Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ

Kérdés: Helyesen gondolja a magánszemély adózó, hogy egy kft.-től kapott megbízási díját és az egyéni vállalkozóként szerzett bevételét göngyölítve csak addig kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, amíg az adófizetési felső határt el nem éri? Az érintett mindkét jogviszonyában jelentős szociális hozzájárulási adót fizet. Figyelembe vehető mindkét jövedelem a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelem (Szja-tv. 65/A. §),c) az osztalék (Szja-tv. 66. §), vállalkozói osztalék-alap (Szja-tv. 49/C. §),d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem (Szja-tv. 67. §),e) az Szja-tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.

Gyermekvállaláshoz kapcsolódó szja-kedvezmények

Kérdés: Melyek a gyermekvállalás támogatásával kapcsolatos legfontosabb, személyi jövedelemadózást érintő változások, amelyek 2025. július 1-jén kerülnek bevezetésre?
Részlet a válaszából: […] ...munkabérre, megbízási díjra, egyéni vállalkozói vagy őstermelői bevételre – vonatkozik, ugyanakkor nem érvényes az osztalékból, árfolyamnyereségből vagy ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmekre.A háromgyermekes édesanyák 2025. október 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Üzletrész értékesítése

Kérdés: Hol kell szerepeltetni a személyijövedelemadó-bevallásban az üzletrész eladását, illetve milyen dokumentumokra van szükség ennek igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...amely tagsági jogviszonyt keletkeztet, különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyont is.Az üzletrész értékesítésekor árfolyamnyereség címén keletkezik jövedelem. Jövedelemnek az érték-papír átruházásával megszerzett bevételnek az a része minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Helyesen gondolja egy egyéni vállalkozó, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, tekintettel arra, hogy a heti 40 órás munkaviszonyában évi 7,2 millió forintot, azaz a minimálbér 24-szeresénél magasabb összegű munkabért keres?
Részlet a válaszából: […] ...ebbe a körbe tartozik még a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, valamint az Szja-tv. 1/B. §-ának hatálya alá tartozó természetes személy e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

EU-ban biztosított személy osztaléka, árfolyamnyeresége

Kérdés: Alkalmazható a Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelkezések hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió Intézményei által biztosított személy jövedelme után fennálló szociálishozzájárulásiadó-mentesség a természetes személy által megszerzett osztalékból, illetve árfolyamnyereségből származó jövedelmekre is abban az esetben, ha az érintett a Németországban fennálló biztosítási jogviszonyát igazolással igazolja?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásból kivont jövedelmet, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, osztalékot, vállalkozói osztalékalapot, illetve árfolyamnyereségből származó jövedelmet nem terheli adófizetési kötelezettség. A Tbj-tv. értelmező rendelkezései értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősített osztalékelőleg

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie a cégnek abban az esetben, ha az adóhatóság a jogkövetési vizsgálat során 2021-re fizetett osztalékelőleget egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősítette át? Az érintett tag/munkavállaló bére a minimálbér 24-szeresét meghaladta.
Részlet a válaszából: […] ...(a vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, osztalék vállalkozói osztalékalapból, árfolyamnyereség, az Szja-tv. 1/B. §-ának hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.
Kapcsolódó címke:

Osztalék

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adóra megállapított maximumösszeget egy kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője esetében, aki munkaviszonyban látja el a feladatait a kft.-ben, más jogviszonya nincs, és megváltozott munkaképességére tekintettel a cég szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményben részesül utána? A bruttó munkabért vagy a ténylegesen megfizetett adót kell figyelembe venni abban az esetben, ha az érintett fel kívánja venni a 2021. évi osztalékot? A bruttó bére eléri a minimálbér kétszeresét, de a ténylegesen megfizetett adó – a kedvezmény miatt – nem éri el a minimálbér kétszeresét.
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelem (Szja-tv. 65/A. §),c) az osztalék (Szja-tv. 66. §), vállalkozói osztalék-alap (Szja-tv. 49/C. §),d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem (Szja-tv. 67. §),e) az Szja-tv. 1/B. §-ának hatálya alá tartozó természetes személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Átalányadózó egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Kötelezett továbbra is szociális hozzá-járulási adó fizetésére az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha a jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét, vagy ez is tekinthető úgy, mint az osztalék, és a jövedelmet nem terheli tovább a 15,5 százalékos adó?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemre (Szja-tv. 65/A. §),– az osztalékra (Szja-tv. 66. §), vállalkozói osztalék-alapra (Szja-tv. 49/C. §),– az árfolyamnyereségből származó jövedelemre (Szja-tv. 67. §), és a– az Szja-tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.

Külföldi anyacég által juttatott munkavállalói értékpapír

Kérdés: Az anyacégnek vagy a leányvállalatnak van bejelentési kötelezettsége a NAV-hoz abban az esetben, ha a külföldi anyacég a magyarországi leányvállalatánál dolgozó munkavállalóknak részvényt juttat? Hogyan lehet adómentesen juttatni részvényt a dolgozóknak ebben az esetben, milyen feltételeknek kell megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...mentesül a járulékok terhe alól. A kedvezményezett számára előny, hogy az adófizetés időpontjában nem munkaviszonyból, hanem árfolyamnyereségből származó jövedelem keletkezik, a 15 százalék személyi jövedelemadó mellett csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Részvényeladás

Kérdés: Kell adót fizetni az egyenes ági örökségből származó kárpótlási jegyen vásárolt Émász-részvény eladása esetén? A vásárlás és az eladás között 20 év telt el.
Részlet a válaszából: […] ...részvény a személyi jövedelemadó rendszerében értékpapírnak minősül (Szja-tv. 3. § 34. pont), melynek értékesítésekor az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (Szja-tv. 67. §).Árfolyamnyereségből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.
Kapcsolódó címke:
1
2
3