Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. november 24-én (163. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2803

[…] éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy – korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy – előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) nyugdíjban, vagy – szolgálati nyugdíjban, vagy – az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg – rokkantsági (baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül). (A fent felsoroltak közüli első esetet kivéve a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, amikor kérelmére a nyugellátást megállapították.) A felmondási idő mind a munkáltatói, mind a munkavállalói rendes felmondással történő megszüntetés esetén legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet. A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött – három év után öt nappal, – öt év után tizenöt nappal, – nyolc év után húsz nappal, – tíz év után huszonöt nappal. – tizenöt év után harminc nappal, – húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik. Amennyiben a munkaviszonyt a munkáltató szünteti meg felmondással, úgy köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. (A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni.) A munkavégzés alól a munkavállalót – legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban – a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult, azonban ha a munkavállalót a felmondási idő letelte előtt végleg felmentették, és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a már kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet. A felmentés tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető továbbá vissza, ha a munkavállaló a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít. A munkáltató rendes felmondása esetén a munkavállaló kérheti a felmondási idő alatt, hogy a munkáltató a munkaviszonyát a munkavégzés alóli felmentése előtti időpontban szüntesse meg, és a munkáltató köteles ennek a kérésnek eleget tenni. A munkavállalót végkielégítés is megilleti a munkáltatói rendes felmondás (vagy jogutód nélküli megszűnés) miatti munkaviszony-megszüntetés esetén, ha a munkaviszony a munkáltatónál legalább három éve fennállt. A végkielégítés mértéke a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő függvényében emelkedik (legalább három év esetén egyhavi, legalább öt év esetén kéthavi, legalább tíz év esetén háromhavi, legalább tizenöt év esetén négyhavi, legalább húsz év esetén öthavi, legalább huszonöt év esetén hathavi átlagkereset összege). A végkielégítésre jogosító idő szempontjából a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időbe nem számít be a szabadságvesztés, közérdekű munka, valamint a harminc napot meghaladó […]