Találati lista:
251. cikk / 1816 GYES-ben részesülő ügyvezető
Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői teendőket heti 1-2 órás munkaviszonyban egy 2022. szeptember 1-jén alapított kft. ügyvezetője, aki rendelkezik egy főállással, de jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, mert GYES-ben részesül? A cég jelenleg még érdemben nem működik. Igénybe vehet fizetés nélküli szabadságot az ügyvezető a GYES tartama alatt a kft.-ben is? Változik a járulékfizetés, ha megszűnik a GYES?
252. cikk / 1816 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Rokkantsági nyugdíjas alkalmazott esetében van annak bármilyen jelentősége, hogy az érintett a komplex felülvizsgálaton milyen kategóriába került besorolásra? A munkaadónak mennyiben kell eltérő okmányokat bekérnie tőle a nem rokkant munkavállalókhoz képest?
253. cikk / 1816 Jogosultság álláskeresési járadékra
Kérdés: Jogosult álláskeresési járadékra az a személy, aki egy évet meghaladóan szakképzési munkaszerződéssel került foglalkoztatásra?
254. cikk / 1816 Nyugdíj újraszámítása
Kérdés: Van lehetőség a nyugdíj újraszámításának kérelmezésére annak a munkavállalónak az esetében, aki a nők negyven év jogosultsági ideje alapján járó öregségi nyugdíjban részesül, de a nyugdíjba vonulása óta folyamatosan dolgozik, és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt két éve betöltötte?
255. cikk / 1816 Nappali tagozatos kft.-tag
Kérdés: Érinti a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget, ha egy kft. heti 5 órás munkaviszonyban dolgozó tagja, aki ingyenes megbízási jogviszonyban az ügyvezetői teendőket is ellátja, nappali tagozatos MSC- (mester-) képzéses hallgatói jogviszonyt létesít?
256. cikk / 1816 Négygyermekes átalányadózó járulékalapja
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy GYET-ben részesülő, négygyermekes átalányadózó édesanyának, tekintettel arra, hogy személyi jövedelemadót nem fizet? Egyéni vállalkozói bevétele kb. havi 600 000 forint, és 40 százalékos költséghányadot alkalmaz.
257. cikk / 1816 Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú bt.-tag
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy most alakuló betéti társaság beltagjának az ügyvezetői teendők ellátására tekintettel, ha rokkantsági ellátásban részesül, és mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat? Hogyan változik a helyzet, ha semmilyen módon nem vesz részt a bt. működésében, az ügyvezetést a nyugdíjas kültag látja el?
258. cikk / 1816 Harmadik országbeli diákok társadalombiztosítási jogállása
Kérdés: Be kell jelentenie a 'T1041-es nyomtatványon a NAV vagy esetleg más hatóság felé egy kft.-nek azokat a dél-koreai diákokat, akik egy nemzetközi diákszervezet útján egy hónapos szakmai gyakorlatukat töltik a cégnél? Kell tőlük járulékot vonni? Abban az esetben, ha igen, mi lesz ennek az alapja, tekintettel arra, hogy a díjazásuk adómentes?
259. cikk / 1816 Betéti társaság végelszámolója I.
Kérdés: Lehet egy betéti társaság végelszámolója egy olyan beltag, aki a végelszámolás kezdetétől egyéni vállalkozóvá is vált? Milyen fizetési kötelezettség keletkezik a végelszámoló után, akinek ezen túlmenően van egy kft.-je is, melyben ügyvezetőként társas vállalkozó, és végelszámolóként nem vesz fel jövedelmet? Mentesülhet a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól átalányadózó egyéni vállalkozóként az érintett személy, abban az esetben, ha a kft.-ben megfizeti a minimumjárulékokat?
260. cikk / 1816 Német állampolgár ügyvezető
Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
