Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. április 5-én (56. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 994

[…] működésében bekövetkezett zavar, hanem az adott munkakör sajátossága vagy a felek megállapodása. Lehetőség van arra is, hogy a készenléti jellegű munkakör fogalmát a felek kollektív szerződésben szabályozzák. Az Mt. 119. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel a napi 24 órás, illetve a heti 72 órás munkaidőtartam kizárólag a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében állapítható meg. Az Mt. 117. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg a több műszakos munkarend, a délutáni műszak, éjszakai műszak, valamint az éjszakai munka fogalmi elemeit. Több műszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. Délutáni műszak: a több műszakos munkarend alapján a 14:00 és 22:00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Éjszakai műszak: a több műszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka. Éjszakai munka: 22:00 és 06:00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Az Mt. 146. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a több műszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék jár. A délutáni műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke 15 százalék, az éjszakai műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke 30 százalék. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további 5, az éjszakai műszak után további 10 százalék műszakpótlék illeti meg. Az Mt. 118. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a munkáltató megszakítás nélküli munkarendet állapíthat meg, ha a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja. Az irányadó jogalkalmazói gyakorlat többek között idesorolja például az élet-, egészség-, vagyonbiztosítási szempontot, jelleget is. A fentiekre figyelemmel a kérdéses esetben a rendelkezésre álló adatokra is figyelemmel a rendészek munkaköre kizárólag készenléti jellegű munkakörnek minősülhet. A fentiekre figyelemmel a kérdéses esetben a vagyonvédelmi, vagyonbiztonsági feladatokat ellátó munkavállalók munkarendje megszakítás nélküli munkarendnek minősülhet. Az Mt. 146. § (2), (3) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmezése alapján kialakult jogalkalmazói gyakorlat szerint a délutáni, illetve az éjszakai műszakpótlék is csak abban az esetben jár a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknak, ha a munkaidő-beosztásuk több műszakos munkaidő-beosztásnak felel meg. Az állandó bírói gyakorlat szerint nem jár műszakpótlék azoknak, akik egy napon belül nem váltják egymást, hanem műszakonként 24 órában látják el szolgálatukat. Ha a kérdéses esetben az érintett munkavállalók 24 órában látják el szolgálatukat (egy napon belül nem váltják egymást), álláspontunk szerint délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék nem illeti meg őket. Az Mt. 146. § (1) bekezdése értelmében éjszakai munkavégzés esetén [117. § (1) bekezdés d) pont] a munkavállalót 15 százalékos bérpótlék illeti meg. Kérdéses esetben az érintett rendész munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat 22:00 óra és 06:00 óra közötti időtartamra 15 százalékos bérpótlék (éjszakai pótlék) illeti meg. Az Mt. 146. §-ában foglalt bérpótlékra, műszakpótlékra vonatkozó rendelkezések, ellentétben az Mt. 147. §-ában foglalt rendkívüli munkavégzésért járó pótlékra vonatkozó rendelkezésektől, a bérpótlék, műszakpótlék átalánydíj formában történő megállapítására, illetve kifizetésére vonatkozó előírást nem tartalmaznak. Az irányadó jogalkalmazói, bírói gyakorlat azonban az Mt. 13. §-ában foglalt rendelkezésekre figyelemmel lehetővé teszi a bérpótléknak, műszakpótléknak átalánydíjban történő megállapítását, illetve kifizetését a felek megállapodása, illetve kollektív szerződés alapján. Ez esetben az átalánydíjnak átlagosan meg kell felelnie annak a díjazásnak, amelyben a munkavállaló az eseti elszámolás alapján részesülne. Erre figyelemmel a fix összegű bérpótlék, műszakpótlék megállapításánál a munkavállaló nem kerülhet rosszabb helyzetbe, mintha a bérpótlékát, műszakpótlékát nem fix összegben kapta volna. Az Mt. 118. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait – kollektív szerződés rendelkezései hiányában – a munkáltató állapítja meg. Az Mt. 118/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében az Mt. 117/B. § (1)–(3) bekezdése szerinti napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkaidő legfeljebb kéthavi, illetve legfeljebb nyolcheti keretben is meghatározható kollektív szerződés hiányában. A munkaidőkeret […]