Külföldiek foglalkoztatása


Hogyan módosultak a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok? Milyen szabályokat kell alkalmazni kiküldetés esetén?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. augusztus 10-én (178. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3051

[…] a munkavállaló belföldön fennálló munkaviszonyához kapcsolódó munkaidő vagy munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő, illetve munkabér (díjazás) 25 százalékát, vagy az önálló vállalkozó belföldön elért bevétele meghaladja az összes vállalkozói bevételének 25 százalékát. A munkaidő, munkabér, illetve bevétel arányának számításánál az elkövetkezendő 12 hónap várható átlagát kell figyelembe venni, amelynek becsléséhez a múltban teljesített munkaidő, illetve elért munkabér és bevétel átlagából kell kiindulni. Amennyiben a két vagy több tagállamban folytatott párhuzamos munkavégzés mindegyik tagállamban külön munkáltató javára történik, a biztosítási kötelezettség a lakóhely szerinti tagállamban áll fenn akkor is, ha a munkavállaló a lakóhelye szerinti államban tevékenységének kevesebb mint 25 százalékát végzi, vagy egyáltalán nem végez tevékenységet. Amennyiben az önálló vállalkozó önálló tevékenységet párhuzamosan két vagy több olyan tagállamban végez, ahol nem rendelkezik székhellyel, telephellyel, illetve lakóhellyel, a lakóhelye szerinti államban marad biztosított akkor is, ha a lakóhelye szerinti államban gazdasági tevékenységet egyáltalán nem végez. Ezekben az esetekben az A1 jelű igazolás azon személyek részére adható ki, akik Magyarországon bejelentett (és lakcímkártyával igazolt) lakóhellyel rendelkeznek. Amennyiben a munkavállaló vagy az önálló vállalkozó lakóhelyén nem rendelkezik a munkaidő, munkabér vagy bevétel szempontjából legalább 25 százalékos mértékű tevékenységgel, a biztosítás az őt foglalkoztató munkáltató székhelye vagy vállalkozásának telephelye szerinti állam szabályai szerint állapítandó meg. Amennyiben egy adott személy az egyik tagállamban munkaviszony keretében végez munkát, egy másik tagállamban önálló tevékenységet folytat, a biztosítási kötelezettsége mindig a munkavégzés helye szerinti államban áll fenn – függetlenül a két tevékenység egymáshoz viszonyított arányától. Amennyiben a munkaviszony alapján a munkavégzés egyszerre több tagállamban is fennáll, a párhuzamos munkavégzésre irányadó szabályokat kell alkalmazni. A két vagy több tagállamban párhuzamosan (egyszerre vagy váltakozva) tevékenységet folytató személy magyarországi biztosítási kötelezettség esetén addig marad a magyar társadalombiztosítási szabályok hatálya alatt, amíg párhuzamos tevékenységét változatlan körülmények között folytatja. A magyarországi foglalkoztató székhelye vagy a biztosított lakóhelye szerint illetékes Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP) legfeljebb egyszerre 24 hónapos érvényességgel A1 jelű igazolást ad ki, amely azonban kérelemre ismételten hosszabbítható a körülmények megváltozásáig vagy a tevékenység végéig. Amennyiben 2010. április 30. előtt kezdődött a párhuzamos tevékenység, az A1 jelű igazolás az E 101 érvényességének lejártát követő naptól kerülhet csak kiadásra. Az Európai Unió területén keresőtevékenységet végző EU-állampolgár nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy valamely tagállam szabályai szerint ne legyen (kötelezően vagy önkéntesen) biztosított. Ennek érdekében a biztosítási kötelezettséget a tevékenység kezdőnapjától meg kell határozni […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.