Találati lista:
11. cikk / 233 Munkaerőpiacra lépők szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Igénybe veheti a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy időben mindkét foglalkoztató a munkavállaló után abban az esetben, ha az „A” kft.-nél 2024. május 22-én kezdődött munkaviszonyban csökken a munkaidő, a „B” kft.-nél pedig új munkaviszony kezdődik? Az új munkáltató megkapta a NAV értesítését arról, hogy a munkavállaló munkaerőpiacra lépőnek minősül 2024. május 22-től. A Szocho-tv. 11. §-ának (4) bekezdése viszont csak a foglalkoztatóváltásról rendelkezik.
12. cikk / 233 Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Miként veheti igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy betéti társaság a heti 8 órában könnyű, szakképzettséget nem igénylő fizikai munkára alkalmazott munkavállalói után abban az esetben, ha az érintettek munkabére havi 75.000 forint, tehát nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Az alkalmazott munkavállalók között többen megváltozott munkaképességűnek (C2-es kategória) minősülnek.
13. cikk / 233 Tanulószerződéses tanulók keresőképtelensége
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egynapi bért a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulók keresőképtelensége esetén? Az adott hónap munkanapjaival, vagy csak a gyakorlóhelyen töltött napokkal kell elosztani a bért a betegszabadság számításához? Érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az iskolában teljesítendő oktatási napokra elszámolt betegszabadságra is, vagy csak a gyakorlati napokra elszámolt összegre?
14. cikk / 233 Munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény
Kérdés: Milyen időtartamra érvényesítheti a Szocho-tv. 11. §-a szerinti adókedvezményt a jelenlegi munkáltató az után a munkaerőpiacra lépő személy után, aki először 2024. május 21-én létesített munkaviszonyt, amelyet december 31-én megszüntetett, majd január 6-án állt munkába jelenlegi munkáltatójánál?
15. cikk / 233 Saját munkavállaló képzése
Kérdés: Helyesen jár el a duális képzőhelynek minősülő munkáltató a szakképzésben részt vevő saját munkavállalója esetében, akinek a munkaszerződését úgy módosították, hogy a napi 8 órás munkaidejét felosztották két óra munkavégzésre, és 6 óra szakképzésben való részvételre, a havi 518 ezer forint munkabérét pedig 350 ezer forint/hó munkabérre és 168 ezer forint/hó szakképzésért járó díjazásra? A teljes összegre figyelembe vehető ebben az esetben a személyi jövedelemadóra, illetve a szociális hozzájárulási adóra járó mentesség, vagy csak a szakképzésért járó díjazás összegére?
16. cikk / 233 30 év alatti anyák kedvezménye
Kérdés: Jogosult 2024-ben a teljes évre a 30 év alatti anyák kedvezményére egy 1994. augusztus 12-én született munkavállaló, akinek a gyermeke 2024. június 4-én született, jogosult a családi adókedvezményre, és azt is igénybe vette? A dolgozó jelenlegi munkaviszonya 2020. február 24-én kezdődött, 2024. június 12-től csecsemőgondozási díjat kapott, és 2024. november 27-től GYED-ben részesül? A dolgozó munkahelyén társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
17. cikk / 233 Rokkantsági ellátásban részesülő személy kisadózó egyéni vállalkozása
Kérdés: Van valamilyen akadálya annak, hogy egy jelenleg 61 éves, rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó 2025. évtől áttérjen a kisadózó vállalkozók tételes adójának hatálya alá? Mennyiben rontja ez a döntés a majdani nyugellátása összegét?
18. cikk / 233 Családi adóalap-kedvezmény beteg gyermekek után
Kérdés: Igénybe veheti mindkét beteg gyermekére tekintettel az emelt összegben járó családi adóalap-kedvezményt az édesanya abban az esetben, ha egyedül neveli 7 éves kislányát, aki tartós betegségére tekintettel emelt összegű családi pótlékot kap, valamint egy háztartásban él nagykorú fiával is, aki születése óta siketnéma, a családi pótlékot saját jogán kapja, és jelenleg részmunkaidős munkavállalóként dolgozik, ahol igénybe veszi a 25 év alattiaknak járó személyijövedelemadóalap-kedvezményt?
19. cikk / 233 Megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Érvényesítheti havonta a 153.600 [(266.800×2)–380.000] forint utáni szociálishozzájárulási-kedvezményt egy megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó a havi 400.000 forintos kivétje elszámolása során, ha munkaviszonyban is dolgozik, ahol a havi 380.000 forint bruttó munkabére után a munkáltató igénybe veszi a kedvezményt?
20. cikk / 233 Külföldön élő, távmunkában dolgozó munkavállaló személyijövedelemadó-kedvezménye
Kérdés: Érvényesítheti továbbra is Magyarországon a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét az a munkavállaló, aki a családjával kiköltözött Máltára, és azóta távmunkában dolgozik a magyar munkáltatójánál? A dolgozó a családi kedvezményt kint kapja Máltán, a gyermekei is ott járnak iskolába, a férje Máltán dolgozik, és ezáltal biztosított ő is, a külföldi tartózkodása pedig meghaladta a 181. napot.
