Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. október 27-én (161. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2766

[…] teszik lehetővé a jogalap nélkül kifizetett munkabér automatikus levonását a munkabérből. Az Mt. vonatkozó rendelkezései alapján a munkabérből való levonásra – jogszabály (pl. személyijövedelemadó-előleg, egészségbiztosítási és nyugdíj-, illetve munkavállalói járulék), – végrehajtható határozat (munkáltatói kártérítési határozat, bírósági, közigazgatási határozat), vagy – a munkavállaló hozzájárulása (pl. a szakszervezeti tagdíj levonására adott megbízás) alapján kerülhet sor. (A munkáltató a levonásért, illetve a tagdíjnak a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.) Az Mt. 162. § (1) bekezdésében foglaltak alapján írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni a jogalap nélkül kifizetett munkabért a munkavállalótól, de csak hatvan napon belül. Ettől eltérően a jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános elévülési időn belül (3 év) követelheti vissza a munkáltató, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A munkavállaló a fizetési felszólítás ellen munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell a követelés összegét, jogcímét, a kioktatást arról, hogy a felszólítással szemben munkaügyi bíróság előtt jogvitát kezdeményezhet az intézkedés kézhezvételétől számított harminc napon belül. Továbbá a munkáltató köteles megindokolni a fizetési felszólításban foglaltakat. Ezek az Mt. 6. § (3) bekezdésében foglaltakból erednek. E rendelkezés ugyanis kimondja, hogy a munkáltató az írásbeli intézkedését köteles megindokolni, ha az ellen a munkavállaló jogorvoslatot kezdeményezhet. Ebben az esetben a jogorvoslat módjáról és határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni. Ha a munkavállaló határidőn belül keresetet nyújt be a fizetési felszólítással szemben, akkor annak a végrehajtásra halasztó hatálya van. A Legfelsőbb Bíróság 1/2001. Munkaügyi Jogegységi határozatában, az addigi bírósági gyakorlathoz képest eltérő álláspontot alakított ki a visszakövetelés módja tekintetében. A korábbi gyakorlat szerint az Mt. 162. § alapján a jogalap nélkül kifizetett munkabért, illetve az egyéb tartozást a munkáltató köteles volt írásbeli felszólítással visszakövetelni, amely ellen a jogorvoslati eljárás keretében a munkavállaló nyújthatott be keresetlevelet a munkaügyi bírósághoz. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatában viszont kimondta, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásának, valamint az általa okozott kárnak a megtérítésére irányuló igényét [Mt. 173. § (3) bekezdés] – választása szerint – munkaügyi jogvitában is érvényesítheti, ugyanis a fizetési felszólítás, mint a tartozás érvényesítésének […]