86 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel. A kiegészítő tevékenységet folytató személy egy biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, valamint az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és egyéni vagy társas vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.Aki nyugdíjkorhatár előtti ellátásban részesül (ideértve az egyéni vagy társas vállalkozókat, a szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülőket), illetve a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vagy társas vállalkozó nem számít kiegészítő tevékenységet folytató személynek, így, ha munkát vállal, utána társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót kell fizetni.Rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett dolgozók egyébként az ellátás mellett mindennemű korlátozás nélkül folytathatnak keresőtevékenységet mind a versenyszférában, mind a közszférában. Fontos, hogy tb-járulékot kell ugyan fizetni, amennyiben a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy munkát vállal, azonban ettől nem szabad elriadni, hiszen a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy adókedvezményt vegyen igénybe a szociális hozzájárulási adóból (ez vonatkozik a megváltozott munkaképességű egyéni és társas vállalkozóra is), valamint csökkentheti a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségét is. Bürokrácia szintjén is nagy könnyebbséget jelent, hogy míg a rokkantsági ellátásban részesülőnek nincs bejelentési kötelezettsége, addig a rehabilitációs ellátásban részesülőnek is csak a keresőtevékenység kezdetét, majd annak megszűnését kell 10 napon belül bejelentenie a rehabilitációs hatóságnak.Mind a munkaadókat, mind a nyugdíj melletti munkavállalókat jelentősen érinti, hogy már jogszabályi úton lehetővé vált, hogy a közszféra meghatározott területein történő foglalkoztatás esetén nem kell szüneteltetni a nyugdíj folyósítását.Főszabályként jellemzően szünetel a nyugdíjfolyósítás azoknak a személyeknek az esetében, akik nyugdíjazásuk után a közszférában (például közalkalmazotti, rendvédelmi, szolgálati vagy egészségügyi szolgálati jogviszony) vállalnak munkát. Az ilyen személy a továbbiakban is nyugdíjasnak számít, függetlenül a nyugdíj folyósításának szüneteltetésétől.Már 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között is sor került mentesítésre annak érdekében, hogy a közfeladatok folyamatos[…]

Részlet a válaszából: […] nyugdíjkorhatára annak, akia) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.Az öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosultságot szerezhet az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.Az öregségi teljes nyugdíj azonban csak akkor állapítható meg, ha a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő eléri a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet.Az öregségi nyugdíj megállapítását kérni kell. Az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány megtalálható a www.allamkincstar.gov.hu internetes oldalon az öregségi nyugdíj címszó alatt, vagy a www.magyarorszag.hu oldalon nyugdíj címszó alatt. Az, aki a formanyomtatványt nem tudja elektronikusan elérni, annak segítenek a kormányablakokban. Az „Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény” elnevezésű nyomtatványon igényelt nyugellátást a lakó- vagy tartózkodási hely szerint[…]

Részlet a válaszából: […] munkaviszonyban álló személy és egyéni vállalkozó, illetve a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző is, bár utóbbi csak akkor, ha az e tevékenységből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét. A Tbj-tv. 9. §-a arról rendelkezik, hogy az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személyek biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni.A biztosítási jogviszonyok jelen esetben:1. átalányadózó egyéni vállalkozóként 2023. évtől (bár 2024-től heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyt létesített, de attól még biztosított egyéni vállalkozó);2. munkaviszonyban 2024. április 1-jétől;3. megbízási jogviszonyban 2024-ben, itt azonban a pontos dátumokról nincs információnk.A három biztosításra kötelezett jogviszonya közül csak egyéni vállalkozóként rendelkezik a CSED- és GYED-jogosultság feltételeivel, azaz biztosított, és a gyermek 2024 november hónapban várható születéséhez viszonyítva van a születést megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött ideje.A munkaviszonyban bár biztosított, de 2024. október 31-ig csak 214 nap biztosításban töltött ideje van.A megbízási jogviszonyban sem rendelkezik a gyermek születéséig 365 nap biztosításban töltött idővel.A CSED folyósításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy nem jár a CSED, ha a biztosított bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat.A munkaviszonyában,[…]

Részlet a válaszából: […] előterjesztésével (Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény elnevezésű nyomtatvány) lehet kérni, és a nyugdíjkorhatár betöltése napjától lehet – időkorlát nélkül – benyújtani a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalnál. Az öregségi nyugdíj ismételt megállapítása esetén a különbözet visszamenőlegesen – legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző hat hónapra – jár.Az öregségi nyugdíj újramegállapításának másik esete az, ha a nyugdíj megállapítása során jogszabálysértés, mulasztás vagy a rendelkezésre álló adatok hiányossága miatt nem a megfelelő összegű nyugdíjat állapították meg, akkor azt a hivatal az újramegállapítás keretében változtatja meg. Az újramegállapításra a nyugdíjas kérelmére vagy a jogszabálysértés észlelése esetén hivatalból is sor kerülhet. A jogszabálysértő határozat felülvizsgálatára, illetve orvoslására irányuló kérelmet időbeli korlátozás és minden alaki kötöttség nélkül lehet előterjeszteni személyesen a kormányhivataloknál, postai úton a címzett kormányhivatal nevének és a 1916 Budapest egységes postacím feltüntetésével. A tartalma szerint idesorolható beadványt a nyugdíjbiztosítási szerveknek minden esetben újramegállapításra irányuló kérelemnek kell tekinteniük. A kérelemben célszerű leírni, hogy az öregségi nyugdíj megállapításával miért nem ért egyet, és csatolni azokat az iratokat, amelyek a kérelem teljesítését alátámasztják. Így például, ha a nyugdíj-megállapítás[…]

Részlet a válaszából: […] adatlap benyújtásával, adószám kérésével tehet eleget. A külföldi vállalkozás a biztosítotti bejelentést a ’T1041INT nyomtatványon teheti meg, míg a foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével megállapított társadalombiztosítási járulékot a havi bevallásban, a ’08INT elnevezésű adatlapon teljesítheti a Tbj-tv. 87. §-ának (7) bekezdése szerinti tartalommal.A külföldi vállalkozás a bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján is teljesítheti. Az Air. szerint az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg [Air. 20. § (1) bekezdés]. Az Air. alapján a külföldi vállalkozás nevében és érdekében belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben adózási ügyvivőként kizárólag belföldi fióktelepe járhat el, ha a külföldi vállalkozás belföldi fióktelep alapítására köteles, vagy egyébként ilyennel rendelkezik. Az adózási ügyvivő teljesíti a külföldi vállalkozás belföldi adókötelezettségeit, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat is [Air. 19. § (1)–(2) bekezdés].Abban az esetben, ha a társadalombiztosítási kötelezettségeket a külföldi vállalkozásnak kellene teljesítenie, azonban ezt elmulasztja, akkor az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (kivéve a mulasztási bírságot és az adóbírságot) [Tbj-tv. 87. § (1)–(3), (6)–(7) bekezdés].A külföldi személy bejelentéséhez, illetve az egyéb kötelezettségek teljesítéséhez valóban szükség van magyar tajszámra, amelyet a kormányhivatalnak a biztosítási kötelezettség létrejöttére tekintettel ki kell állítania.Az igénylés elsősorban a munkáltató feladata lenne, de abban az esetben, ha nem tesz eleget – a fent ismertetett – bejelentési kötelezettségének, véleményünk szerint, a foglalkoztatott személy is igényelheti a lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti kormányhivatalnál. Érdemes ebben az esetben a Tbj-tv. fenti rendelkezéseire hivatkozni.Az igényléshez a foglalkoztatónak a „MEGRENDELŐ Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló Hatósági[…]

Részlet a válaszából: […] legalább a minimálbér 30 százaléka, azzal, hogy haa) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,b) a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagyc) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)–c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az a)–c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni.Fentiek alapján tehát a bedolgozóként munkaviszonyban álló dolgozók után is eleget kell tennie a foglalkoztatónak a minimumjárulék-fizetési kötelezettségnek, kivéve azon időszakokat, amikor az érintett– csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, vagy– a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban folytat tanulmányokat,– szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen részt vevő tanuló, illetve képzésben részt vevő személy, továbbá– a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgató.A Szocho-tv. 1. §-ának (10) bekezdése értelmében a Tbj-tv. 6. §-a[…]

Részlet a válaszából: […] biztosított, és ezt A1-es igazolással vagy (egyezményes ország esetén az adott biztosító által kiállított igazolással) igazolja, akkor Magyarországon nem keletkezik biztosítási, járulékfizetési és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.Ennek hiányában viszont a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni.Ha ún. harmadik államról van szó, és a munkavégzésre nem Magyarországon kerül sor, akkor az érintettre nem terjed ki a kötelező biztosítás hatálya a Tbj-tv. 1. §-ának (1) bekezdéséből következően, és mivel nem biztosított[…]

Részlet a válaszából: […] rendelkezés nincs – a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.Ezzel párhuzamosan a jogszabály 47. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy nem jár táppénza) a betegszabadság lejártát követő szabadnapra, heti pihenőnapra és munkaszüneti napra, ha az ezen napokat követő első munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn,b) a táppénzre való jogosultság első napjának azon részére, amely alatt a biztosított keresőtevékenységet folytatott,c) a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt,d) a letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,e) a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,f) a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére, ide nem értve a korhatár előtti ellátás,[…]

Részlet a válaszából: […] hely (2) bekezdése annyit fűz, hogy a csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítania) a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj – kivéve a 42/E. § alapján megállapított gyermekgondozási díj – folyósításának az idejét,b) köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,c) a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.A kérdésben említett édesanya a feltételeknek értelemszerűen nem felel meg, hiszen a szülést megelőző két évben mindössze 6 hónap biztosítási idővel rendelkezik.A GYES – noha a benne részesülő személy egészségügyi szolgáltatásra jogosult, és szolgálati időt, illetve nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet szerez – önmagában nem biztosítási jogviszony, kivéve azt az esetet, ha az érintett[…]

Részlet a válaszából: […] harmadik országbeli állampolgár, valamint az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként Magyarország területén jogszerűen tartózkodó személy – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – munkát végezhet. A (2) bekezdés azonban kimondja, hogy az (1) bekezdés felhatalmazása nem mentesít a más jogszabályban a munkavégzés kapcsán előírt feltételek – különösen a munkavállalási engedély megszerzése – teljesítése alól.A tartózkodási engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához tehát munkavállalási engedély mindenképpen szükséges. Az engedélyt a munkáltatónak kell megigényelnie, amelyhez mindenképpen rendelkeznie kell érvényes munkaerőigénnyel. Az engedélyezési eljárás részleteit a 445/2013. Korm. rendelet tartalmazza. A Korm. rendelet 15. §-a sorolja fel azokat az eseteket, amikor nincs szükség munkavállalási engedélyre a foglalkoztatáshoz (pl. a naptári évenként tíz munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységhez,[…]