Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. július 31-én (222. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3805

[…] bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozásnak nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell megállapítania és levonnia. A külföldi vállalkozásnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Art. 8. és 9. §-aiban meghatározott képviselő útján, ennek hiá­nyában közvetlenül saját magának kell teljesítenie. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Art. szerinti képviselővel, és a bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot). Az Szja-tv. 7. §-ának (1) bekezdése szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni – többek között – a következő bevételt: azt az összeget, amelyet a belföldi jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltató képviseletét ellátó, a belföldi jogszabályok hatálya alá tartozó magánszemély a jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő fizetési kötelezettségek (járulék, hozzájárulás) megelőlegezése, megtérítése címén kap. Ez a szabály arra az esetre vonatkozik, amikor nem a külföldi vállalkozás vagy nevében adózási, pénzügyi képviselője, hanem a magánszemély saját maga után teljesíti az előzőekben ismertetett járulékkötelezettségeket. A szociális hozzájárulási adót megállapító 2011. évi CLVI. törvény 454. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az adó alanya a kifizető. A (2) bekezdés rendelkezése szerint kifizetőnek kell tekinteni a természetes személlyel a törvény szerinti adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló másik személyt is. Adóalanynak minősül a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel nem rendelkező kifizető (a továbbiakban: külföldi kifizető) is, ha a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló, magyar szociális biztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó természetes személy a munkát Magyarországon, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban végzi. A (3) bekezdés előírása szerint, ha a külföldi kifizető a törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítését elmulasztja, azokat a (2) bekezdés szerinti természetes személyre is alkalmazni kell azzal, hogy kifizető alatt a (2) bekezdés szerinti természetes személyt kell érteni. Tehát a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség is terheli a külföldi vállalkozást (vagy helyette a magyar magánszemélyt). Az érintett magánszemély személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségét az Szja-tv. alapulvételével kell meghatározni. Az Szja-tv. 2. §-ának (4) bekezdése szerint a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). Az (5) bekezdés értelmében a nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés az Szja-tv.-től eltérő előírást tartalmaz. Tekintve, hogy Magyarország és Svájc között nemzetközi szerződés (adóegyezmény) van érvényben a kettős adóztatás elkerülésére (1982. évi 23. tvr.), így annak szabályait is figyelembe kell venni a kérdés eldöntésénél. […]