Rokkantsági járadékban részesülő személy megbízási díja, tiszteletdíja


Rokkantsági járadékban részesülő személyt megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk folyamatosan. A 3450 forint eho-t megfizetjük utána, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot díjazásából levonjuk. Évente egyszer más irányú tevékenységért tiszteletdíjat kap. Kell-e vonni ebből is a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő személy jövedelméből kell-e egyáltalán 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot levonni?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. november 18-án (25. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 433

[…] jogviszonya – minden különösebb számolgatás nélkül, biztosítási jogviszonyból származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül. Ez esetben pedig az általános szabályok szerint kell a tiszteletdíja után mind a foglalkoztatót terhelő 29 százalékos társadalombiztosítási, mind a biztosítottat terhelő 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 3 százalékos egészségbiztosítási járulék megfizetni. Magyarázata a következő: a Tbj-tv. 9. § (1) és (2) bekezdései úgy rendelkeznek, hogy – többek között – a megbízási jogviszonyban és a választott tisztségviselői jogviszonyban álló személyek biztosítását mindegyik jogviszonyban külön-külön, havonta kell elbírálni, de az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért, járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani. Tehát nincs jelentősége a tiszteletdíj összegének, hiszen a biztosításra előírt összeghatárt önmagában elérő megbízási díjjal összeszámítva, egyértelműen megállapítható utána a társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség. Igaz, a kérdés nem a társadalombiztosítási járulékra irányult, mivel azonban a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapja a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem, a kitérő szükséges volt. Miután tisztáztuk, hogy a járadékos személy jövedelmei – mind a megbízási díja, mind a tisztségviselőként kapott tiszteletdíja – az egyéni járulékok alapját képezik, már csak azt kell eldönteni, hogy a járadékos személye megfelel-e a Tbj-tv. 25. §-ába foglalt kivételnek. Nevezetesen, hogy saját jogú nyugdíjasnak minősül-e vagy sem, hiszen e paragrafus alapján a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy nem köteles nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizetni. A Tbj-tv. 4. § f) pontja tételesen tartalmazza […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.