Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] (táppénz, CSED, GYED, baleseti táppénz) való jogosultságot, a folyósítás időtartamát, az ellátás összegét szintén jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani. A pénzbeli ellátások összegének megállapításához a biztosított személyijövedelemadó-előleg alapját képező jövedelmét kell figyelembe venni (Eb-tv. 39/A §). Az Eb-tv. R. 1. §-a (2) bekezdésének c)-d) pontjai értelmében irányadó időszaknak minősül folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdőnapja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál, ezen belül számítási időszak az irányadó időszakon belül az Eb-tv. 48. §-ának (1)-(4) bekezdéseiben, baleseti táppénz esetén az Eb-tv. 55. §-ának (7) bekezdésében meghatározott időszak azon naptári napjai, amelyre pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelmet vallottak be, amely időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra került.Az "A" cégben a biztosítási kötelezettség elbírálása egyértelmű. A 2022. február 9-én született gyermek jogán - a közölt adatok alapján - az anya CSED-re természetesen jogosult volt, és jogosult volt GYED-re is mégpedig a maximumösszegben. Újabb gyermek születése esetén mind a CSED, mind a GYED összegének megállapításánál van úgynevezett előnyszabály. De természetesen az újabb gyermek jogán is meg kell állapítani a CSED naptári napi alapját. Az előnyszabály: ha a gyermek a GYED vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) igénybevétele alatt vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított CSED naptári napi alapja magasabb összegű, mint a most megállapított CSED naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani és folyósítani. Ugyanilyen előnyszabály van a GYED összegének megállapításánál is. Az utolsóként született gyermek jogán megállapított CSED naptári napi alapját kell összehasonlítani az újabb gyermek jogán megállapított GYED naptári napi alapjával, s magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani. Tehát, ha a második[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] kötelezettség alól.A rokkantsági ellátásban részesülő személy az egyéni vállalkozásában sem minősül nyugdíjasnak, és ezzel kiegészítő tevékenységűnek. Van azonban egy eset, amikor mégis megállapítható a kiegészítő tevékenységű státusz. Abban az esetben ugyanis, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy özvegyi nyugdíjban részesül, akkor egyéni vagy társas vállalkozóként, illetve mezőgazdasági őstermelőként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül a Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja alapján, és az említett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése

Kérdés: Milyen igényekkel léphet fel a munkavállaló a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén?
Részlet a válaszából: […] jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette. Továbbá, ha a munkavállaló álláskeresési járadékot kapott, akkor azokra a hónapokra, amikor álláskeresési járadékot igényelt, az elmaradt jövedelem összegéből le kell vonni az álláskeresési járadék összegét. Az elmaradt jövedelembe nem lehet beleszámítani azt az összeget, amit költségtérítésként kapott a munkavállaló (pl. munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés), viszont, ha a juttatás a végzett munka anyagi elismerésére szolgál, akkor bele kell számolni az elmaradt jövedelembe.Viszont a munkavállalót kárenyhítési kötelezettség terheli, ezért figyelembe kell venni, hogy megpróbál-e újra munkaviszonyt létesíteni egy másik munkáltatónál, jár-e állásinterjúkra, vagy fennáll-e esetleg olyan ok, ami miatt ez nem várható el tőle, azt kell vizsgálni, hogy úgy járt-e el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ugyanis az Mt. 167. §-ának (2) bekezdése szerint nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a munkavállaló nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének, valamint a munkavállaló vétkes magatartását is [EBH 2015.M.23.]Ha fennállnak annak feltételei, a munkavállaló igényt tarthat sérelemdíjra is, ha a munkavállaló személyiségi jogai sérültek a jogellenes munkaviszony-megszüntetés során. Sérelemdíj esetén az összeg meghaladhatja a 12 havi távolléti díj összegét.Továbbá igényt tarthat a munkavállaló végkielégítésre is, ha erre vonatkozóan a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, vagy ha legalább három évet állt munkaviszonyban a munkáltatónál. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy a nem egészségi okkal összefüggő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Heti 35 órás munkaviszony

Kérdés: Van-e bármilyen hátránya a nyugellátásra vagy más pénzbeli ellátásokra annak, ha a munkavállaló heti munkaideje csak heti 35 óra?
Részlet a válaszából: […] csak akkor kerül sor, ha a munkaidő a teljes munkaidőnél kevesebb, és emellett a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset is kevesebb a mindenkor érvényes minimálbérnél. Mit is jelent az arányosítás? Arányosítás esetén a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megállapításakor egy nap munkavégzés egynapi szolgálati időnek minősül, azonban a nyugdíj összegének meghatározásakor már az egynapi munkaidő arányosításra kerül, vagyis ekkor az egynapi munkaidő nem egy napnak számít. Abban az esetben, ha a biztosítottnak a nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, akkor az 1996. december 31-ét követően szerzett biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe a nyugdíj összegének a kiszámításához. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj összegének meghatározásához a szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell kiszámítani. Az arányos szolgálati idő szabályainak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Munkaügyi iratok megőrzése

Kérdés: Hogyan változott a munkaügyi iratok megőrzésére vonatkozó szabályozás a nyugdíjazással összefüggésben?
Részlet a válaszából: […] került be a jogszabályba, tekintettel arra, hogy ettől az időponttól módosult az Flt. is, és a módosítás nyomán az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólap (álláskeresési igazolólap) helyébe a foglalkoztató által kiállítandó foglalkoztatói igazolásra vonatkozó rendelkezés lépett.A nyilvántartásra kötelezett jogutód nélküli megszűnése esetén köteles bejelenteni a munkaügyi iratok őrzésének helyét a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. A bejelentéssel egyidejűleg a nyilvántartásra kötelezett képviselője, illetve a felszámoló, végelszámoló köteles a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan adatszolgáltatást teljesíteni, ha arra korábban nem került sor.A Tny-tv. 2023. évi CIX. tv. általi módosítása révén a megőrzési kötelezettség 2025. január 1-jétől csak a 2024. december 31-ig keletkező iratokra marad fenn. A 2023. évi CIX. tv. indokolása szerint jelentős adminisztratív terhet jelent a vállalkozások számára a biztosítottakra vonatkozó munkaügyi iratok megőrzési kötelezettsége. Ennek indoka eddig az volt, hogy a különböző munkaügyi és társadalombiztosítási iratok nem elektronikusan készültek, ugyanakkor azok megőrzése a biztosított későbbi nyugellátásának megállapításához nélkülözhetetlen volt. A munkáltatókat terhelő kötelezettség felmenő rendszerben, 2025. január 1-jétől kivezetésre kerül, a megőrzési kötelezettség így csak a 2024. december 31-ig keletkező iratokra marad fenn. A nyugellátás megállapításához szükséges adatokat az állami nyilvántartások tartalmazzák. A Tny-tv. 91. §-ában foglaltak szerint, ha a kötelezett a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére történő, jogszabályban meghatározott bejelentési, nyilvántartási,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Családi pótlék rendszeres jövedelemben részesülő gyermek esetén

Kérdés: A családi pótlékra való jogosultság szempontjából a köznevelési intézmény tanulója egyszerűsített foglalkoztatás keretében végez keresőtevékenységet. Beletartozik az egyszerűsített foglalkoztatás bevétele az adóköteles jövedelem fogalmába? Tehát ebben az esetben is él a szabály, hogy ha három egymást követő hónapban ez a bevétel meghaladja a minimálbér összegét, nem jogosult tovább a családi pótlékra?
Részlet a válaszából: […] csak a jövedelem rendszerességének kell egy pontos meghatározása. Ezt a törvény 4. §-ának j) pontjában találhatjuk meg. Rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem.A kérdésből sem a jogosult kora, sem az egyszerűsített foglalkoztatás időtartama, illetőleg a belőle szerzett jövedelem összege sem derül ki. Amennyiben a gyermek vagy fiatal felnőtt a 18. életévét még nem töltötte be, és/vagy a jövedelem mértéke vagy a folyamatos foglalkoztatás hossza a jogszabályban előírtakat nem éri el, abban az esetben a családi pótlék szünetelés nélkül tovább folyósítható.A kérdés tehát már csak az, hogy ha a 18. életévét betöltött személy jövedelme az egyszerűsített foglalkoztatás keretében 3 hónapon keresztül meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét, akkor folyósítható-e tovább az ellátás, vagy a szüneteltetésnek van helye?Az egyszerűsített foglalkoztatásról az Efo-tv. szól, melynek 7. §-a (1) bekezdése alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyijövedelemadó-, szociálishozzájárulásiadó- és járulékfizetési kötelezettségekre a személyi jövedelemadóról szóló, a szociális hozzájárulási adóról szóló és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény rendelkezéseit - az Efo-tv.-ben szabályozott kivételekkel - kell alkalmazni. A személyijövedelemadó-, a szociálishozzájárulásiadó- és a járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás esetén, azaz a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, valamint az alkalmi munka eseteiben az alábbiakban részletezett szabályok az irányadók. Ezekben az esetekben az említett foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.Ebből a foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Ügyvezető minimumközterhe

Kérdés: Valóban kötelezett társas vállalkozóként a minimálbér utáni járulékfizetésre egy kft. ügyvezető tulajdonosa, akinek nincs semmilyen más biztosítása, és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban 0 Ft-ért végzi? Ha ez az ügyvezető a társas vállalkozásban az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban végzi (nem éri el a heti 36 órát), akkor ez kiváltja a társas vállalkozói járulékfizetését a minimálbér után?
Részlet a válaszából: […] vállalkozóként az ügyvezető biztosítottá válik, és valóban terheli minimális járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség. A járulékot legalább a minimálbér, a szociális hozzájárulási adót pedig legalább a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni még akkor is, ha az ügyvezető egyáltalán nem vesz fel jövedelmet a munkájáért.Mentesül azonban a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetés alól a társas vállalkozó abban az esetben, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében, vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Ez esetben kizárólag a tényleges jövedelem után kell megfizetni a közterheket.Abban az esetben, ha az ügyvezetést munkaviszony keretében látja el az ügyvezető, a fenti szabályozást természetesen nem kell alkalmazni. Ebben az esetben a munkaviszony alapján[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.
Kapcsolódó címke:

Bt. beltagjának üzemorvosi vizsgálata

Kérdés: Kötelező a munkavállalók üzemorvosi munkaköri alkalmassági vizsgálatának elvégzése egy kft. öregségi nyugdíjban részesülő beltagja esetében, aki a cég ügyvezetésén kívül részmunkaidőben személyesen is dolgozik a vállalkozásban? Hogyan módosult az ezzel kapcsolatos törvényi szabályozás?
Részlet a válaszából: […] szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, szociális szövetkezetben tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködés keretében, iskolaszövetkezetben, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetében és közérdekű nyugdíjas szövetkezetben külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján történő személyes közreműködés keretében, a szakirányú oktatás keretében a szakképző intézményben, illetve a duális képzőhelyen, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, az elítéltként vagy egyéb jogcímen fogvatartottként végzett munka, a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka, valamint a büntetőügyben kiszabott közérdekű munka, a rendvédelmi szerveknél, az Országgyűlési Őrségnél, az önkormányzati tűzoltóságoknál szolgálati jogviszonyban végzett munka, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti közérdekű önkéntes tevékenység és a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.A gazdasági társaságban munkaviszony keretében munkát végző tagra mindenben alkalmazni kell az Mt. rendelkezéseit, illetve a munkavégzésre kiterjednek az Mvt. szabályai is. Az Mt. 51. §-ának jelenleg hatályos (4) bekezdése értelmében a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. Ez az előírás módosulni fog 2024. szeptember 1-jétől a következők szerint: A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. "Jogszabályban meghatározott esetben, illetve, ha a munkáltató elrendeli, a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.
Kapcsolódó címke:

Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató - a német biztosító tájékoztatása alapján - azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021-2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?
Részlet a válaszából: […] többes biztosítás lehetőségét zárja ki, hanem azt is rögzíti, hogy amennyiben a rendelet hatálya alá tartozó személy több uniós államban folytat egy-idejűleg tevékenységet, akkor valamennyi jogviszonyával összefüggő társadalombiztosítási kötelezettséget a biztosítás helye szerinti államban kell teljesítenie. Ennek pontos módját minden esetben az adott állam társadalombiztosítási jogszabályai rögzítik.Például, ha egy munkavállalóra Magyarországon terjed ki a biztosítás, akkor németországi jogviszonya után is idehaza kötelezett járulék és szociális hozzájárulási adó fizetésére. Ez a Tbj-tv. 87., illetve a Szocho-tv. 21. szakasza alapján történhet oly módon, hogy a külföldi kifizető foglalkoztatóként bejelentkezik az adóhatósághoz, és bevallást teljesít, történhet pénzügyi képviselő vagy adózási ügyvivő útján, ezek hiányában pedig a magánszemély köteles a jogviszonyával összefüggésben a kötelezettségek rendezésére. (Erre szolgál a 08INT bevallás, illetve a T1041INT bejelentő.)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Szakképző iskolai tanuló betegszabadsága, táppénze

Kérdés: Veszélyeztetett terhességére tekintettel jogosult betegszabadságra és táppénzre egy 18 év alatti szakképző iskolai tanuló, aki szakképzési munkaszerződés alapján végez munkát egy kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] kivételekkel - az Mt. szabályait megfelelően alkalmazni kell, ami alapján a diákot az általános szabályok szerint évi 15 nap betegszabadság illeti meg.Jelen esetben azonban nem jöhet szóba betegszabadság, mert veszélyeztetett várandósság esetén az első naptól táppénzre jogosult az érintett. Emlékeztetőül: az Mt. 126. §-ának (2) bekezdése rögzíti, hogy az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára.A táppénzjogosultság időtartamának a meghatározása során figyelembe kell venni az Eb-tv. 46. §-a (4) bekezdésének azt az előírását, hogy biztosításának a tartamára[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
1
2
3
10