Találati lista:
301. cikk / 357 Munkaidőkeret megállapítása
Kérdés: Egy kft. kávézót üzemeltet, amelynek nyitvatartási ideje 09.30-21.00 óráig tart. Két alkalmazott dolgozik váltva, két nap munka után két nap szabad. A munkáltató munkaidőkeret-szerződést kötött az alkalmazottakkal (kéthavi munkaidő alapján, tehát pl. 2005. február 1-jétől március 31-éig: 20+23 munkanap x 8 óra = 344 órára). Helyesen számolja-e a munkaidőkeret-szerződésben az órák számát a munkáltató, és mit kell tartalmaznia ebben az esetben a munkaszerződésnek, illetve a munkaidőkeret-szerződésnek?
302. cikk / 357 A prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány szabályai
Kérdés: Mi a jelentősége az újonnan bevezetett prémiumévek programnak, és milyen előnyei vannak a munkavállalókra nézve?
303. cikk / 357 Rendészek munkarendje
Kérdés: Egy kft. 3 fő rendészt szeretne alkalmazni úgy, hogy 24 óránként váltják egymást, megszakítás nélküli munkarendben. 3 fő alkalmazásával, valamint a törvények pontos betartásával megvalósítható-e ez? Milyen munkaidőkeretet érdemes alkalmazni ebben az esetben? Milyen juttatásokat kell fizetni a dolgozók részére?
304. cikk / 357 Munkaszüneti napra járó távolléti díj
Kérdés: Megszakítás nélküli, illetve készenléti jellegű munkakörben dolgozó, órabéres éjjeliőrök esetében hogyan kell elszámolni a munkaszüneti napra járó járandóságot akkor, ha a munkaszüneti nap szombat-vasárnapra esik, és a dolgozók a munkarendjük szerint szolgálatban vannak? Van-e különbség abban az esetben, ha a munkaszüneti nap nem hétvégére esik?
305. cikk / 357 "Cigarettaszünet" engedélyezése
Kérdés: Tiltja-e valamilyen jogszabály, hogy szalagrendszerben dolgozó varrónők részére a munkáltató előre meghatározott időpontban engedélyezzen cigarettaszünetet, és ezenkívül ne lehessen kimenni dohányozni?
306. cikk / 357 Biztonsági őrök foglalkoztatása
Kérdés: Lehet-e a biztonsági őröket megszakítás nélküli, készenlét esetén napi 24 órában foglalkoztatni? Munkakörük részben vagy egészben készenléti jellegűnek minősül-e? Amennyiben a készenlét teljes időtartamára megkapják a munkabérüket, fizetendő-e részükre bérpótlék, illetve bérpótlék fizetése esetén a kollektív szerződés meghatározhat-e átalánydíj-fizetést?
307. cikk / 357 Ki nem vett szabadság utólagos kifizetése
Kérdés: Jogosan jár-e el az a cég, amely megtagadja az alkalmazott ügyvezető 5 év alatt összegyűlt, közel 80 napi szabadságának kifizetését arra hivatkozva, hogy az előző évi szabadság csak a következő év június 30-ig használható fel, egyébként elvész? Az ügyvezető munkaviszonya rendes felmondással szűnik meg.
308. cikk / 357 Teherautó-sofőr túlórája
Kérdés: Éves szinten hány túlórát engedélyeznek a jogszabályok egy teherautó-sofőrnek? Mi történik akkor, ha egy cégnél túllépik a megengedett határt, illetve milyen feltétele van a túlóraátalány fizetésének?
309. cikk / 357 Megszakítás nélküli munkarend
Kérdés: Egy szórakoztatótevékenységet folytató betéti társaságnál a nyitvatartási idő délelőtt 11.00 órától másnap hajnali 03.00 óráig tart. Az Mt. 118. § (2) bekezdés szerinti 6 órát meghaladja a zárvatartási idő. Ebben az esetben a munkavállalók milyen munkarendben dolgozóknak minősülnek, és hogyan kell részükre a délutáni, illetve az éjszakai műszakpótlékot elszámolni? Hogyan kell részükre a heti pihenőnapokat kiadni? Az egység egy bevásárlóközpont területén üzemel, de a nyitvatartási idő nem esik egybe teljesen a bevásárlóközpont nyitvatartási idejével. Törvényesen alkalmazhatóak-e a megszakítás nélküli munkarendre vonatkozó előírások?
310. cikk / 357 Nem rendszeres jövedelmek
Kérdés: Az állásfoglalás szerint a túlóradíj nem rendszeres jövedelemnek minősül a táppénzalap megállapításánál. Ugyanez vonatkozik-e arra az esetre, ha minden hónapban elszámolásra kerül valamennyi, változó összegű (tehát nem átalányszerűen azonos mértékű) túlóradíj? Jövedelmen az alap+pótlék együttesen értendő, vagy csak a túlóraként számításba vett alapbér? Ugyanilyen megítélés alá esik-e a műszakpótlék abban az esetben, ha csak munkatorlódás esetén, vagy idényjelleggel történik a több műszakos munkavégzés?
