Ügyvezető megbízási jogviszonya

Kérdés: Hogyan számít bele a nyugellátásba az ügyvezető 45.000 forintos járulékalapja az alábbi esetben? Egy kft. ügyvezetője nem tulajdonosa a társaságnak, az ügyvezetést havi 50.000 forintos megbízási díjért látja el, ami nem éri el a minimálbér 30 százalékát, de mivel az ügyvezetés csak heti 1 (havi 4-5) napra jelent feladatot, a cég minden hét hétfőjére bejelenti biztosítottként. Az ügyvezetőnek másutt van főállása, és 10 százalékos költséghányad alkalmazásáról nyilatkozott.
Részlet a válaszából: […] meghatározásánál.Ugyanakkor jelen esetben nem ilyen jövedelemről van szó. Az ügyvezetés folyamatos tevékenység, esetében nem életszerű, hogy a havi megbízási díjat - teljesítésigazolás révén - csak néhány napra terítsük szét.A havi 50.000 forintos megbízási díj alapján pedig - amely esetében a járulékalap nem 45.000, hanem 50.000, mivel az Szja-tv. 24. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége nem önálló tevékenység - az érintettre nem terjed ki a biztosítás, és[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Egyéni vállalkozói tevékenység munkaviszony mellett

Kérdés: Főfoglalkozású átalányadózóként meg kell fizetnie a továbbiakban a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, aki rendelkezik egy heti 36 órás munkaviszonnyal, ahol eddig táppénzen volt, a jogosultsága azonban hamarosan megszűnik, viszont továbbra is keresőképtelen marad? Az érintett az egyéni vállalkozásában folyamatosan dolgozott, a keresőképtelenség erre a jog-viszonyra nem vonatkozott.
Részlet a válaszából: […] gyógyulását.A táppénzfolyósítás tartama alatt egyéni vállalkozóként mindenképpen mentesül a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól a Tbj-tv. 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja, illetve a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján, míg a táppénzfolyósítás megszűnését követően a heti 36 órás foglalkoztatásra vonatkozó követelmény bizonyosan nem teljesül.A táppénzjogosultság megszűnését követően az érintettnek a munkaviszonyában a Tbj-tv. 16. §-ának c) pontjában foglaltak szerint szünetel a biztosítása, míg egyéni vállalkozóként[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Ügyvezető minimumközterhe

Kérdés: Valóban kötelezett társas vállalkozóként a minimálbér utáni járulékfizetésre egy kft. ügyvezető tulajdonosa, akinek nincs semmilyen más biztosítása, és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban 0 Ft-ért végzi? Ha ez az ügyvezető a társas vállalkozásban az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban végzi (nem éri el a heti 36 órát), akkor ez kiváltja a társas vállalkozói járulékfizetését a minimálbér után?
Részlet a válaszából: […] vállalkozóként az ügyvezető biztosítottá válik, és valóban terheli minimális járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség. A járulékot legalább a minimálbér, a szociális hozzájárulási adót pedig legalább a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni még akkor is, ha az ügyvezető egyáltalán nem vesz fel jövedelmet a munkájáért.Mentesül azonban a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetés alól a társas vállalkozó abban az esetben, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében, vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Ez esetben kizárólag a tényleges jövedelem után kell megfizetni a közterheket.Abban az esetben, ha az ügyvezetést munkaviszony keretében látja el az ügyvezető, a fenti szabályozást természetesen nem kell alkalmazni. Ebben az esetben a munkaviszony alapján[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] kötelezettség alól.A rokkantsági ellátásban részesülő személy az egyéni vállalkozásában sem minősül nyugdíjasnak, és ezzel kiegészítő tevékenységűnek. Van azonban egy eset, amikor mégis megállapítható a kiegészítő tevékenységű státusz. Abban az esetben ugyanis, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy özvegyi nyugdíjban részesül, akkor egyéni vagy társas vállalkozóként, illetve mezőgazdasági őstermelőként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül a Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja alapján, és az említett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Munkavégzés GYET mellett

Kérdés: Létesíthet egy 15 órás munkaviszonyt egy GYET-ben részesülő édesanya abban az esetben, ha emellett már rendelkezik egy másik 20 órás munkaviszonnyal, amelyet az otthonában végez? Beleszámít a keresőtevékenység folytatására engedélyezett 30 órás időtartamba az otthoni munkavégzés is ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.A kérdésben foglaltak alapján az anya heti 35 órában folytatna keresőtevékenységet, ami csak akkor megengedett, ha erre kizárólag az otthonában kerül sor. Jelen esetben azonban ez a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Kft. ügyvezetője

Kérdés: Elláthatja egy egyéni vállalkozó egy kft. ügyvezetését, ha erről a tevékenységről havonként számlát ad a cég részére?
Részlet a válaszából: […] társasággal kötött megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Vállalkozási jogviszonyban az ügyvezető nem végezheti tevékenységét.Annak viszont nincs akadálya, hogy a természetes személy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.
Kapcsolódó címkék:  

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie a járulékot és a szociális hozzájárulási adót a minimálbér 30 százaléka után a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkavállaló családi okok miatt 6 hét fizetés nélküli szabadságot kért, amit a munkáltató engedélyezett a számára?
Részlet a válaszából: […] meghatározása során a kieső naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni.Amennyiben a c) pontban meghatározott körülmény a naptári hónap csak egy részében áll fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni.A Tbj-tv. 16. §-ának a) pontja értelmében - a kérdésben említett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Nappali tagozatos kft.-tag osztaléka

Kérdés: Milyen közterhet kell megfizetni egy kft.-tag részére kifizetett osztalék után abban az esetben, ha még nem töltötte be a 25. életévét, nappali tagozaton egyetemi tanulmányokat folytat, és a cég ügyvezetését ingyenes megbízási jogviszonyban látja el? A tag egy diákszövetkezet tagjaként 500.000 forintos munkabért szerzett.
Részlet a válaszából: […] havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól, és tényleges jövedelem híján vele kapcsolatban e jogviszonya alapján járulék és szociális hozzájárulási adó fizetése nem merül fel.Az osztalék után viszont le kell rónia a 15 százalékos személyi jövedelemadót, mivel az osztalékot nem érinti az Szja-tv. 29/F. szakasza szerinti 25 év alatti fiatalok adókedvezménye.Ugyancsak terheli az osztalékot[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Méltányossági nyugdíjemelés

Kérdés: Valóban igaz, hogy a nők 40 évével nyugdíjassá vált személy nem kérhet méltányossági nyugdíjemelést?
Részlet a válaszából: […] elérő személy, a megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére kivételes nyugellátást állapíthat meg,- az a) pontban meghatározott személyek, illetőleg a 47. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti feltétellel rendelkező özvegy részére kivételes nyugellátás-emelést, illetőleg a 6. § szerinti nyugellátásban részesülő személyek részére egyszeri segélyt engedélyezhet.Ebből következően a méltányossági nyugdíjemelésnek alapesetben feltétele, hogy az érintett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Angliából hazaköltöző magyar állampolgár tajszáma

Kérdés: Hogyan tudja újra érvényesíteni a tajszámát az a magyar állampolgár, aki már 7 éve Angliában él és dolgozik, de a munkaszerződése április 30-án lejár, és ezután szeretne visszaköltözni Magyarországra? Milyen nyomtatványt kell beadnia és melyik hatóság részére annak érdekében, hogy minél előbb rendeződhessen az ügye, tekintettel arra, hogy július hónapban szülni fog?
Részlet a válaszából: […] jogviszony megszűnésének bejelentésekor a kettős biztosítás tilalmáról rendelkező nemzetközi egyezmények esetében a külföldi biztosító vagy a nemzetközi szervezet által kiadott EU-s formanyomtatványt, vagy a biztosítási időszakról szóló egyéb igazolást is csatolni kell a bejelentéshez.A bejelentési kötelezettség a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnál személyesen vagy postai úton, továbbá, amennyiben az érintett rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval, akkor az ügyfélkapun keresztül is teljesíthető. A külföldi biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentésre az általános ügyintézési idő, azaz 60 nap irányadó. Amennyiben a bejelentéshez az összes szükséges dokumentum hiánytalanul benyújtásra került, ún. sommás eljárás keretében azonnal, de legkésőbb 8 napon belül rögzítik a bejelentést. Amennyiben a bejelentést hiányosan nyújtják be, a hiányzó adat vagy dokumentum pótlása szükséges, ezért az eljárást teljes eljárásként folytatja le a kormányhivatal. Felhívjuk a figyelmet, hogy a pótlás időtartama is beszámít a 60 napos ügyintézési határ-időbe. Abban az esetben, ha a külföldről hazatérő személy itthon nem létesít biztosítási jogviszonyt, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, amelynek összege havi 11.300 forint (napi 380 forint). A fizetés érdekében az érintettnek be kell jelentkeznie az egészségügyi-szolgáltatásijárulék-fizetés hatálya alá. A bejelentkezés a 'T1011U jelű adatlap kitöltésével tehető meg személyesen, postán vagy ügyfélkapun keresztül.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.
1
2
3
4