Külföldi kiküldetés


Mire kell figyelnie a munkáltatónak a külföldi kiküldetés során, milyen kötelezettségek terhelik, illetve milyen korlátjai vannak?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2023. október 11-én (446. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7675

[…] általános munkarendtől eltérően a munkavállaló teljes napi vagy részmunkaidőben kerül foglalkoztatásra, az előbbi korlátozást időarányosan kell alkalmazni. Továbbá a munkavállalót a kiküldetés várható tartamáról előzetesen tájékoztatni kell. Kivételt jelent a munkáltatói egyoldalú utasítás alól a munkavállaló várandóssága esetén a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, a munkavállaló gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, ha a munkavállaló hozzátartozóját tartósan, illetve személyesen gondozza, valamint ha a munkavállaló tekintetében a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította. A hozzátartozó gondozása esetén az ápolásra szorult hozzátartozó kezelőorvosának igazolása szükséges. Az utóbbi esetekben is van lehetőség külföldi kiküldetésre küldeni a munkavállalót, azonban ez csakis a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával lehetséges, és a munkavállaló jogszerűen tagadhatja meg az utasítás teljesítését. Általános korlátot jelent a külföldi kiküldetés elrendelésének az Mt. 6. §-ának (3) bekezdése, miszerint a munkáltató köteles a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján figyelembe venni, és a munkáltatói egyoldalú utasítás nem okozhat aránytalan sérelmet a munkavállalónak. Tehát amennyiben a munkavállaló jogosan hivatkozik méltányolható körülményre, mint például a beosztása, képzettsége, kora, egészségi állapota vagy egyéb személyes méltányolható körülményre, a munkáltatónak ezt figyelembe kell vennie, és nem utasíthatja egyoldalúan a munkavállalót külföldi kiküldetésre, ha ezzel aránytalan sérelmet okozna. Ebben a helyzetben a munkáltatói érdeket és az ezzel okozható munkavállalói sérelmet kell vizsgálni. Külföldi kiküldetés során a munkáltató továbbra is jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlására, azonban meghatalmazás útján a munkáltató külföldi szervnél kijelölhet egy vagy több személyt, aki szintén jogosult lesz a kiküldött munkavállaló tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlására. A bérezéssel kapcsolatban arra kell figyelemmel lenni, hogy legalább a munkaszerződés szerinti alapbérre jogosult a munkavállaló, viszont, ha külföldi kiküldetés más európai uniós országban történik, és a külföldi európai uniós országban magasabb a minimálbér összege, mint a munkavállaló munkaszerződés szerinti alapbére, akkor a külföldi országban irányadó minimálbér összegét kell megfizetni a munkavállaló részére. Figyelemmel kell lenni a másik európai uniós országban irányadó munkavállalói jogokra, mint a minimális pihenőidő, éves fizetett szabadság, maximális munkaidő, férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód, […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.