134 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] követelés után elmaradt kamatra, ha a magánszemély a kapott kölcsön után nem köteles a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt összegét elérő, vagy – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb – a szokásos piaci kamatot elérő kamat fizetésére. A kamatkedvezményből származó jövedelem 18 százalékkal növelt értéke után a kifizetőt 15 százalék személyi jövedelemadó, valamint 13 százalék szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli, melyet adóévenként az adóév utolsó napjára, vagy ha a követelés az adóévben szűnt meg, a megszűnés napjára kell megállapítani.Munkabérelőleg juttatása esetén akkor nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem, ha legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség mellett folyósítják, és az összege nem haladja meg a minimálbér havi összegének ötszörösét. A munkáltató a folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt folyósított újabb munkabérelőlegre a mentességi szabályt nem alkalmazhatja.2024-ben a minimálbér ötszöröse 1334 ezer forint, ezt az összeget a munkáltató adókövetkezmény nélkül folyósíthatja a munkavállalónak. A munkavállalónak a folyósítástól számított hat hónapon belül, a megállapodás szerinti ütemezésben kell a munkabérelőleget[…]

Részlet a válaszából: […] szabadságát, a döntését a munkáltatónak el kell fogadnia, függetlenül az egyéb körülményektől.Az Mt. 133. §-ának (2) bekezdése értelmében a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló nem jelöli meg azt a dátumot, amikortól vissza kíván menni dolgozni, akkor a fizetés nélküli szabadság a kérelem leadásának napjától számított harmincadik napon szűnik meg. A munkavállaló a gyermekgondozási díjat továbbra is kaphatja, az ellátás mellett nem tiltott a munkavégzés. Amennyiben a munkavállaló[…]

Részlet a válaszából: […] havonta kell elbírálni. A megbízás alapján munkát végző személy járulékalapot képező jövedelme a megbízási díj költségekkel csökkentett része. A költségelszámolás történhet tételesen, illetve 10 százalék költséghányad alapján. A költséghányad figyelembevételével a megbízott havi járulékalapot képező jövedelme 90.000 forint, ami 2023. december 1. előtt, illetve a december 1-jén történt minimálbér-emelés után is meghaladja a minimálbér 30 százalékát. A leírtak alapján mindkét jogviszonyában biztosításra kötelezett, s ez alapján táppénzre is jogosult. A táppénzre való jogosultságát, a táppénzének összegét, mértékét, folyósításának időtartamát jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni [Eb-tv. 43. § (2) bekezdés]. A táppénz a keresőképtelenség időtartamára jár. Figyelemmel kell lenni azonban az Eb-tv. 46. §-a (2) bekezdésének szabályára, amely kimondja, hogy aki részére betegszabadság jár, táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult. A munkaviszonyban álló személy részére a betegség miatti keresőképtelenség tartamára évenként az Mt. alapján tizenöt munkanap betegszabadság jár. Erre tekintettel e jogviszonyában 2024. január 24-től február 13-ig betegszabadságra, 2024. február 14-től táppénzre jogosult. A megbízási jogviszonyban táppénzre a keresőképtelensége első napjától jogosult, és biztosítása a táppénzfolyósítás időtartama alatt is fennáll. Mivel egyik jogviszonyában[…]

Részlet a válaszából: […] munkavállalót az általános szabályok szerint be kell jelenteni (telefonon, ügyfélkapun vagy T1042E nyomtatványon), illetve le kell róni utána az Efo-tv. 8. §-ának (2) bekezdésében meghatározott napi közterhet.Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a nyugdíjas személy foglalkoztatására – a személyi jövedelemadóval kapcsolatos kötelezettségeket[…]

Részlet a válaszából: […] százalék vonatkozásában érdemes tudni, hogy főszabály szerint a munkaviszony alapján kapott munkabérből legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50 százalékáig terjedhet, azonban azokban az esetekben, amelyeket a Vht. előír, ezek a tartásdíj, az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér-követelés és a jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás. Több letiltás esetén pedig a szabály az, hogy a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50 százalékáig terjedhet. A Vht. 66. §-a meghatároz olyan egyéb juttatásokat, amelyek esetén szintén irányadóak az előbb említett szabályok. Fontos még tudni, hogy mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60 ezer forintot, de ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén. Rögzíti a jogszabály azt is, hogy korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer forintot. Letiltás esetén a munkáltató kötelezettsége, hogy az adós – tehát a munkavállaló, aki ellen végrehajtási ügy van folyamatban – munkabéréből a letiltásban rögzített összeget levonja, és a felhívásban meghatározott tájékoztatás szerint azt kifizesse a végrehajtást kérőnek a megjelölt bankszámlaszámra, vagy kivételesen a végrehajtó letéti számlájára vagy más számlára. Hangsúlyos, hogy a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. A végrehajtó felhívásában felsorolás is található jellemzően, amely azt a sorrendet és a jogcímeket mutatja, mely szerint a letiltást teljesíteni kell. Elképzelhető olyan eset, hogy a munkáltató a munkavállalója vonatkozásában több végrehajtótól, vagy akár a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól is levelet kap, ilyenkor fontos, hogy a munkáltató is tudatában legyen a sorrendiségnek. Ezt is a Vht. határozza meg, a 165. §-ában, mely a következőket írja elő az (1) bekezdésben: "Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend – a követelések jogcímét alapul véve – a következő: a) gyermektartásdíj, b) jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj, c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság, d) polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény, e) a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével), f) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás, g) egyéb követelés, h) a végrehajtási[…]

Részlet a válaszából: […] értelmében társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja is, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha személyes közreműködésére tekintettel már eleve társas vállalkozónak minősül. A tulajdonos nem működik közre személyesen a társaság tevékenységében, így ügyvezetői tevékenységére tekintettel társas vállalkozónak minősül. Abban az esetben tehát, ha az érintett nem saját jogú nyugdíjas (ami alapján kiegészítő tevékenységűnek minősülhetne), egyéni vállalkozóként nem választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést. Megjegyezzük, hogy amennyiben mégis kiegészítő tevékenységűnek minősül, akkor viszont emiatt esik el a kata választásának lehetőségétől, hiszen – ahogyan azt fentebb már írtuk – ez kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozók számára fennálló lehetőség.A főfoglalkozású társas vállalkozó után a minimálbér alapján le kell róni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, illetve a minimálbér 112,5 százaléka alapján a szociális hozzájárulási adót akkor is, ha tevékenységére tekintettel jövedelemben nem részesül.Amennyiben az egyéni vállalkozó mégis a kata szerint kívánja leróni a közterhet, érdemes elgondolkodni az ügyvezető jogviszonyának módosításán.A Ptk. 3:112. §-a szerint ugyanis az ügyvezető nemcsak megbízási jogviszonyban, hanem munkaviszonyban is elláthatja a tevékenységét. Ez történhet akár napi 1-2 órás részmunkaidőben is, amennyiben a tevékenység engedi. A kata választásának kizárólag a heti 36 órát meghaladó munkaviszony lehet az akadálya [Kata-tv. 2. § 2 a) pont], tehát amennyiben az ügyvezető heti munkaideje nem éri a 36 órát, akkor egyéni vállalkozóként[…]

Részlet a válaszából: […] elkülönített fogalom meghatározás alkalmazásával értelmezhető.A közvetlen bírósági letiltás érvényesülő rendelkezései adnak egyfajta iránymutatást a munkabér fogalomkörére nézve. A Vht. 24. §-ának (2) bekezdése értelmében a letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját, illetőleg az adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően folyósító szervet vagy személyt (a továbbiakban: munkáltató) arra hívja fel, hogy a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a végrehajtást kérőnek a munkabér fogalomkörére nézve.A Vht. 65. §-ának (4) bekezdése már egyértelműsíti a letiltás viszonylatában munkabérnek minősülő kifizetési jogcímeket. A rendelkezés szerint munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, az Szja-tv. szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.A Vht. fogalmi definícióval szinkronban az Mt. 12. §-ának (2) bekezdése munkabérnek minősíti a munkáltató általi juttatást. A jogszabály szerint munkabérnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás. Különös megközelítés, hogy a hivatkozott (1) bekezdés az egyenlő bánásmód követelményének megtartásával összefüggésben határozza meg a munkabért.A hivatkozott jogszabályhelyeket alkalmazva, már a munkabér kategória terjedelmének ismeretében a Vht. 61. §-ának (1) pontja alkalmazásával állapítható meg a letiltás alapja.A Vht. 61. § (1) alapján a végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási[…]

Részlet a válaszából: […] nyugdíjas személyek azok, akik nem válnak biztosítottá, és ezért nem kell tőlük vonni a társadalombiztosítási járulékot. Ahogyan látjuk, a saját jogú nyugdíjas személyek minősülnek kiegészítő tevékenységűnek. A Tbj-tv. 4. §-ának 17. pontja értelmében saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával az 5. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel. A magyar törvények értelmében [Tbj-tv.[…]

Részlet a válaszából: […] naptári napra eső jövedelme, akkor ezen jövedelem alapján kell a naptári napi alapot megállapítani.Ha nincs ezen időtartamban az igénylőnek 180 napi, de van legalább 120 naptári napi jövedelme, és van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a 120 napi jövedelem alapján kell a napi alapot megállapítani.Az ellátás napi alapjának megállapításánál a biztosítási idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs (a Tbj-tv. 6. §-ában meghatározott biztosítási idők között).Ha a fentiek alapján a naptári napi alap nem állapítható meg, akkor a CSED naptári napi alapját a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincadrészében kell megállapítani. Ha azonban az igénylő tényleges jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincadrészénél kevesebb, akkor a napi alapot a tényleges jövedelem alapján kell megállapítani. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresét nem haladhatja meg.A CSED összege a naptári napi alap 100 százaléka.A GYED naptári napi összegének kiszámítására az alábbi szabályok vonatkoznak.A naptári napi jövedelem kiszámítása – hasonlóan a CSED-nél leírtakhoz – 180, illetve 120 naptári napi jövedelem alapján lehetséges. Ha a meghatározott időszakban nincs az igénylőnek 120 naptári napi jövedelme sem, de a jogosultsága első napját közvetlenül megelőzően van 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonya, a GYED naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.Ha a napi alap kiszámítására egyik szabály sem alkalmazható, akkor a GYED naptári napi alapja a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincadrésze. Ha a tényleges jövedelemből számított napi összeg a minimálbér kétszeresét nem éri el, a GYED összegének megállapításánál e kevesebb, a tényleges összeget kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelem vehető figyelembe.A GYED összege a kiszámított napi alap 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70 százaléka.Figyelemmel kell lenni arra a szabályra is, hogy aki egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani. Az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének 70 százalékát.A törvényi rendelkezések szerint mind a CSED, mind a GYED megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és a naptári napi összegéről (nem[…]

Részlet a válaszából: […] esetben a foglalkoztatónál egyetlen e körbe tartozó (megbízási) jogviszonya van a munkavállalónak. Az ebből származó, 10 százalékos költséghányad figyelembevételével számított havi járulékalapot képező jövedelmet [60.000×90% = 54.000 forint] nem kell összevonni a munkabérrel, és így – mivel az nem éri el a minimálbér 30 százalékát – csak szja és szociális hozzájárulási adó terheli, de nem keletkeztet biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget. A második kérdésben utalás történik a munkaviszonyban álló dolgozók minimumjárulék-fizetésére. Főszabály szerint a munkaadót a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti minimális járulékfizetés terhelné, tekintettel arra, hogy a munkavállaló havi munkabére valóban nem éri el a minimálbér 30 százalékát, de ebben az esetben mentesíti őt e kötelezettség alól az a körülmény, hogy a dolgozó ápolási díjban részesül. Emlékeztetőül: a Tbj-tv. 27. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkaviszonyban álló dolgozó járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a a) CSED-ben, GYED-ben, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést[…]