Svájci állampolgárságú tulajdonos ügyvezető

Kérdés: Milyen bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik egy kft.-nek a svájci állampolgárságú tulajdonos ügyvezetője után, aki 1955-ben született, Svájcban nyugdíjban részesül, emellett kereső­tevékenységet is folytat, és Magyarországon sem lakcímmel, sem adóazonosító jellel nem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdésben említett svájci magánszemély egy­idejűleg két tagállamban végez munkát, a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az ún. közösségi <br> koordinációs szabályok figyelembevételével kell meghatározni. A szociális biztonsági rendszereknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 6.

Közterhek több tagállamban végzett munka esetén

Kérdés: Hogyan és hol kell megfizetnie az adót és a járulékokat annak a magyar állampolgárságú magánszemélynek, akit egy svájci illetőségű cég megbíz, hogy különböző EU-államok területén elő­adásokat tartson? A megbízás alkalomszerű, 15-20 ezer euró/alkalom megbízási díjjal. A magánszemély Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal, amely alapján biztosított.
Részlet a válaszából: […]  A magánszemély tehát egyidejűleg két tagállami foglalkoztatószámára, több tagállamban végez munkát. Ebből következően biztosítási ésjárulékfizetési kötelezettségét a közösségi koordinációs szabályokfigyelembevételével kell meghatározni.A szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Egyidejűleg fennálló jogviszonyok

Kérdés: Létesíthet-e egy munkavállaló egyidejűleg két munkáltatónál is heti 40 órás munkaviszonyt, ha az egyik munkáltató Svájcban, a másik pedig Magyarországon van? Van-e erre vonatkozóan valamilyen tiltó szabályozás? Hogyan kell értelmezni a két munkaviszonyt az egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettség elbírálása során?
Részlet a válaszából: […]  Jogszabály nem zárja ki, hogy a munkavállaló kétmunkáltatónál is 40 órás munkaviszonyban álljon, és emellett még egyénivállalkozói igazolvánnyal is rendelkezzék.Tekintve azonban, hogy egyidejűleg – különbözőEGT-tagállamokban – fennálló biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Angliából hazatért kismama ellátásai

Kérdés: Milyen ellátásokra jogosult az a kismama, aki három évig Angliában dolgozott bejelentett biztosítottként, majd munkaviszonyát megszüntetve 2010 októberében kilenc hónapos terhesen hazajött, a hazajövetelét követő napon vállalkozói tevékenysége kezdését bejelentette a hatóságoknak, és kérte az egyéni vállalkozói igazolvány kiállítását is, és két hét múlva megszületett az első gyermeke?
Részlet a válaszából: […] Először vizsgáljuk a biztosítását. Az egyéni vállalkozóbiztosítása az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától állfenn. Terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultságához a szüléstmegelőző két éven belül 365 napi biztosítási idővel kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

Külföldiek foglalkoztatása

Kérdés: Hogyan módosultak a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok? Milyen szabályokat kell alkalmazni kiküldetés esetén?
Részlet a válaszából: […] 2010. május 1-jétől valóban jelentősen módosultak az ún.közösségi koordináció szabályai. Ekkortól az 1408/71/EGK rendeletet felváltottaa 883/04/EK rendelet a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelettel együtt.Az alkalmazandó jogszabályok megerősítették az egy ország...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Kiküldetés idejének meghosszabbítása

Kérdés: Van-e valamilyen tennivalója a kiküldő foglalkoztatónak abban az esetben, ha kiküldött munkavállalóinak 12 hónapos kiküldetési ideje hamarosan lejár, de szeretnék 24 hónapra meghosszabbítani? A cég úgy értesült, hogy megváltoztak az erre vonatkozó rendelkezések.
Részlet a válaszából: […] Valóban az eddigi 1408/71/EGK rendeletet május 1-jétől újkoordinációs rendelet, a 883/04/EK rendelet váltotta fel. (Csak közbevetőlegjegyezzük meg, hogy a korábbi rendelet is tovább alkalmazandó Izland, Norvégia,Liechtenstein és Svájc esetében.) Az új rendelet valóban 24...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Kiküldetés igazolásának szabályai

Kérdés: Milyen szabályokat kell alkalmaznia annak a cégnek, amely 2010. július hónaptól Hollandiában létesített telephelyére küldi a dolgozók egy részét munkavégzésre, melynek időtartama előreláthatólag fél, illetőleg egy év lesz? A cég értesülései szerint megváltoztak a kiküldetés igazolásának szabályai, és szeretnék, ha a dolgozóik kiküldetését a hollandiai hatóságok is elfogadnák.
Részlet a válaszából: […] Olvasónk jól értesült, ugyanis 2010. május 1-jétől valóbanjelentősen módosultak az ún. közösségi koordináció szabályai. Ekkortól az1408/71/EGK rendeletet felváltotta a 883/04/EK rendelet a végrehajtásárakiadott 987/2009/EK rendelettel együtt, melyek a korábbiaktól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi kirendelése

Kérdés: Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntésénél főszerepet játszik az a körülmény,hogy a Németországból kirendelt munkavállalók munkaszerződésében a felek melyikország (Németország vagy Magyarország) jogát kötötték ki. Mivel errevonatkozóan kérdezőnk információval nem szolgált, mindkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Osztrák állampolgárságú nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e taj-t igényelnie, illetve be kell-e jelenteni, és kell-e valamilyen járulékot fizetni az után az osztrák nyugdíjas személy után, aki vezető tisztségviselőként munkát vállal Magyarországon, de a magyarországi tartózkodása a 183 napot nem haladja meg, és nem rendelkezik állandó lakóhellyel sem? A munkavállaló Ausztriában egyéni vállalkozóként is biztosított, amiről igazolást is tud bemutatni, és a kettős adózást kizáró illetőségigazolással is rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy uniós állampolgárról van szó,társadalombiztosítási hovatartozását a közösségi koordinációs szabályokalkalmazásával kell megállapítani. Erre jelenleg még az 1408/71/EGK rendelet ésa végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendelet előírásai érvényesek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Kirendelés külföldi leányvállalathoz

Kérdés: Mentesül-e a magyarországi járulékfizetés alól az a magyarországi székhelyű cég, amelyik munkavállalóját franciaországi leányvállalatához küldi ki dolgozni 3 vagy 4 heti munkavégzésre, és Franciaországban végzett munkája után a dolgozó ott részesül munkabérben?
Részlet a válaszából: […] Kirendelésnek minősül, ha a munkavállalót a munkáltatókközött létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál – külföldön – történőmunkavégzésre is kötelezi a munkáltató. Ennek feltétele, hogy a munkavállalókirendelésére ellenszolgáltatás nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.
1
2
3
8