5421 talált cikk a 1% kifejezésre

Kérdés:

Az első két negyedévi magas járulékalapra és a rokkantsági ellátásra tekintettel, hogyan alakul a III. negyedévi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki I. és II. negyedévben folyamatosan táppénzben részesült, viszont alkalmazottai révén bevételt szerzett, amiből közel 9 milliós adóalapja, illetve – a 6×290.800 forint kedvezmény levonása után – egészen pontosan 6.868.400 forint szja-köteles jövedelme keletkezett? A vállalkozó július 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a továbbiakban már nincs táppénzen. Úgy tűnik, hogy a III. negyedévben csak 1-2 százezer forintos bevétele lesz, tehát szja-köteles jövedelme bőven alatta marad a minimálbérnek.

Kérdés: Elláthatja a szülést követően is az ügyvezetői teendőket egy kft. megbízási jogviszonyban álló vezető tisztségviselője, aki nem tagja a társaságnak, CSED-re – előzetes biztosítási idő hiányában – nem jogosult, ezért a szülés napjától GYES-t igényel? A cég könyvelőjének tájékoztatása szerint a CSED melletti munkavégzés szabályai módosultak. Érinti ez a változás a GYES mellett történő munkavégzést is? Az ügyvezető megbízási díja havi 50 000 forint, így nem minősül biztosítottnak, és levelező tagozaton folytat tanulmányokat.

Kérdés:

Visszamehet dolgozni 2025. augusztus 1-jétől az a kismama, aki 2025. április 21-én született gyermekére tekintettel jelenleg CSED-ben részesült, amelynek igénylésekor a GYED-et is megigényelte, és egyúttal fizetés nélküli szabadságot kért a gyermek féléves koráig, de közben hallotta, hogy már a gyermek 3 hónapos korától is dolgozhat, így bejelentette, hogy hamarabb meg kívánja szakítani a fizetés nélküli szabadságát? Vonatkozik rá is ez a rendelkezés, vagy van valamilyen kizáró körülmény?

Kérdés:

Jogosult CSED-re és GYED-re az a kismama, aki 2023. március 1-jétől 2025. március 31-ig határozott idejű szerződéssel dolgozott egy cégnél, ahol 2025. február 12-én üzemi balesetet szenvedett, amelynek következtében 2025. június 30-ig baleseti táppénzben részesült, és 2025. július 16-án megszületett a gyermeke?

Kérdés:

Egyedülállónak tekintendő a gyermekápolási táppénz igénylése szempontjából az a nő, aki az ellátásra jogosító gyermek édesapjától már elvált, a szülői felügyeleti jogot kizárólagosan gyakorolja, és másodszor is férjhez ment, azaz jelenleg házasságban él?

Kérdés: Milyen időponttól kérheti a GYED-et 2025. január 22-én született gyermeke után az a férfi munkavállaló, aki 2025. augusztus 1-jétől létesít új munkaviszonyt egy magyar cégnél, előtte Ausztriában dolgozott, ahol a Kormányhivatal által kiadott hatósági bizonyítvány alapján a gyermeke születése előtti két évben megszerezte a 365 nap biztosítási időt? Az apának jelenleg semmilyen jogviszonya nincs, álláskeresési járadékra nem jogosult, az anya jelenleg GYES-ben részesül, mert a szülést megelőző két évben nincs 365 nap biztosítási jogviszonya. Az igénylő új munkáltatója társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltet.

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a dolgozónak, aki 2018. szeptember óta dolgozik önkormányzati fenntartású bölcsődében közalkalmazottként (kisgyermeknevelő), jelenleg meddőségi központba jár kivizsgálásra, habituális vetélés miatt, és nőgyógyásza kérése, hogy 2025 októberétől az általa kiírt 4 hónapos táppénz alatt reproduktív életmódot folytasson otthonában, valamint járjon további kivizsgálásra, a 4 hónapos táppénz után pedig igényeljen fizetés nélküli szabadságot? Visszamehet táppénzre, amennyiben a fizetés nélküli szabadság ideje alatt teherbe esik, majd igényelhet CSED-et a szülés előtt 28 nappal? Ebben az esetben jogosult igénybe venni a gyermek születése után a GYED-et?

Kérdés: Milyen hatással van egy biztosított egészségbiztosítási ellátásaira (táppénz, CSED, GYED, ÖFD), ha a közalkalmazotti jogviszonya közös megegyezéssel megszűnik a munkáltatójánál, majd a megszűnést követő napon, ugyanannál a munkáltatónál újra közalkalmazotti jogviszonyt létesít, csak más munkakörben, más összegű jövedelemmel?

Kérdés: Beszámítják a 65. életév betöltése után kapott béreket a nyugdíjba, vagy csak a nyugdíjkorhatárig elért kereseteket veszik figyelembe abban az esetben, ha a nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló tovább szeretne dolgozni anélkül, hogy a nyugdíjazását kérné?

Kérdés: Milyen összegű nyugellátásra számíthat az a személy, aki csak 18 év szolgálati idővel rendelkezik?