Jogviszonyok

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a legkedvezőbben egy kivaalany kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg "0" forintos megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, illetve a felesége, aki nem tagja a társaságnak, és ugyancsak megbízás alapján havi 60.000 forintos díjazás ellenében végzi a jövedelemszerző tevékenységet a cégben? Jelenleg mindketten rendelkeznek főállású munkaviszonnyal, ami azonban rövidesen megszűnik.
Részlet a válaszából: […] Kiva-tv. 20. szakasza értelmében nem kell kivaalap-növelő tényezőként figyelembe venni.Ezen az sem változtat, ha az érintett munkaviszonya megszűnik. Ugyanakkor ebben az esetben - feltéve, hogy egyéb jogállása alapján sem illeti meg az egészségügyi szolgáltatás - magánszemélyként egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére válik kötelezetté. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2024-ben havi 11.300, napi 380 forint.Ami az ügyvezető tagot illeti, ő e státusza alapján társas vállalkozónak minősül, ugyanakkor heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya alapján mentesül a havi minimális járulékfizetési kötelezettség alól, így esetében nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5%-át személyi jellegű kifizetésként.Ugyanakkor, ha megszűnik a munkaviszonya, akkor társas vállalkozóként havonta a minimálbér után le kell róni utána a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, illetve havonta[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Táppénz többes jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzre az a személy, aki 2022. augusztus 1-jétől rendelkezik egy napi 6 órás munka-viszonnyal egy kft.-nél, és emellett 2023. január 23-tól megbízási jogviszonyban is végez munkát egy betéti társaság részére, ahol a havi megbízási díja 100.000 forint? Az érintett 2024. január 24-től 31-ig kórházban volt, és február 1-jétől jelenleg is keresőképtelen. A kezelőorvos előzetes tájékoztatása szerint a keresőképtelen állapot előreláthatólag több hónapig fog tartani, munkáját egyik jogviszonyában sem tudja ellátni.
Részlet a válaszából: […] függően havonta kell elbírálni. A megbízás alapján munkát végző személy járulékalapot képező jövedelme a megbízási díj költségekkel csökkentett része.A költségelszámolás történhet tételesen, illetve 10 százalék költséghányad alapján. A költséghányad figyelembevételével a megbízott havi járulékalapot képező jövedelme 90.000 forint, ami 2023. december 1. előtt, illetve a december 1-jén történt minimálbér-emelés után is meghaladja a minimálbér 30 százalékát. A leírtak alapján mindkét jogviszonyában biztosításra kötelezett, s ez alapján táppénzre is jogosult. A táppénzre való jogosultságát, a táppénzének összegét, mértékét, folyósításának időtartamát jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni [Eb-tv. 43. § (2) bekezdés]. A táppénz a keresőképtelenség időtartamára jár.Figyelemmel kell lenni azonban az Eb-tv. 46. §-a (2) bekezdésének szabályára, amely kimondja, hogy aki részére betegszabadság jár, táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult. A munkaviszonyban álló személy részére a betegség miatti keresőképtelenség tartamára évenként az Mt. alapján tizenöt munkanap betegszabadság jár. Erre tekintettel e jogviszonyában 2024. január 24-től február 13-ig betegszabadságra, 2024. február 14-től táppénzre jogosult. A megbízási jogviszonyban táppénzre a keresőképtelensége első napjától jogosult, és biztosítása a táppénzfolyósítás időtartama alatt is fennáll. Mivel egyik[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Román nyugdíjban részesülő munkavállaló

Kérdés: Mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy román-magyar állampolgárságú, Romániából részlegesen előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő (P10 nyugdíjkód) dolgozó, akinek egy általános iskolában történő alkalmazása óta vonják az illetményéből a társadalombiztosítási járulékot? Figyelembe vehető a jogviszony megállapítása során a román nyugdíj?
Részlet a válaszából: […] minősülő nyugdíjas személyek azok, akik nem válnak biztosítottá, és ezért nem kell tőlük vonni a társadalombiztosítási járulékot. Ahogyan látjuk, a saját jogú nyugdíjas személyek minősülnek kiegészítő tevékenységűnek.A Tbj-tv. 4. §-ának 17. pontja értelmében saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, akia) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával az 5. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagyb) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.A magyar törvények értelmében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

A szakszervezeti tagdíj levonási sorrendje a munkabérletiltások levonási rendszerében

Kérdés: Csökkenti a letiltás alapját képező munkabér-jövedelmet az érdekképviseleti tagdíj összege?
Részlet a válaszából: […] elkülönített fogalom meghatározás alkalmazásával értelmezhető.A közvetlen bírósági letiltás érvényesülő rendelkezései adnak egyfajta iránymutatást a munkabér fogalomkörére nézve. A Vht. 24. §-ának (2) bekezdése értelmében a letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját, illetőleg az adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően folyósító szervet vagy személyt (a továbbiakban: munkáltató) arra hívja fel, hogy a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a végrehajtást kérőnek a munkabér fogalomkörére nézve.A Vht. 65. §-ának (4) bekezdése már egyértelműsíti a letiltás viszonylatában munkabérnek minősülő kifizetési jogcímeket. A rendelkezés szerint munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, az Szja-tv. szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.A Vht. fogalmi definícióval szinkronban az Mt. 12. §-ának (2) bekezdése munkabérnek minősíti a munkáltató általi juttatást. A jogszabály szerint munkabérnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás. Különös megközelítés, hogy a hivatkozott (1) bekezdés az egyenlő bánásmód követelményének megtartásával összefüggésben határozza meg a munkabért.A hivatkozott jogszabályhelyeket alkalmazva, már a munkabér kategória terjedelmének ismeretében a Vht. 61. §-ának (1) pontja alkalmazásával állapítható meg a letiltás alapja.A Vht. 61. § (1) alapján a végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
Kapcsolódó címke:

Kata választása

Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy kft. tulajdonosaként megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? Ügyvezetőként megbízási díjban nem részesül, a társaság jövedelemszerző tevékenységében személyesen nem működik közre.
Részlet a válaszából: […] értelmében társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja is, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha személyes közreműködésére tekintettel már eleve társas vállalkozónak minősül. A tulajdonos nem működik közre személyesen a társaság tevékenységében, így ügyvezetői tevékenységére tekintettel társas vállalkozónak minősül. Abban az esetben tehát, ha az érintett nem saját jogú nyugdíjas (ami alapján kiegészítő tevékenységűnek minősülhetne), egyéni vállalkozóként nem választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést. Megjegyezzük, hogy amennyiben mégis kiegészítő tevékenységűnek minősül, akkor viszont emiatt esik el a kata választásának lehetőségétől, hiszen - ahogyan azt fentebb már írtuk - ez kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozók számára fennálló lehetőség.A főfoglalkozású társas vállalkozó után a minimálbér alapján le kell róni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, illetve a minimálbér 112,5 százaléka alapján a szociális hozzájárulási adót akkor is, ha tevékenységére tekintettel jövedelemben nem részesül.Amennyiben az egyéni vállalkozó mégis a kata szerint kívánja leróni a közterhet, érdemes elgondolkodni az ügyvezető jogviszonyának módosításán.A Ptk. 3:112. §-a szerint ugyanis az ügyvezető nemcsak megbízási jogviszonyban, hanem munkaviszonyban is elláthatja a tevékenységét. Ez történhet akár napi 1-2 órás részmunkaidőben is, amennyiben a tevékenység engedi. A kata választásának kizárólag a heti 36 órát meghaladó munkaviszony lehet az akadálya [Kata-tv. 2. § 2 a) pont], tehát amennyiben az ügyvezető heti munkaideje nem éri a 36 órát, akkor egyéni vállalkozóként[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Szülés esetén járó ellátások három munkaviszony esetén

Kérdés: Szülés előtt egy munkavállaló 3 különböző munkahelyen dolgozott 4-4-4 órában naponta. Egyik munkahelyén, ahol 310 napot dolgozott a szülést megelőző két évben, a jogviszonya megszűnt a szülés előtti munkanapon. A másik kettő munkahelyen megigényelte a CSED-et, majd ennek lejártát követően a GYED-et. Ebben a két jogviszonyban jogosult az ellátásokra. Beszámításra kerülnek a harmadik munkahelyen befizetett járulékok a CSED, illetve GYED összegébe? Hogyan számítható az ellátások összege a fenti esetben? Hogyan informálódhat az igénylő a CSED, ezt követően a GYED megállapított, konkrét számított összegének helyességéről? A munkavállaló részére kiküldött határozatban a megállapított összeg részletezése nem szerepel.
Részlet a válaszából: […] naptári napra eső jövedelme, akkor ezen jövedelem alapján kell a naptári napi alapot megállapítani.Ha nincs ezen időtartamban az igénylőnek 180 napi, de van legalább 120 naptári napi jövedelme, és van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a 120 napi jövedelem alapján kell a napi alapot megállapítani.Az ellátás napi alapjának megállapításánál a biztosítási idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs (a Tbj-tv. 6. §-ában meghatározott biztosítási idők között).Ha a fentiek alapján a naptári napi alap nem állapítható meg, akkor a CSED naptári napi alapját a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincadrészében kell megállapítani. Ha azonban az igénylő tényleges jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincadrészénél kevesebb, akkor a napi alapot a tényleges jövedelem alapján kell megállapítani. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresét nem haladhatja meg.A CSED összege a naptári napi alap 100 százaléka.A GYED naptári napi összegének kiszámítására az alábbi szabályok vonatkoznak.A naptári napi jövedelem kiszámítása – hasonlóan a CSED-nél leírtakhoz – 180, illetve 120 naptári napi jövedelem alapján lehetséges. Ha a meghatározott időszakban nincs az igénylőnek 120 naptári napi jövedelme sem, de a jogosultsága első napját közvetlenül megelőzően van 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonya, a GYED naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.Ha a napi alap kiszámítására egyik szabály sem alkalmazható, akkor a GYED naptári napi alapja a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincadrésze. Ha a tényleges jövedelemből számított napi összeg a minimálbér kétszeresét nem éri el, a GYED összegének megállapításánál e kevesebb, a tényleges összeget kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelem vehető figyelembe.A GYED összege a kiszámított napi alap 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70 százaléka.Figyelemmel kell lenni arra a szabályra is, hogy aki egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani. Az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének 70 százalékát.A törvényi rendelkezések szerint mind a CSED, mind a GYED megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és a naptári napi összegéről (nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
Részlet a válaszából: […] alkalmazni.Jelen esetben a foglalkoztatónál egyetlen e körbe tartozó (megbízási) jogviszonya van a munkavállalónak.Az ebből származó, 10 százalékos költséghányad figyelembevételével számított havi járulékalapot képező jövedelmet [60.000×90% = 54.000 forint] nem kell összevonni a munkabérrel, és így - mivel az nem éri el a minimálbér 30 százalékát - csak szja és szociá-lis hozzájárulási adó terheli, de nem keletkeztet biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget.A második kérdésben utalás történik a munkaviszonyban álló dolgozók minimumjárulék-fizetésére. Főszabály szerint a munkaadót a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti minimális járulékfizetés terhelné, tekintettel arra, hogy a munkavállaló havi munkabére valóban nem éri el a minimálbér 30 százalékát, de ebben az esetben mentesíti őt e kötelezettség alól az a körülmény, hogy a dolgozó ápolási díjban részesül.Emlékeztetőül: a Tbj-tv. 27. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkaviszonyban álló dolgozó járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni aa) CSED-ben, GYED-ben, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Munkabérelőleg

Kérdés: Folyósíthatja a bruttó minimálbér ötszörös összegét adómentes munkabérelőlegként a munkáltató az egyik vezető beosztású munkavállalója részére, vagy ebben az esetben csak a nettó összeg adható? A munkavállaló munkabére magas, a visszafizetendő részletek a bruttó összeg folyósítása esetén sem haladják meg a jövedelem 50 százalékát.
Részlet a válaszából: […] követelés után elmaradt kamatra, ha a magánszemély a kapott kölcsön után nem köteles a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt összegét elérő, vagy - ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb - a szokásos piaci kamatot elérő kamat fizetésére. A kamatkedvezményből származó jövedelem 18 százalékkal növelt értéke után a kifizetőt 15 százalék személyi jövedelemadó, valamint 13 százalék szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli, melyet adóévenként az adóév utolsó napjára, vagy ha a követelés az adóévben szűnt meg, a megszűnés napjára kell megállapítani.Munkabérelőleg juttatása esetén akkor nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem, ha legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség mellett folyósítják, és az összege nem haladja meg a minimálbér havi összegének ötszörösét. A munkáltató a folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt folyósított újabb munkabérelőlegre a mentességi szabályt nem alkalmazhatja.2024-ben a minimálbér ötszöröse 1334 ezer forint, ezt az összeget a munkáltató adókövetkezmény nélkül folyósíthatja a munkavállalónak. A munkavállalónak a folyósítástól számított hat hónapon belül, a megállapodás szerinti ütemezésben kell a munkabérelőleget visszafizetnie.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.
Kapcsolódó címke:

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár el a közteherfizetési kötelezettség megállapítása során egy egyszemélyes kft., amelynek tagja az ügyvezetői tevékenység ellátása mellett tagként személyesen közreműködik a társaság tevékenységében is, de jövedelmet nem vesz fel, és mivel jelenleg rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, a '08-as bevallásban nem szerepeltet semmilyen közterhet? Hogyan változik a járulékfizetési kötelezettség, ha a tagnak lecsökken a munkaideje heti 20 órára, és a saját cégében is munkaviszonyt létesít? Csak a 20 órára járó munkabér után kellene ebben az esetben megfizetni a járulékot, a szociális hozzájárulási adót és a személyi jövedelemadót, vagy a garantált bérminimum lesz a közterhek alapja? Megoldható, hogy a kft.-ben továbbra sem vesz fel jövedelmet, és csak a bérminimum fele után fizeti meg a járulékot, és mivel nincs munkabére, nem fizet szja-t és szochót?
Részlet a válaszából: […] Ennek nincs akadálya, és az egyszemélyes kft.-ben a járulék- és szochoalapja a tényleges munkabére lesz.Ugyanakkor, ha az ügyvezetést nem foglalja be az új munkaszerződésébe, akkor e státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak is minősül.Tehát a kft.-ben lesz egy munkaviszonya és egy társas vállalkozói jogviszonya is.Ennek ellenére a két párhuzamosan fennálló 20 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel – mivel ezek alapján a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát – társas vállalkozóként továbbra is mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól.Annak sincs azonban akadálya, hogy a személyes közreműködést és az ügyvezetést[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
Kapcsolódó címke:

Megváltozott munkaképességű munkavállaló két munkaviszonya

Kérdés: Figyelembe veheti mindkét vállalkozás a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során azt a megváltozott munkaképességű munkavállalót, aki egyidejűleg kettő - azonos tulajdonosi körrel rendelkező - kft.-nél áll heti 20-20 órás munkaviszonyban? Élhet vele kapcsolatban mindkét vállalkozás a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel?
Részlet a válaszából: […] erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagyd) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül ésa munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.A kérdésben említett munkavállaló munkaideje mindkét társaságban eléri a napi 4 órát, így ha a fent említett a)-d) pontok valamelyikének a hatálya alá tartozik, akkor - kizáró előírás híján - mindkét vállalkozás figyelembe veheti megváltozott munkaképességű munkavállalóként.A Szocho-tv. 13. szakasza szerinti adókedvezmény sem tartalmaz olyan szabályt, miszerint a megváltozott munkaképességűnek minősülő munkavállaló vagy vállalkozó után - többes jogviszony esetén - egyidejűleg csak egy kifizető élhet az adókedvezménnyel. Tehát a kérdésben szereplő mindkét foglalkoztató havonta a maximum-összeghatárig (tehát a minimálbér kétszereséig) igénybe veheti a szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményt. Ezen az sem változtat, hogy a vállalkozások tulajdonosi köre megegyezik.Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy a jogszabályi hely alkalmazásában megváltozott munkaképességűnek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.
1
2
3
10