492. Társadalombiztosítási Levelek / 2026. január 27.
TARTALOM

Be kell jelenteni tartós megbízási jogviszonyban biztosítottként egy kft. 0 forintos megbízási díjjal foglalkoztatott ügyvezetőjét annak ellenére, hogy másutt teljes munkaidős főállása van? Ebben az esetben is meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér 30 százaléka után? Be kell jelenteni a cég által folyamatosan foglalkoztatott 4 fő megbízottat, akiknek egyébként a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A továbbiakban ezek a munkavállalók is biztosítottá válnak az új szabályozások alapján?

Hogyan alakul egy biztosítási üzletkötéssel foglalkozó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége, akinek a bevétele jutalékból származik, ami az előreláthatóan hosszú ideig tartó keresőképtelen állománya alatt is folyamatosan érkezik a számlájára? Befolyásolja ez a bevétel a táppénzjogosultságát?

Adott egy munkavállaló, aki „A” foglalkoztatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll havi 400.000 forintos munkabérrel. Ugyanez a munkavállaló munkaviszonyt létesített „B” cégnél is heti 4 órára, havi 40 ezer forintért. A „B” cég könyvelője azt a tájékoztatást adta, hogy a szociális hozzájárulási adót, valamint a társadalombiztosítási járulékot a minimálbér 30 százaléka (2026-ban 96.840 forint) után kell megfizetnie, illetve levonnia a munkavállalótól. Valóban igaz ez?

Érdemes a megemelt 75.000 forintos összeget fizetnie egy kisadózó egyéni vállalkozónak? Mennyivel lesz több a nyugdíja az érintett vállalkozónak, aki jelenleg 60 éves, ha még 5 évig a megemelt összeget fizeti? Vagy célszerűbb az 50 ezer forint mellett maradnia, és a különbözetet más nyugdíj-megtakarításban gyűjteni?

Figyelembe vehető az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó szempontjából az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem és a GYED?

Fennáll a Szocho-tv. 5. §-ának (1a) bekezdése szerinti szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy nyugdíjkorhatárt betöltött, ám nyugdíj helyett korhatár előtti ellátást választó, özvegyi nyugdíjban részesülő társas vállalkozó után is?

Rendelkeznie kell magyar tajszámmal a biztosított gyermekének a CSED- és GYED-jogosultság elbírálásához? Az érintett angolai állampolgárságú munkavállaló rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a társaságnál munkaviszonyban, engedéllyel foglalkoztatott, mind a két ellátáshoz megvan a szükséges jogosultsági ideje, jelenleg is biztosított. A születési anyakönyvi kivonaton a gyermek ismeretlen állampolgárságú. A NEAK tájékoztatása alapján: A Magyarországon született, nem magyar állampolgárságú gyermeket születése után az állampolgársága szerinti államban kell anyakönyvezni, és az okmányokkal való ellátását, illetve a magyarországi lakóhely létesítését követően igényelhető a tajkártya. A szülők a fenti folyamatot nem kívánják lefolytatni, magyar tajszámot nem kívánnak igényelni az újszülöttnek. A kifizetőhely értelmezése szerint azonban ez nem befolyásolja a CSED- és GYED-ellátás folyósítását a biztosított részére még akkor sem, ha az ellátások igénylőlapja külön rubrikát tartalmaz a gyermek tajszámának feltüntetésére. Kizárólag az újszülött magyar egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére lesz kihatással, a születést követő második hónap letelte után. Mi az eljárás ebben az esetben?

Le kell adnia a tb-kiskönyvét a kifizetőhely részére a 2026. január 8-án napi 8 órás munkaidőben belépett munkavállalónak, vagy valóban megszűnt a vezetési kötelezettség? Abban az esetben, ha a továbbiakban nem kell vezetni a kiskönyvet, mikor kell átadni a korábban leadott könyveket a többi dolgozó részére?

A továbbiakban is a kifizetőhelynek kell folyósítania a csecsemőgondozási díjat annak az édesanyának a részére, aki 2025. november 12-től részesül az ellátásban, de 2026. január 28-án megszűnt a munkaviszonya a cégnél?

A munkavállaló munkabérét a végrehajtó korábban letiltotta. A munkavállaló 2025. december havi bérét nem kapta meg 2025-ben, csak 2026. január 5-én, ami természetesen jogszerű. A bér kifizetésénél a munkáltató nem vette figyelembe a minimálbér növekedését, így a letiltás alól mentes munkabérrész megemelkedését. A munkavállaló a munkáltatói eljárást helytelenítette, és kérte a különbözet utólagos elszámolását. El kell számolnia a munkáltatónak a különbözet összegével, vagy eljárása helyesnek tekinthető?

Valóban igaz, hogy 2026-ban egy nyugdíjas egészségügyi alkalmazott a bére mellett a nyugdíjat is megkaphatja? A korábbi években a munkavégzés ideje alatt a nyugellátás folyósítását szüneteltetni kellett.

Szünetelni fog a nyugellátás folyósítása abban az esetben, ha egy nyugdíjas pedagógus egy egyházi fenntartású gimnáziumban vállal munkát?

Milyen összegű a minimálisan megállapítható öregségi nyugdíj 2026-ban?

2026-ban mekkora összegű lehet a rokkantsági ellátás?

Emelkedett a rehabilitációs ellátás összege 2026-ban?

Milyen mértékű a 2026. januári nyugdíj-emelés?

2026-ban kik vehetik igénybe az öregségi nyugdíjat?

Hogyan bizonyítható az, hogy egy e-mailben elküldött felmondás célba ért, és az a címzett számára elérhetővé vált? Elindul ilyenkor a felmondási idő, ha a címzett tagadja, hogy megkapta a felmondást?

Kötelező a munkáltatónak megemelnie a munkavállaló munkabérét egy napra is abban az esetben, amennyiben a GYES lejárta után 2025. december 31-én lép újra munkába a munkavállaló, és erre a napra szabadságot vesz ki, vagy elég 2026. január 1-jével? A fizetés nélküli szabadság 2025. december 30-ig járt a dolgozónak.

Továbbra is jogosult a családi pótlékra az édesapa abban az esetben, ha a bírósági ítélet alapján nála elhelyezett gyermeket az édesanya magához vette oly módon, hogy elvitte az iskolából? Az apa rendőrségi feljelentést tett.