Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. május 3-án (58. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1038

[…] részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult. A rokkantsági járadékot legkorábban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte. A rokkantsági járadékot az igénylő vagy törvényes képviselője által írásban előterjesztett kérelem alapján a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) állapítja meg, és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. Nem állapítható meg, illetőleg nem folyósítható a rokkantsági járadék annak, aki térítés nélkül van intézményben elhelyezve. A rokkantsági járadék összege havi 27 180 forint. Felhívjuk a figyelmet a többször módosított Fogy-tv.-re, amelynek alapján a súlyosan fogyatékos személy részére pénzbeli juttatás, úgynevezett fogyatékossági támogatás jár. A támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Ki jogosult fogyatékossági támogatásra? Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos, Magyarországon élő magyar állampolgár, továbbá bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személy jogosult, aki – látási fogyatékos, – hallási fogyatékos, – értelmi fogyatékos, – autista, – mozgásszervi fogyatékos vagy – halmozottan fogyatékos, és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul. Ki tekinthető látási fogyatékos személynek? Akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes. Ki tekinthető hallási fogyatékos személynek? Akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve hogy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, vagy halláskárosodása 25. életévét megelőzően következett be. Ki tekinthető értelmi fogyatékos személynek? Akinek értelmi akadályozottsága – genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegsége miatt – középsúlyos, vagy annál nagyobb mértékű. Ki tekinthető autistának? Akinek állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető. Ki tekinthető mozgásszervi fogyatékos személynek? Akinek – a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt – helyváltoztatásához a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használata szükséges (ideértve azt a mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött személyt is, aki a segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes), vagy mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható. Ki tekinthető halmozottan fogyatékos személynek? – Akinek a fenti súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van, – akinek hallásvesztése olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, és látási, vagy értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos. Mekkora a fogyatékossági támogatás összege? A támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2005-ben 24 700 Ft) – 65 százaléka: ha az igénylő látási, hallási, értelmi vagy mozgásszervi fogyatékos, illetve autista, – 80 százaléka: ha az igénylő halmozottan fogyatékos személy, – vagy ha az igénylő látási, értelmi vagy mozgásszervi fogyatékos, […]