Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. április 24-én (103. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1752

[…] csoportja. Itt jelennek meg azok a juttatások, amelyek az Szja-tv. 69. §-a szerint mindenképp természetbeni juttatások, és a kifizetőt az 54 százalék személyijövedelemadó-, a személyi jövedelemadóval növelt alapra 29 százalék társadalombiztosításijárulék- és 3 százalék munkaadóijárulék-fizetési kötelezettség terheli. Ebbe a körbe tartoznak a sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatások, akár utalvány formájában is, pl. uszodabérlet vagy teniszbérlet. Felhasználhatja a dolgozó a keretét autópálya-bérletre vagy -jegyre, telefonszolgáltatás igénybevételére, a cégautó magáncélú használatára, külföldi üdülésre stb. A munkáltatót terhelő közterhek a cafeteria rendszerében a keret terhére számolódnak el. Ezért például egy 10 ezer forintos uszodabérlet a közterhekkel 20 166 forintot vesz el a cafeteriakeretből. A harmadik csoportba bérjövedelmek kerülnek. Bérnek minősül például, ha valaki az adómentes keretet meghaladón kér iskolakezdési támogatást, vagy az albérleti hozzájárulás. Ezeknél a juttatásoknál is a cafeteriakeretet terheli a munkáltatót terhelő közteher, de a dolgozónak számolnia kell azzal is, hogy a jövedelmet a személyi jövedelemadó és az egyéni járulékok is terhelik. Ha például valaki 10 ezer forint albérleti hozzájárulást kér, akkor azt 1,335-ös szorzóval kell beszámítani, mivel a munkáltató 29 százalék társadalombiztosítási járulék, 3 százalék munkaadói járulék és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás megfizetésére kötelezett. A munkavállaló pedig a 10 ezer forint után még fizet 18 vagy 36 százalék személyi jövedelemadót, összesen 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, 1,5 százalék munkavállalói járulékot és 8,5 százalék nyugdíjjárulékot. A cafeteria-rendszer kialakításánál ügyelni kell a természetbeni juttatások és a béren kívüli juttatások szabályrendszerére is. Az adómentes természetbeni juttatások, az üdülési csekk adóköteles része, az üdülési szolgáltatás, a sporttevékenység végzéséhez nyújtott szolgáltatás, a személyszállítási szolgáltatás a cégautó magáncélú használata mindenképp természetbeni juttatásnak minősül. Más juttatások, pl. az étkezési hozzájárulás adóköteles része, a ruházati hozzájárulás stb. csak akkor természetbeni juttatás, ha a juttatásra törvény előírása alapján került sor, vagy valamennyi munkavállaló azonos feltételekkel és módon jutott hozzá, vagy kollektív szerződés munkavállalói csoportokra teszi lehetővé az eltérő mértékű juttatást. Ha a cégnél kollektív szerződés határozza meg az egyes csoportok számára adható juttatásokat, akkor az egyes csoportok eltérő összegű juttatást kaphatnak, sőt a bér százalékában is megállapítható az egyes csoportok juttatása. Ha a cégnél nincs kollektív szerződés, akkor a cég dolgozói számára nyilvános belső szabályzat is meghatározhatja az egyes munkavállalói csoportoknak adható juttatásokat. Ennek hiányában a pénzbeli jövedelmek adózási szabályait kell alkalmazni. A béren kívül adómentesen adható juttatások maximális mértéke éves szinten 400 ezer forint. Az e passzus alá vont, egyébként adómentes juttatások adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek, ha éves, összesített mértékük meghaladja a 400 ezer forintot. Egy magánszemély éves szinten legfeljebb 400 ezer forint béren kívüli juttatáshoz juthat. Ezért, ha a magánszemély az adóévben egymást követően több munkáltatónál dolgozik, napi időarányosítással kell meghatározni az adómentesen adható juttatások mértékét. Több, egymás melletti munkaviszony esetén az adómentes keret munkáltatónként illeti meg a magánszemélyt. A 400 ezer forintos keretbe tartoznak azok a kifizetések, juttatások is, amelyeket a magánszemély munkaviszonyára tekintettel más magánszemélynek juttatnak. Ilyen juttatás jellemzően az iskolakezdési támogatás, az üdülési csekk vagy természetbeni üdültetés. Az évi négyszázezer forintos béren kívüli juttatások körébe tartozik: – az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás adómentes része, azaz havonta legfeljebb a minimálbér 20 százalékának megfelelő összeg [Szja-tv. 7. § (1) bekezdés k) pont]. – az iskolarendszerű képzés költsége, ha az nem minősül jövedelemnek. A munkáltató által viselt képzési költség akkor nem jövedelem, ha azt a munkáltató rendeli el a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzése céljából, vagy egyébként a munkáltató a tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célzó képzési költséget viseli. Az Szja-tv. az átmeneti rendelkezések között emeli ki a számításba veendő juttatások köréből azokat az iskolarendszerű képzéseket, amelyeket a magánszemély már 2006. év előtt megkezdett [Szja-tv. 7. § (1) bekezdés p) pont]. – az adómentesen adott üdülési csekk. Az üdülési csekk nemcsak a munkaviszonyban álló magánszemélynek, hanem rá való tekintettel a hozzátartozónak is adható. Az adómentesség értékhatára magánszemélyenként évi 65 500 forint (Szja-tv. 1. számú melléklet 8.3., és 9. pontok). – Az adómentesen nyújtott üdülési szolgáltatás szokásos piaci értéke. Az adómentes üdülési szolgáltatást a munkáltató a munkavállalójának […]