Találati lista:
41. cikk / 267 Elhunyt munkavállaló járandóságai
Kérdés: Számfejtenie kell a társadalombiztosítási kifizetőhelynek a hosszú betegség után elhunyt munkavállaló táppénzét abban az esetben, ha a hiányzó időszakra kiállított orvosi igazolásokat a családtagok adták le? Helyesen jár el a munkáltató, ha a táppénzt, illetve a szabadságmegváltást csak a hagyatéki végzés bemutatása után fizeti ki az örökösnek, tekintettel arra, hogy a munkavállalóval nem élt senki egy háztartásban? Kell határozatot hoznia a kifizetőhelynek a fizetés elhalasztásáról? A tárgyhavi bevallásokban, illetve statisztikában kell szerepeltetni a járandóságokat, vagy a kifizetés hónapjában? Hogyan tudja a közjegyző tudomására hozni a cég a járandóságok összegét?
42. cikk / 267 Ellátások koraszülött gyermek esetén
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki első gyermekének születését 2021. április 17-re várta, a szülési szabadság kiadását 2021. március 22-től kérte, de gyermeke koraszülöttként 2021. március 1-jén megszületett? A gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézményben gondozzák, az anya az újszülött gyermeke mellett van, és várhatóan 2021. május elején hagyhatják el az intézményt. A dolgozó 2017-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 8 órás munkaidőben.
43. cikk / 267 Jogalap nélkül felvett ellátás
Kérdés: Igénylőváltás esetén lehetséges a jogalap nélkül felvett gyermekgondozási díj visszamenőleges visszakövetelése úgynevezett betudás útján? Miként történik a korábban megállapított ellátásról történő lemondás, és milyen formában kerül rendezésre az esetleg jogalap nélkül felvett ellátás?
44. cikk / 267 Egyszerűsített foglalkoztatott külföldi foglalkoztatása
Kérdés: Kiküldheti az EU-n belül található kapcsolt vállalkozásának telephelyére az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó munkavállalóit a munkáltató? Amennyiben igen, kizárólag alkalmi munkavállalókat, vagy esetleg turisztikai idénymunkásokat is? A külföldi munkavégzés idejére kell-e A1 jelű igazolványt igényelni?
45. cikk / 267 Szabadság kiadása
Kérdés: Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló szabadságra irányuló kérését? Mit tehet a munkavállaló abban az esetben, ha a munkáltatója nem akarja elengedni arra az időszakra, amikorra kérte?
46. cikk / 267 Részmunkaidős munkavállaló szabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni annak a munkavállalónak a szabadságát, aki heti 4, nyolcórás munkanapot, azaz hetente 32 órát dolgozik? Helyesen jár el a munkáltató, ha ebben az esetben órában tartja nyilván a szabadságot? Az éves szabadság órában számított mértéke megállapítható oly módon, hogy az éves szabadságnapok számát szorozza 6,4 órával, és amikor a dolgozó kivesz 8 munkaóra szabadságot, akkor az éves keretösszeget 8 munkaórával kell csökkenteni, tehát olyan, mintha 1,25 nap szabadságot vett volna ki?
47. cikk / 267 Szabadság hosszú keresőképtelenség után
Kérdés: Ki kell adni visszamenőlegesen a 2019. évre járó 13 nap szabadságot annak a munkavállalónak, aki 2019. november 3-tól egy évig keresőképtelen volt? Hogyan adható ki a 2020. évre járó szabadság, illetve van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a munkavállaló pénzben váltsa meg a ki nem adott szabadnapokat?
48. cikk / 267 GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Csökkenti a 2020. augusztus 1-jétől időarányosan járó szabadságot az október 15-től december 31-ig igényelt fizetés nélküli szabadság annak a munkavállalónak az esetében, aki a GYES lejárta után visszament dolgozni, 2020. augusztus 1-jétől kivette a szüléssel kapcsolatos ellátások előtt felhalmozódott szabadságát, és azután ismét fizetés nélküli szabadságra megy, mert csak 2021. január 1-jétől tud munkába állni?
49. cikk / 267 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
50. cikk / 267 Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása
Kérdés: Van valamilyen kötelezettsége a munkáltatónak egy megváltozott munkaképességű munkavállalója esetében azon túl, hogy igénybe veszi utána a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, valamint 5 nap pótszabadságot biztosít a számára? Kell nyilvántartást vezetni abban az esetben is, ha a munkáltató csak egy megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat? Valóban nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetnie annak a cégnek, ahol a munkavállalók létszáma nem éri el a 25 főt?
