Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. március 31-én (275. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4683

[…] vállalkozás esetén a vállalkozó meghatározott eredmény előállítására köteles, míg megbízás esetén a megbízott kötelezettsége a rábízott ügy gondos ellátására terjed ki. Másként megfogalmazva: a vállalkozó szolgáltatása a mű vagy valamely más, nem tárgyiasult konkrét eredmény, a megbízotté a gondos tevékenység, amelytől ugyan a felek szintén valamely eredményt várnak, de tisztában vannak azzal, hogy az eredmény – a feleken kívül álló, esetleg éppen a megbízó oldalán felmerülő okból – a megbízott gondos eljárása esetén is elmaradhat. Az, hogy a felek sikerdíjat kötnek ki, nem változtat a jogviszony jellegén, nem teszi a megbízási szerződést vegyes szerződéssé.A jelenleg hatályos Ptk. semmilyen írásbeli formához nem köti a megbízás létrejöttét, de kiköti, hogy ha a megbízás teljesítéséhez szerződés kötése vagy más jognyilatkozat tétele szükséges, a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja.A törvény nem köti ki, hogy a megbízott csak személyesen járhat el az adott ügyben, de kiköti a tájékoztatási kötelezettséget, abban az esetben, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá. A megbízott kívánságára – szükség esetén e nélkül is – egyébként is köteles tájékoztatni a megbízót tevékenységéről, a feladat állásáról, és természetesen a megbízás teljesítéséről is.A Ptk. által szabályozott jogviszonyokban a felek általában nem jogosultak azonnali hatállyal felmondani a szerződést. Megbízás esetén a szabályozás eltér ettől a logikától. A megbízó az ügy uraként szabadon dönthet arról, hogy kívánja-e, hogy a megbízott továbbra is ellássa a szerződésben meghatározott tevékenységet. A törvény ezért mindkét fél számára biztosítja az azonnali hatályú felmondás jogát, de a megbízó felmondása esetén köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt, kivéve ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor.A törvény – figyelemmel arra, hogy kellően gondos tevékenységre jogi eszközökkel nem lehet rákényszeríteni a megbízottat – alkalmatlan időben is lehetővé teszi az azonnali hatályú felmondást, ebben az esetben azonban a megbízott köteles lesz a kár megtérítésére. A kártérítési szankció kilátásba helyezése alkalmas lehet arra, hogy a megbízott a felmondási jogának gyakorlásakor felmérje annak lehetséges jogkövetkezményeit. Természetesen a megbízó súlyos szerződésszegése esetén lehetőség van arra, hogy a megbízott azonnali hatállyal mondja fel a szerződést.A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható.A megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységből származó jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításánál a magánszemélyek két módszer közül választhatnak. Az egyik módszer a tételes költségelszámolás. E módszer választása esetén valamennyi költséget – a kormányrendeletben vagy törvényben meghatározott mértékű (igazolás nélkül elszámolható) költségek kivételével – számlával, bizonylattal kell igazolni. A tevékenység folytatása érdekében igazoltan felmerült kiadás, és az igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad az Szja-tv.-ben meghatározott módon és mértékben a bevételből levonható. A másik módszer szerint a bevételből igazolás (számlák, bizonylatok) nélkül levonható 10 százalék költséghányad, és a bevétel 90 százaléka a jövedelem. Ez utóbbi módszer alkalmazását azonban alaposan meg kell gondolni, mert ha a megbízott ezt választja, akkor az adóévben megszerzett – nem egyéni vállalkozás […]