123 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] csak akkor kerül sor, ha a munkaidő a teljes munkaidőnél kevesebb, és emellett a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset is kevesebb a mindenkor érvényes minimálbérnél. Mit is jelent az arányosítás? Arányosítás esetén a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megállapításakor egy nap munkavégzés egynapi szolgálati időnek minősül, azonban a nyugdíj összegének meghatározásakor már az egynapi munkaidő arányosításra kerül, vagyis ekkor az egynapi munkaidő nem egy napnak számít. Abban az esetben, ha a biztosítottnak a nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, akkor az 1996. december 31-ét követően szerzett biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe a nyugdíj összegének a kiszámításához. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj összegének meghatározásához a szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell kiszámítani. Az arányos szolgálati idő szabályainak alkalmazása[…]

Részlet a válaszából: […] kötelezettség alól.A rokkantsági ellátásban részesülő személy az egyéni vállalkozásában sem minősül nyugdíjasnak, és ezzel kiegészítő tevékenységűnek. Van azonban egy eset, amikor mégis megállapítható a kiegészítő tevékenységű státusz. Abban az esetben ugyanis, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy özvegyi nyugdíjban részesül, akkor egyéni vagy társas vállalkozóként, illetve mezőgazdasági őstermelőként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül a Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja alapján, és az említett[…]

Részlet a válaszából: […] jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette. Továbbá, ha a munkavállaló álláskeresési járadékot kapott, akkor azokra a hónapokra, amikor álláskeresési járadékot igényelt, az elmaradt jövedelem összegéből le kell vonni az álláskeresési járadék összegét. Az elmaradt jövedelembe nem lehet beleszámítani azt az összeget, amit költségtérítésként kapott a munkavállaló (pl. munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés), viszont, ha a juttatás a végzett munka anyagi elismerésére szolgál, akkor bele kell számolni az elmaradt jövedelembe.Viszont a munkavállalót kárenyhítési kötelezettség terheli, ezért figyelembe kell venni, hogy megpróbál-e újra munkaviszonyt létesíteni egy másik munkáltatónál, jár-e állásinterjúkra, vagy fennáll-e esetleg olyan ok, ami miatt ez nem várható el tőle, azt kell vizsgálni, hogy úgy járt-e el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ugyanis az Mt. 167. §-ának (2) bekezdése szerint nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a munkavállaló nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének, valamint a munkavállaló vétkes magatartását is [EBH 2015.M.23.]Ha fennállnak annak feltételei, a munkavállaló igényt tarthat sérelemdíjra is, ha a munkavállaló személyiségi jogai sérültek a jogellenes munkaviszony-megszüntetés során. Sérelemdíj esetén az összeg meghaladhatja a 12 havi távolléti díj összegét.Továbbá igényt tarthat a munkavállaló végkielégítésre is, ha erre vonatkozóan a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, vagy ha legalább három évet állt munkaviszonyban a munkáltatónál. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy a nem egészségi okkal összefüggő[…]

Részlet a válaszából: […] (táppénz, CSED, GYED, baleseti táppénz) való jogosultságot, a folyósítás időtartamát, az ellátás összegét szintén jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani. A pénzbeli ellátások összegének megállapításához a biztosított személyijövedelemadó-előleg alapját képező jövedelmét kell figyelembe venni (Eb-tv. 39/A §). Az Eb-tv. R. 1. §-a (2) bekezdésének c)–d) pontjai értelmében irányadó időszaknak minősül folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdőnapja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál, ezen belül számítási időszak az irányadó időszakon belül az Eb-tv. 48. §-ának (1)–(4) bekezdéseiben, baleseti táppénz esetén az Eb-tv. 55. §-ának (7) bekezdésében meghatározott időszak azon naptári napjai, amelyre pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelmet vallottak be, amely időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra került. Az "A" cégben a biztosítási kötelezettség elbírálása egyértelmű. A 2022. február 9-én született gyermek jogán – a közölt adatok alapján – az anya CSED-re természetesen jogosult volt, és jogosult volt GYED-re is mégpedig a maximumösszegben. Újabb gyermek születése esetén mind a CSED, mind a GYED összegének megállapításánál van úgynevezett előnyszabály. De természetesen az újabb gyermek jogán is meg kell állapítani a CSED naptári napi alapját. Az előnyszabály: ha a gyermek a GYED vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) igénybevétele alatt vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított CSED naptári napi alapja magasabb összegű, mint a most megállapított CSED naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani és folyósítani. Ugyanilyen előnyszabály van a GYED összegének megállapításánál is. Az utolsóként született gyermek jogán megállapított CSED naptári napi alapját kell összehasonlítani az újabb gyermek jogán megállapított GYED naptári napi alapjával, s magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani. Tehát, ha a második baba[…]

Részlet a válaszából: […] került be a jogszabályba, tekintettel arra, hogy ettől az időponttól módosult az Flt. is, és a módosítás nyomán az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólap (álláskeresési igazolólap) helyébe a foglalkoztató által kiállítandó foglalkoztatói igazolásra vonatkozó rendelkezés lépett.A nyilvántartásra kötelezett jogutód nélküli megszűnése esetén köteles bejelenteni a munkaügyi iratok őrzésének helyét a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. A bejelentéssel egyidejűleg a nyilvántartásra kötelezett képviselője, illetve a felszámoló, végelszámoló köteles a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan adatszolgáltatást teljesíteni, ha arra korábban nem került sor.A Tny-tv. 2023. évi CIX. tv. általi módosítása révén a megőrzési kötelezettség 2025. január 1-jétől csak a 2024. december 31-ig keletkező iratokra marad fenn. A 2023. évi CIX. tv. indokolása szerint jelentős adminisztratív terhet jelent a vállalkozások számára a biztosítottakra vonatkozó munkaügyi iratok megőrzési kötelezettsége. Ennek indoka eddig az volt, hogy a különböző munkaügyi és társadalombiztosítási iratok nem elektronikusan készültek, ugyanakkor azok megőrzése a biztosított későbbi nyugellátásának megállapításához nélkülözhetetlen volt. A munkáltatókat terhelő kötelezettség felmenő rendszerben, 2025. január 1-jétől kivezetésre kerül, a megőrzési kötelezettség így csak a 2024. december 31-ig keletkező iratokra marad fenn. A nyugellátás megállapításához szükséges adatokat az állami nyilvántartások tartalmazzák. A Tny-tv. 91. §-ában foglaltak szerint, ha a kötelezett a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére történő, jogszabályban meghatározott bejelentési, nyilvántartási,[…]

Részlet a válaszából: […] bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, szociális szövetkezetben tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködés keretében, iskolaszövetkezetben, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetében és közérdekű nyugdíjas szövetkezetben külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján történő személyes közreműködés keretében, a szakirányú oktatás keretében a szakképző intézményben, illetve a duális képzőhelyen, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, az elítéltként vagy egyéb jogcímen fogvatartottként végzett munka, a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka, valamint a büntetőügyben kiszabott közérdekű munka, a rendvédelmi szerveknél, az Országgyűlési Őrségnél, az önkormányzati tűzoltóságoknál szolgálati jogviszonyban végzett munka, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti közérdekű önkéntes tevékenység és a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.A gazdasági társaságban munkaviszony keretében munkát végző tagra mindenben alkalmazni kell az Mt. rendelkezéseit, illetve a munkavégzésre kiterjednek az Mvt. szabályai is. Az Mt. 51. §-ának jelenleg hatályos (4) bekezdése értelmében a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. Ez az előírás módosulni fog 2024. szeptember 1-jétől a következők szerint: A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. "Jogszabályban meghatározott esetben, illetve, ha a munkáltató elrendeli, a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása[…]

Részlet a válaszából: […] már csak a jövedelem rendszerességének kell egy pontos meghatározása. Ezt a törvény 4. §-ának j) pontjában találhatjuk meg. Rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem.A kérdésből sem a jogosult kora, sem az egyszerűsített foglalkoztatás időtartama, illetőleg a belőle szerzett jövedelem összege sem derül ki. Amennyiben a gyermek vagy fiatal felnőtt a 18. életévét még nem töltötte be, és/vagy a jövedelem mértéke vagy a folyamatos foglalkoztatás hossza a jogszabályban előírtakat nem éri el, abban az esetben a családi pótlék szünetelés nélkül tovább folyósítható.A kérdés tehát már csak az, hogy ha a 18. életévét betöltött személy jövedelme az egyszerűsített foglalkoztatás keretében 3 hónapon keresztül meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét, akkor folyósítható-e tovább az ellátás, vagy a szüneteltetésnek van helye?Az egyszerűsített foglalkoztatásról az Efo-tv. szól, melynek 7. §-a (1) bekezdése alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyijövedelemadó-, szociálishozzájárulásiadó- és járulékfizetési kötelezettségekre a személyi jövedelemadóról szóló, a szociális hozzájárulási adóról szóló és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény rendelkezéseit – az Efo-tv.-ben szabályozott kivételekkel – kell alkalmazni. A személyijövedelemadó-, a szociálishozzájárulásiadó- és a járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás esetén, azaz a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, valamint az alkalmi munka eseteiben az alábbiakban részletezett szabályok az irányadók. Ezekben az esetekben az említett foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.Ebből a foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból[…]

Részlet a válaszából: […] kivételekkel – az Mt. szabályait megfelelően alkalmazni kell, ami alapján a diákot az általános szabályok szerint évi 15 nap betegszabadság illeti meg.Jelen esetben azonban nem jöhet szóba betegszabadság, mert veszélyeztetett várandósság esetén az első naptól táppénzre jogosult az érintett. Emlékeztetőül: az Mt. 126. §-ának (2) bekezdése rögzíti, hogy az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára.A táppénzjogosultság időtartamának a meghatározása során figyelembe kell venni az Eb-tv. 46. §-a (4) bekezdésének azt az előírását, hogy biztosításának a tartamára tekintet[…]

Részlet a válaszából: […] jogosult lehet táppénzre. A biztosítási jogviszony megszűnésére tehát csak a táppénz lejárta után kerülne sor. Van azonban erre is megoldás, mégpedig a gyermekgondozást segítő ellátás. A Cst. 20. §-a értelmében gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő – ideértve a kiskorú szülőt a 11. § (4) bekezdésében meghatározott esetben –, valamint a gyám – ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt – a saját háztartásában nevelta) gyermek 3. életévének betöltéséig,b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.A GYES tehát nemcsak a gyermek 2 és 3 éves kora között jár, hanem akár már a gyermek születésétől kezdve is. Ez az időszak biztosítási időnek minősül, ami azonban nem befolyásolja a CSED-re vagy GYED-re való jogosultságot, ahhoz ugyanis a gyermek születését megelőzően kell rendelkezni a szükséges biztosítási idővel. Ebben az esetben erre egyébként sem lesz szükség, mivel az anya jogosult lesz a szülés esetén járó ellátásokra a "B" jogviszonyában is. Az Eb-tv. 40. §-ának (1) bekezdése alapján ugyanis csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, a 42/A. § (1) bekezdésének a) pontja alapján pedig[…]

Részlet a válaszából: […] jogviszony megszűnésének bejelentésekor a kettős biztosítás tilalmáról rendelkező nemzetközi egyezmények esetében a külföldi biztosító vagy a nemzetközi szervezet által kiadott EU-s formanyomtatványt, vagy a biztosítási időszakról szóló egyéb igazolást is csatolni kell a bejelentéshez.A bejelentési kötelezettség a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnál személyesen vagy postai úton, továbbá, amennyiben az érintett rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval, akkor az ügyfélkapun keresztül is teljesíthető. A külföldi biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentésre az általános ügyintézési idő, azaz 60 nap irányadó. Amennyiben a bejelentéshez az összes szükséges dokumentum hiánytalanul benyújtásra került, ún. sommás eljárás keretében azonnal, de legkésőbb 8 napon belül rögzítik a bejelentést. Amennyiben a bejelentést hiányosan nyújtják be, a hiányzó adat vagy dokumentum pótlása szükséges, ezért az eljárást teljes eljárásként folytatja le a kormányhivatal. Felhívjuk a figyelmet, hogy a pótlás időtartama is beszámít a 60 napos ügyintézési határ-időbe. Abban az esetben, ha a külföldről hazatérő személy itthon nem létesít biztosítási jogviszonyt, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, amelynek összege havi 11.300 forint (napi 380 forint). A fizetés érdekében az érintettnek be kell jelentkeznie az egészségügyi-szolgáltatásijárulék-fizetés hatálya alá. A bejelentkezés a 'T1011U jelű adatlap kitöltésével tehető meg személyesen, postán vagy ügyfélkapun keresztül.[…]