Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. november 26-án (369. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6268

[…] hivatkozott jogszabályhely (3) bekezdése értelmében a közteher megfizetésével nem terhelia) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék (2012. január 1-jétől szociális hozzájárulási adó), szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja-tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj)-, egészségbiztosítási- és munkaerőpiacijárulék-fizetési, egészségügyihozzájárulás-fizetési és személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó bevételből – figyelemmel a (4) bekezdés rendelkezésére – a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, kivéve, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a to-váb-biakban: mentesített keretösszeg) [Efo-tv. 9. § (1)–(2) bek.].Az Mt. alkalmazásában a felek versenytilalmi megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné [Mt. 228. § (1) bek.].Az Mt. nem részletezi, hogy a versenytilalmi megállapodásban milyen munkavállalói kötelezettség határozható meg, az általában a piaci versenytársnál való elhelyezkedés tilalmára vonatkozik. A versenytilalmi megállapodás érvényességéhez ennek megfelelően az szükséges, hogya) az a munkáltató jogos gazdasági érdekét szolgálja a munkáltató rendeltetésszerű működésének biztosítása céljából,b) legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig álljon fenn,c) megfelelő ellenértéket állapítson meg a munkáltató terhére, a munkavállaló által vállalt kötelezettség teljesítése fejében. Az ellenértéknek alkalmasnak kell lenni a versenytilalmi megállapodással okozott hátrány kompenzálására.A juttatás mértékét a felek határozzák meg az Mt. 228. §-ának (2) bekezdésében foglalt alsó korlát figyelembevételével. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.Az Mt. és az Efo-tv. rendelkezései tehát nem tiltják az Mt. versenytilalmi megállapodásra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását egyszerűsített foglalkoztatás esetén. Így a versenytilalmi megállapodás rendeltetését szem előtt tartva, az adott eset konkrét körülményei alapján szükséges megvizsgálni azt, hogy a versenytilalmi megállapodás megkötése jogszerű-e, az a munkáltató jogos gazdasági érdeke védelmére szolgál-e, illetve nem irányul-e az Mt. és az Efo-tv. rendelkezéseinek megkerülésére.Hangsúlyozandó, hogy az Mt. alkalmazásában a munkavállalónak a versenytilalmi megállapodás alapján fizetett juttatás nem a munkavállaló által végzett munka anyagi elismerését, ellentételezését szolgálja, hanem a munkaviszony megszűnését követően teljesítendő munkavállalói kötelezettségre tekintettel járó ellenérték, […]