Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége
Kérdés
Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. június 28-án (62. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1101
[…] szabályrendszere ellenben már akkor is előírta – és jelenleg is előírja – tagi jogviszony keretében személyesen közreműködő tag után a tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget, annak illetőségére tekintet nélkül. Ugyanakkor a százalékos egészségügyi hozzájárulást a Tbj-tv. 11. §-ának hatálya alá tartozó magánszemély után egyáltalán nem kellett megfizetni [Eho-tv. 5. § (2) bekezdése]. 2004. május 1-jétől szűkült a külföldi illetőséggel összefüggő megkülönböztetés a magyar társadalombiztosításban. A Tbj-tv. 11. § c) pontjának hatályon kívül helyezése következtében a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok külföldinek minősülő tagjaira is a magyar tagokéval azonos feltételek mellett kiterjed a biztosítás. Ez pedig azt jelenti, hogy a tajvani illetőségű tag után az általános szabályok alapulvételével kell a járulékokat teljesíteni. Ezen általános szabályok egyike a Tbj-tv. 4. § k) pontja, mely a járulékalapot képező jövedelem körébe – egyebek mellett – az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek azon részét vonja, amelyet az adóelőleg számításánál figyelembe kell venni. Ezen a ponton kell megemlíteni az Szja-tv. 2. § (4) bekezdésében foglaltakat, mely szerint a külföldi illetőségű magánszemély személyijövedelemadó-kötelezettsége a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható bevételére terjed ki. Tekintve, hogy Magyarország és Tajvan nem kötött a kettős adózás elkerüléséről egyezményt, a társaság által a tajvani állampolgárságú ügyvezető részére juttatott jövedelmet személyi jövedelemadó(előleg) terheli abban az esetben is, ha az Szja-tv. szabályai szerint külföldi illetőségűnek minősül. Az Szja-tv. 24. §-a alapján a nem önálló tevékenység kategóriájába tartozik – többek között – a társas vállalkozás magánszemély tagjának a személyes közreműködése, amennyiben az annak ellenében […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. június 28-án (62. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1101
[…] szabályrendszere ellenben már akkor is előírta – és jelenleg is előírja – tagi jogviszony keretében személyesen közreműködő tag után a tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget, annak illetőségére tekintet nélkül. Ugyanakkor a százalékos egészségügyi hozzájárulást a Tbj-tv. 11. §-ának hatálya alá tartozó magánszemély után egyáltalán nem kellett megfizetni [Eho-tv. 5. § (2) bekezdése]. 2004. május 1-jétől szűkült a külföldi illetőséggel összefüggő megkülönböztetés a magyar társadalombiztosításban. A Tbj-tv. 11. § c) pontjának hatályon kívül helyezése következtében a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok külföldinek minősülő tagjaira is a magyar tagokéval azonos feltételek mellett kiterjed a biztosítás. Ez pedig azt jelenti, hogy a tajvani illetőségű tag után az általános szabályok alapulvételével kell a járulékokat teljesíteni. Ezen általános szabályok egyike a Tbj-tv. 4. § k) pontja, mely a járulékalapot képező jövedelem körébe – egyebek mellett – az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek azon részét vonja, amelyet az adóelőleg számításánál figyelembe kell venni. Ezen a ponton kell megemlíteni az Szja-tv. 2. § (4) bekezdésében foglaltakat, mely szerint a külföldi illetőségű magánszemély személyijövedelemadó-kötelezettsége a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható bevételére terjed ki. Tekintve, hogy Magyarország és Tajvan nem kötött a kettős adózás elkerüléséről egyezményt, a társaság által a tajvani állampolgárságú ügyvezető részére juttatott jövedelmet személyi jövedelemadó(előleg) terheli abban az esetben is, ha az Szja-tv. szabályai szerint külföldi illetőségűnek minősül. Az Szja-tv. 24. §-a alapján a nem önálló tevékenység kategóriájába tartozik – többek között – a társas vállalkozás magánszemély tagjának a személyes közreműködése, amennyiben az annak ellenében […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
