Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2022. október 11-én (426. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7301

[…] végkielégítés mértékét, abban az esetben, ha az az érintett kollégára nézve kedvezőbb.Tekintettel arra, hogy nem tudjuk, valóban jogviszonyváltás történt-e, illetőleg, ha igen, az mikor következett be, az Mt. és a Kjt. – jelenleg hatályos – végkielégítésre vonatkozó szabályait is ismertetjük, azzal, hogy amennyiben jogviszonyváltás történt, és a Kjt. szabályai kedvezőbbek a munkavállalóra nézve, akkor a Kjt. – jogviszonyváltás időpontjában hatályos – szabályai alkalmazandók, amennyiben pedig nem kedvezőbbek a Kjt. szabályai, vagy a Kjt. alkalmazásának nincsen jogszerű indoka, akkor az Mt. szabályait kell figyelembe venni.A Kjt. alapján a végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a közalkalmazott legalább 3 éves időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezzen. A közalkalmazott végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál – az áthelyezést kivéve – nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából emellett figyelmen kívül kell hagyni a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka, valamint a közérdekű munka tartamát, kivéve a hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.A végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni jogutódlás esetén a jogelődnél, a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átadó munkáltatónál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt, illetőleg, amennyiben a közalkalmazotti jogviszonyt létesítő személy a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül első jogviszonyként közalkalmazotti jogviszonyt létesít, e két jogviszony közötti időtartamot is.Látható tehát, hogy a Kjt. nem rendelkezik arról, hogy a keresőképtelenség időtartamát figyelmen kívül kellene hagyni a végkielégítésre való jogosultság szempontjából, vagyis a Kjt. alapján ezt az időtartamot számításba kell venni.Az Mt. alapján a végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában legalább 3 éve fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót […]