59 cikk rendezése:
41. cikk / 59 Anyasági ellátások alapja
Kérdés: A munkavállaló első gyermekét 2002. március 14-én, a másodikat 2003. szeptember 25-én szülte. Mi az alapja a második gyermek után járó terhességi-gyermekágyi segélynek és a gyermekgondozási díjnak?
42. cikk / 59 Jogosultság anyasági ellátásra
Kérdés: Folyósítható-e terhességi-gyermekágyi segély annak az anyának, aki a szülést megelőzően rendelkezik 180 napi munkaviszonnyal, mely jelenleg is fennáll, de veszélyeztetett terhessége miatt csak 42 naptári napra van tényleges keresete? Táppénzt is 42 napig kapott. A jelenlegi munkaviszonyát megelőzően évekig nem volt biztosítási jogviszonya. A 180 napi jogosultsági időbe beszámít-e annak a keresőképtelenségnek az időtartama, amely alatt táppénzre nem volt jogosult?
43. cikk / 59 Anyasági ellátások összegének megállapítása
Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj összegét az alábbi esetben? Egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott biztosított 2002. október 30-án szült. A kifizetőhely a szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyt, majd jelenleg is gyermekgondozási díjat folyósít részére. Megbízási szerződése 2002. június 17-től október 31-ig szólt. Megbízási díja havi 80 000 forint, 10 százalékos költséghányad alkalmazásával. Tényleges keresete 2002. június 17-től október 29-ig 279 561 forint volt (osztószámcsökkentő 4 nap igazolt távollét, 12 nap táppénz).
44. cikk / 59 Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló anyasági ellátása
Kérdés: Szülés esetén milyen ellátások illetik meg azt a 28 éves munkavállalót, aki munkaképességét 67 százalékban elvesztette, rokkantsági nyugdíjban részesül, és gyermeket szeretne? Az egyéb ellátások időtartama alatt továbbra is folyósítják részére a nyugdíjat vagy sem?
45. cikk / 59 Egyéni vállalkozás gyet folyósítása alatt
Kérdés: Egy főállású családanya vállalkozói igazolványt váltott ki, és hetente egy alkalommal büfét üzemeltet. Vállalkozói igazolványa kiváltásakor a munkavégzés jellege címszóhoz az önkormányzat "heti 36 órát el nem érő munkaviszony mellett" szöveget írta be annak ellenére, hogy munkahellyel nem rendelkezik, az önkormányzat folyósítja számára az anyasági ellátást. Helyes-e ez így, milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az egyéni vállalkozónak? A kérdésben gyermeknevelési támogatásban részesülő édesanyáról van szó, aki egyéni vállalkozói igazolványt váltott ki.
46. cikk / 59 Anyasági ellátások megállapítása egyetemi tanulmányok idején
Kérdés: Milyen juttatásra jogosult második gyermek szülése esetén az az édesanya, aki jelenleg GYED-ben részesül, és utolsó évét már levelező tagozaton végzi az egyetemen? Mi a kedvezőbb számára, ha a GYED alatt, vagy ha a GYES alatt szül? Jelenleg az egyetemi tanulmányaival kiegészítve a minimálbér kétszerese után állapították meg részére a GYED-et, amit 2004. május 5-ig, a gyermek kétéves koráig kap.
47. cikk / 59 Anyasági ellátás idejére járó szabadság igénybevétele
Kérdés: Legkorábban mikor vehető ki, és legkésőbb meddig kell kivenni a GYES idejére és a GYED első évére járó fizetési szabadságot? Ez a szabadság már tartalmazza a gyermek után járó pótszabadságot is?
48. cikk / 59 Anyasági ellátások alapja
Kérdés: Az 1997. július 2-től munkaviszonyban álló biztosított a 2001. április 5-én született gyermekével 2003. április 5-ig gyermekgondozási díjban részesült. 2003. április 6-tól keresőképtelen beteg. Betegszabadság címén távolléti díjban részesült 2003. április 24-ig. Április 25-én ismét szült, és terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély, majd a gyermekgondozási díj alapja? A dolgozó besorolási bére havi 55 000 forint.
49. cikk / 59 Szülés a GYED időtartama alatt
Kérdés: A dolgozó 2001. decembertől 2003. július 24-ig gyermekgondozási díjat igényelt. A kifizetőhelynek 2003. május 24-én jelentette be, hogy 2003. április 30-án ismét szült. Hogyan kell a kifizetőhelynek eljárni ebben az esetben, ha április 30-ig a gyermekgondozási díjat kifizette?
50. cikk / 59 Szja-fizetés evás társas vállalkozó esetében
Kérdés: Az eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. esetében milyen módon lehet elkerülni az szja-fizetést? A közkereseti társaságnak és a betéti társaságnak az Eva-tv. alapján lehetősége van arra, hogy nyilvántartásait ne az Szt. hatálya alatt vezesse, hanem az Eva-tv.-ben meghatározott nyilvántartási rend szerint. Ez a döntése a kkt.-nak és bt.-nek nemcsak a nyilvántartási kötelezettség teljesítésére hat ki, hanem a 18 §. alapján személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség is keletkezik.
