Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. június 13-án (84. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1462

[…] meghatározzák a munkaidő, valamint a rendelkezésre állási idő fogalmát, tartalmi elemeit, a munkahely, a közúti szállításban közreműködő személy fogalmát. E rendelkezések hatálya alá tartozó munkavállalók esetében a munkáltatónak munkaidőkeretet kell megállapítania, a munkáltató legfeljebb 4 hónapos, a kollektív szerződés legfeljebb 6 hónapos munkaidőkeretet állapíthat meg. A rendelkezések hatálya alá csak kivételes szabály alapján (a tevékenységre tekintettel) tartozó munkavállalók esetében a munkaidőkeret hosszát az Mt.-ben foglaltak szerint kell megállapítani azzal, hogy 6 hónaposnál hosszabb munkaidőkeret nem állapítható meg. A munkaidőkeret átlagában a heti munkaidő a 48 órát nem haladhatja meg. A heti munkaidő – kollektív szerződés, illetve a Kkt. és a közösségi jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a 60 órát nem haladhatja meg. Amennyiben a munkavállalónak további munkaviszonya áll fenn, bármely 4 – kollektív szerződés rendelkezései esetén legfeljebb 6 – hónapos időszakban az egybeszámított munkaidő heti átlagban nem haladhatja meg a 48 órát, továbbá a munkaidőkeretet úgy kell megállapítani, hogy bármely naptári héten a munkavállaló valamennyi munkaviszonyában egybeszámított munkaideje - kollektív szerződés eltérő rendelkezései hiányában – a 60 órát ne haladja meg. Fenti rendelkezések alkalmazása során az Mt. 126. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti rendkívüli munkavégzés időtartamát is figyelembe kell venni. A munkavállaló köteles havonta, illetve a munkáltató által előírt gyakorisággal írásban elszámolni a más munkáltatónál munkavégzéssel töltött időről. A munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend és a munkáltató utasításának keretei között maga osztja be. A munkáltató a munkavállalót a személyszállítási és árufuvarozási munkavégzésre annak megkezdése előtt legalább 12 órával köteles beosztani, illetve a beosztást a munkavállalóval közölni. Amennyiben a munkavállaló munkára képes állapotban van, a munkáltató egyoldalú intézkedésével ettől eltérhet, ebben az esetben azonban a fuvarfeladat során munkaidőnek minősülő idő első 12 órája rendkívüli munkavégzésnek minősül. A rendelkezésre állási időnek minősülő időszakot és előrelátható időtartamát – az indulás előtt, vagy közvetlenül a rendelkezésre állási idő kezdetét megelőzően – a munkavállalóval ismertetni kell. Amennyiben a Kkt. és a közösségi jogszabályok eltérően nem rendelkeznek, a munkaközi szünet nélkül folyamatosan végzett munka a 6 órát nem haladhatja meg. Ha a teljes napi munkavégzés ideje 6 és 9 óra közötti, azt legalább 30 perces, amennyiben meghaladja a 9 órát, legalább 45 perces munkaközi szünettel kell megszakítani. A munkaközi szünetet egyébként legalább 15 perces időszakokra a munkavállaló feloszthatja. A rendelkezésre állási idő és az ezt közvetlenül követő munkaidő együttes időtartama a 24 órát nem haladhatja meg, kivéve ha a munkavégzés határátlépéshez, vagy egyéb halaszthatatlan tevékenységhez kapcsolódik. Ha a munkavégzési idő és az azt követő rendelkezésre állási idő együttes tartama a 24 órát meghaladja, a rendelkezésre állást követő első lehetséges időpontban a munkavállalónak legalább 11 óra pihenőidőt kell tartania. Ha a munkavégzés – a munkavégzés helye szerinti időszámítás szerint – részben a 0.00 és a 04.00 óra közötti időszakra esik (éjszakai időszak), a napi munkaidő – ha kollektív szerződés, […]