhely felé olyan körülményei fennállásának megváltozásáról, amelyek érinthetik az ellátásra való jogosultságot vagy az ellátás (tovább)folyósítását? Köteles valamilyen módon kivizsgálni ezeket a – valószínűsített – változásokat a kifizetőhely? Milyen formában kell megtennie a bejelentést a biztosítottnak? Szükséges bejelentenie a változást egy jelenleg GYED-ben részesülő magyar állampolgár biztosítottnak, aki a férjével és a gyermekével együtt egy másik EGT-tagállamba költözik, de ott nem vállal semmilyen munkát? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha nem EGT-tagállamba, hanem harmadik államba költözik a család?

Kérdés: 2024-ben 365 vagy 366 nap a táppénzjogosultság maximális időtartama, tekintettel arra, hogy szökőév van? Meddig jogosult táppénzre a biztosított a 2024. május 6-án kezdődő „8”-as kódú keresőképtelensége esetén? Helyesen járt el a kifizetőhely, ha az alábbi táppénzelőzmények ismeretében 2024. augusztus 19-ig folyósította az ellátást? A biztosított 2023. május 3-án keresőképtelen lett „8”-as kóddal. 2023. május 3-tól 2023. május 23-ig betegszabadságon volt, majd május 24-től október 6-ig saját jogú táppénzben részesült. 2023. október 7-én keresőképessé vált, 2023. december 4-én ismét keresőképtelen lett, 2024. április 30-ig táppénzben részesült, 2024. május 1-jétől keresőképes, de május 6-án ismét keresőképtelen lett, május 27-ig betegszabadságon volt, és 2024. augusztus 19-ig táppénzt kapott.

Kérdés: Elfogadható a GYED-jogosultság megállapításához az ügyfélkapuról letöltött egyéni vállalkozói jogviszonyigazolás abban az esetben, ha a munkavállaló 2023. január 6-tól áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában, és 2024. május 13-án született gyermeke után jelenleg CSED-ben részesül, amelynek lejárta után igényelné a GYED-et, de a feltételeknek nem felel meg? Saját elmondása szerint jelenlegi munkaviszonya előtt egyéni vállalkozó volt, de a társadalombiztosítási kiskönyvét nem adta át a munkáltatónak.

Kérdés: Jogosult ideiglenes özvegyi nyugdíjra az elhunyt személy élettársa?

Kérdés: Hogyan kell bevallani egy havi bruttó 400.000 forintos munkabérrel foglalkoztatott munkavállaló bérét abban az esetben, ha a foglalkoztató likviditási problémái miatt július hónapra csak 300.000 forint került számára elszámolásra, augusztus hónapra nem kapott bért, és szeptember hónapban kapta meg az elmaradt jövedelmét? Július hónapra a ténylegesen elszámolt 300.000 forintot, vagy a szerződésben meghatározott 400.000 forintot kell szerepeltetni? Mi szerepeljen az augusztusi bevallásban, és végül a szeptember havi bevallásban bevallható egyben az elmaradt bér?

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik a volt munkavállalónak a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt beadott bírósági keresetlevélben kért felmondási időre járó távolléti díj, a felmondás esetére járó végkielégítés, valamint a kifizetés napjáig elszámolt késedelmi kamat esetleges megítélése esetén? Szerepeltetni kell ezeket a kifizetéseket a ’08-as bevalláson?

Kérdés: Be kell jelenteni a ’T1041-es nyomtatványon egy alapítványi iskola által havi elszámolással foglalkoztatott óraadó tanárt abban az esetben, ha igazolja, hogy máshol biztosított?

Kérdés: Szükséges munkavállalási engedély egy kínai állampolgárságú személy alkalmazásához abban az esetben, ha rendelkezik nemzeti letelepedési engedéllyel, tartózkodási engedéllyel, külföldi részére járó személyi igazolvánnyal, adóazonosító jellel és tajszámmal is? A kilépőpapírjai alapján korábban (2012. évben) egy másik cég is alkalmazta az érintettet.

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egyéni vállalkozóként, illetve társas vállalkozóként egy Franciaországban élő portugál állampolgárnak abban az esetben, ha Magyarországon vállalkozást kíván indítani oly módon, hogy a tevékenységet Franciaországban végezné magyar és külföldi megrendelők részére? Az érintettnek jelenleg nincs biztosítása semelyik országban.