Találati lista:
251. cikk / 2287 Középiskolai tanár nyugdíjazása
Kérdés: Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?
252. cikk / 2287 Külföldi ügyvezetők bejelentése
Kérdés: Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
253. cikk / 2287 Nonprofit vállalkozás rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Kötelezett rehabilitációs hozzájárulás fizetésére egy nonprofit vállalkozás, amely társadalombiztosítási finanszírozással járóbeteg-ellátást végez? A NAV információi szerint meg kell fizetni a hozzájárulást, a cég viszont eddig úgy tudta, hogy az egészségügyi szolgáltatást folytató nonprofit cég mentesül alóla.
254. cikk / 2287 Munkavállalás céges rendezvényen
Kérdés: Lehetséges, hogy egy betéti társaság háztartási munka keretében alkalmazzon valakit céges rendezvényen, vagy ez csak magánszemélyek között megengedett, és így az alkalmazó például csak a bt. ügyvezetője lehet?
255. cikk / 2287 Levelező tagozatos ügyvezető közterhei
Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat a továbbiakban egy betéti társaság ügyvezetője után, aki eddig nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, de szeptembertől levelező tagozaton folytatja tovább a tanulmányait? Módosítani kell a biztosítás bejelentését ebben az esetben? Elláthatja ezután az ügyvezetői teendőket heti 4 órás munkaviszonyban, jelképes munkabér ellenében a közterhek optimalizálása érdekében, tekintettel arra, hogy a társaságnak jelenleg nagyon kevés a bevétele?
256. cikk / 2287 Szolgálati járandóságban részesülő személy egyszerűsített foglalkoztatása
Kérdés: A szolgálati járandóságban részesülő személyre vonatkozó kereseti korlát számításánál miként kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet? Statisztáról van szó, napi 25 ezer forintos jövedelemmel. A 25 ezer forintos jövedelemmel vagy a nyugdíjalapként figyelembe veendő napi 6496 forinttal kell számolni?
257. cikk / 2287 Szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók SZÉP-kártya-juttatása
Kérdés: Adhat a 100 százalékban állami tulajdonban lévő kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző munkáltató a cafeteriaszabályzatban meghatározott éves bruttó 200.000 forint/fő összegű SZÉP-kártya-juttatáson felül további 200.000 forint/fő összeget a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalói részére abban az esetben, ha ezzel átlépik a Keny-tv. 11. §-ában meghatározott kereseti korlátot? A munkáltatónál érvényben lévő cafeteriaszabályzat szerint a választható juttatások összege minden munkavállaló esetében bruttó 200.000 forint, amely a munkáltató közterheit is tartalmazza, és ebben az évben kizárólag SZÉP-kártya választható.
258. cikk / 2287 CSED megállapítása több jogviszony esetén
Kérdés: Ki az illetékes a CSED megállapításában abban az esetben, ha az érintett kismamának van egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatója, ahol 2020. február 1. óta folyamatosan fennáll a munkaviszonya, és emellett 2018. február 2. óta egyéni vállalkozó is? A szülés várható időpontja 2023. november 8., a munkavállaló szeptember 15-től CSED-igényt nyújtott be. Továbbítania kell az igényt a kormányhivatal részére a kifizetőhelynek, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozásban is jogosult lesz ellátásra, vagy mindkét jogviszonyban a kifizetőhelynek kell elszámolnia az ellátást? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
259. cikk / 2287 A munkáltató készfizető kezesi felelőssége a munkabérletiltás érvényesítése során
Kérdés: Milyen összegig köteles helytállni a munkáltató abban az esetben, ha csak részlegesen teljesítette a munkabérletiltásra vonatkozó kötelezettségét? A városi bíróság a felek megállapodása alapján előre esedékesen minden hónap 10. napjáig fix összegben 20 ezer forint gyermektartásdíj megfizetéséről rendelkezett, és ezenfelül arról, hogy minden kifizetéskor a további munkabér jellegű juttatás (prémium, jutalom, jutalék) húsz százalékát a munkáltató a kifizetésre rendelt munkabérből levonja, és a tartásra jogosult részére utalás útján teljesíti. A munkáltató több ízben kizárólag a fix összegű tartási kötelezettség letiltása érdekében intézkedett, és a további bérelemekből a százalékos levonást nem teljesítette.
260. cikk / 2287 Két közalkalmazotti jogviszony egyidejűleg
Kérdés: Vállalhat másik teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyt egy teljes munkaidős közalkalmazott úgy, hogy a két jogviszonyban eltöltött idő nem ütközik egymással (éjszakai nevelő és napközben szakács)? Amennyiben lehetséges, akkor a második közalkalmazotti állás után is ugyanazok a járuléklevonási, illetve fizetési kötelezettségek állnak-e fenn, mind munkavállalói, mind munkáltatói részről, mint az első jogviszonyban?
