37 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] biztosított, és ezt A1-es igazolással vagy (egyezményes ország esetén az adott biztosító által kiállított igazolással) igazolja, akkor Magyarországon nem keletkezik biztosítási, járulékfizetési és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.Ennek hiányában viszont a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni.Ha ún. harmadik államról van szó, és a munkavégzésre nem Magyarországon kerül sor, akkor az érintettre nem terjed ki a kötelező biztosítás hatálya a Tbj-tv. 1. §-ának (1) bekezdéséből következően, és mivel nem biztosított[…]

Részlet a válaszából: […] –, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.Tehát, ha a kérdésben említett személynél a komplex minősítés során 50 százalékosnál nem magasabb egészségi állapotot határoztak meg (tehát nem B2-es kategóriába, hanem C2, D vagy E kategóriába került besorolásra), akkor nem választhatja a kisadózást.A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy társadalom-biztosítási jogállását tekintve átalányadózó egyéni vállalkozóként mindenképpen főfoglalkozásúnak tekintendő, és havi minimumkötelezettség terheli, hiszen az említett „nem főfoglalkozású” státusz kizárólag a Kata-tv. alkalmazásában állapítható meg.Ami a nyugellátás összegére vonatkozó kérdést illeti: igen, nyilvánvalóan csökkenti a kisadózói tevékenység annak várható összegét, mivel az 50 ezer forintos havi adó megfizetése révén csak havi 108.000 forintos ellátási alap kerül figyelembevételre.[…]

Részlet a válaszából: […] helye szerinti államban terjed ki a biztosítás.Jelen esetben a munkavégzés helye Románia, tehát az érintett biztosítása ebbe az országba helyeződik át.A foglalkoztatáshoz kapcsolódó társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítésének érdekében a román hatóságot célszerű a foglalkoztatottnak megkeresni, és tisztázni, hogy milyen módon tehet eleget a román szabályoknak megfelelően saját maga vagy a magyar munkaadó. („Fordított” esetben – tehát ha a munkavállaló Magyarországon végezne munkát román munkaadónak – a Tbj-tv. 87. szakaszában foglaltak szerint[…]

Részlet a válaszából: […] §-ának (1), (2) és (4) bekezdéseit, valamint a Tny-tv. 83/C. §-a szerinti szüneteltetés alóli kivételekre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell azzal, hogy öregségi nyugdíj és nyugellátás alatt korhatár előtti ellátást és szolgálati járandóságot kell érteni.Tehát a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy, ha egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít, akkor az ellátásának a folyósítása szünetel.E szüneteltetés miatti jövedelemveszteséget hivatott pótolni a kérdésben említett jövedelemkiegészítés.Az Eü-tv. 16/B. szakasza értelmében azt az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozót, akinek a megállapított pénzellátása folyósítását a Tny-tv. 83/C. §-a alapján szüneteltetik – ideértve a Keny-tv. 11/A. §-a szerinti szüneteltetést is –, a munkáltató – általa meghatározott összegű – jövedelemkiegészítésben részesítheti, a (2)–(7) bekezdésekben foglalt feltételek, valamint kormányrendeletben meghatározott eljárásrend szerint és jóváhagyás birtokában.Ugyanakkor e jövedelemkiegészítést a kereseti korlát számításánál két okból sem kell figyelembe venni.Egyrészt, mert a[…]

Részlet a válaszából: […] ellátásra az a személy, aki rendszeres pénzellátásban részesül.E szabály alkalmazásában a táppénz is rendszeres pénzellátásnak tekintendő, tehát aki táppénzben részesül, annak nem állapítható meg az ellátás.Vélhetően ez az előírás szolgált alapul a felülvizsgáló orvos kérdésben idézett kijelentésének.Ugyanakkor, ha a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy biztosítási kötelezettséggel[…]

Részlet a válaszából: […] minimálbér (vagy garantált bérminimum) harmincadrészének a 14-szeresét jelenti, hiszen a táppénzfolyósítás napjaira nincs minimumkötelezettség.Ugyanezen okból november 4-ig szintén nem kell minimumot megállapítani, így a november havi kötelezettség a minimálbér (vagy garantált bérminimum) harmincadrészének a 26-szorosa.A vállalkozó tevékenysége szünetel ugyan, de mivel ez a hónap egészében nem áll fenn [a Tbj-tv. 40. § (4) bekezdés f) pontja alapján], terheli a minimumkötelezettség.Ez[…]

Részlet a válaszából: […] szakmai megbeszéléseken, képzésben, egyéb programokon részt venni. A foglalkoztató pedig köteles az ösztöndíjas foglalkoztatottat a fentiek szerint feladatokkal ellátni, és biztosítani az ösztöndíjas számára a szakmai készségek megszerzésének és begyakorlásának lehetőségét.A foglalkoztató köteles az ösztöndíjas foglalkoztatott számára ösztöndíjat fizetni, melynek havi mértéke nem lehet kevesebb – teljes, azaz napi 8 órás munkaidő esetén – a mindenkori legkisebb kötelező munkabérnél.Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal, legalább 9 hónapig, legfeljebb 1 évig terjedő határozott időre létesíthető. Fontos szabály, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződést írásba kell foglalni, amelyről a foglalkoztató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása esetén az abból fakadó érvénytelenségre csak az ösztöndíjas foglalkoztatott (a jogviszony létesítését követő maximum 30 napon belül) hivatkozhat. A törvény tételesen meghatározza a szerződés kötelező elemeit is.A szerződésben nem kerülhet sor:– próbaidő kikötésére,– az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződéstől eltérően való foglalkoztatásra,– munkakörbe történő átirányításra,– helyettesítésre, más munkáltatóhoz való kirendelésre, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre.Ösztöndíjas foglalkoztatott lehet az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában a 30. életévét még nem töltötte be, és akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra. Feltétel továbbá az is, hogy munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban ne álljon (kivételt képez ez alól az egyszerűsített foglalkoztatás és a háztartási munkára irányuló munkaviszony).Az ösztöndíjas önálló munkakör ellátásával nem bízható meg, és csak olyan feladatokat láthat el (hatósági, igazgatási tevékenység kivételével), amelyek a munkatapasztalat-szerzést szolgálják, s amelyek közvetlenül kapcsolódnak az egyéni programjában foglaltakhoz (a munkatapasztalat-szerzés egyéni programját a törvény melléklete alapján kell meghatározni).Az ösztöndíjas munkáját szakmai segítőnek kell támogatnia. A szakmai segítő feladata kapcsolatot tartani a foglalkoztató és az ösztöndíjas között, valamint a foglalkoztató nevében utasítást adni, az ösztöndíjas számára szakmai támogatást nyújtani. A szakmai segítő köteles az ösztöndíjas munkáját folyamatosan irányítani és értékelni, illetve az ő kötelezettsége elkészíteni az ösztöndíjas egyéni programját és ajánlólevelét.Az ösztöndíjas foglalkoztatással társadalombiztosítási jogviszony keletkezik, ugyanis az ösztöndíj járulékalapot képező jövedelemnek,[…]

Részlet a válaszából: […] munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá– a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították.A keresőképtelenség[…]

Részlet a válaszából: […] csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól, a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.Az apa a GYED-jogosultsági feltételekkel rendelkezik, mert biztosított, s van a gyermek születését megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött ideje. GYED-re legkorábban a CSED-jogosultság lejártát követő naptól, azaz 2024. október 28-tól jogosult. A CSED legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig járó ellátás.Az anya GYES-ben 2024. október 4-ig részesült, tehát az apa részére a GYED – igényének megfelelően – 2024.[…]

Részlet a válaszából: […] jogát a hozzátartozónak átengedik, a kedvezményt érvényesítő hozzátartozó szemszögéből a családi pótlékot saját jogán érvényesítő személy kedvezményezett eltartott lesz, aki a családi adó- és járulékkedvezményt érvényesítő hozzátartozó kedvezményezett eltartottainak a számát növeli.Ez azt jelenti, hogy ha az anyának a felnőtt, családi pótlékra saját jogán jogosult gyermeke mellett van egy kiskorú gyermeke is, a kétgyermekes kedvezménymértéket érvényesítheti mind a két kedvezményezett eltartott után.Emelt összegben érvényesíthető a családi adókedvezmény akkor, ha a kedvezményezett eltartott a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül. A tartós betegség, súlyos fogyatékosság után járó kedvezmény jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66.670 forint, ami a kedvezményezett eltartott után járó családi kedvezményalap összegét emeli meg.Emelt összegű családi pótlék és emelt összegű családi adókedvezmény jár a tizennyolc életév alatti kedvezményezett eltartott után akkor, ha a Cst. szabályai szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül. A magasabb összegű családi pótlék megállapításához azt kell igazolni, hogy a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek az 5/2003. ESzCsM rendelet 1. mellékletében felsorolt betegségek, illetve fogyatékosságok[…]