Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. május 31-én (60. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1068

[…] vonatkozó előírásokat az Mt. 147. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. Rendkívüli munkavégzésért a munkavállalót ellenértékként – a munkabérén felül – általában 50 százalékos pótlék illeti meg. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy felek megállapodása alapján azonban a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként bérpótlék helyett szabadidő is meghatározható. Ilyen esetben a munkavállaló szabadideje nem lehet kevesebb a végzett rendkívüli munkavégzés időtartamánál, és részére a szabadidő mellett a munkabére is jár. Ha a rendkívüli munkavégzésre a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) kerül sor, a munkavállaló legalább a személyi alapbérével azonos mértékű (legalább 100 százalékos) pótlékra jogosult. A pótlék mértéke 50 százalék, a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. Pótlék kifizetése történhet esetenkénti elszámolás alapján, vagy átalány formájában is. Ez esetben az átalánydíjazásnak átlagosan meg kell felelnie annak a díjazásnak, amelyben a munkavállaló eseti elszámolás alapján részesülne. Erre figyelemmel a fix összegű rendkívüli pótlék megállapításával a munkavállaló nem kerülhet eltérő helyzetbe, mintha pótlékát nem fix összegben kapta volna. Az Mt. 117. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg a több műszakos munkarend, a délutáni műszak, éjszakai műszak, valamint az éjszakai munka fogalmi elemeit. Több műszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. Délutáni műszak: a több műszakos munkarend alapján a 14:00 és 22:00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Éjszakai műszak: a több műszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka. Éjszakai munka: 22:00 és 06:00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Az Mt. 146. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a több műszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék jár. A délutáni műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke 15 százalék, az éjszakai műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke 30 százalék. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további 5, az éjszakai műszak után további 10 százalék műszakpótlék illeti meg. Az Mt. 118. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha – a munkáltató működése naptári naponként 6 órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel, és – a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy – a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működés – a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt – más munkarend alkalmazásával nem biztosítható; vagy – a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja. Az Mt. 146. § (2), (3) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmezése alapján kialakult jogalkalmazói gyakorlat szerint a délutáni, illetve az éjszakai műszakpótlék is csak abban az esetben jár a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknak, ha munkaidő-beosztásuk több műszakos munkaidő-beosztásnak felel meg. Az Mt. 146. § (1) bekezdése értelmében éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót 15 százalékos bérpótlék illeti meg. Az állandó jogalkalmazói gyakorlat értelmében a munkavállaló éjszakai és műszakpótlékra együttesen, egyidejűleg nem tarthat igényt, ugyanis nem lehet ugyanazt a körülményt (éjszakai munkavégzést) kétszeresen értékelni. Az Mt. 146. §-ában foglalt műszakpótlékra vonatkozó rendelkezések, ellentétben az Mt. 147. §-ában foglalt rendkívüli munkavégzésért járó […]