116 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] alkalmazottként, az országgyűlési képviselőként, a nemzetiségi szószólóként töltött idő,b) szövetkezet tagi minőségben töltött idő, feltéve, hogy a tag a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagjaként töltött időt – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjaként töltött időt, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés időtartamát, továbbá a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb biztosított tagi minőségben töltött időt,c) álláskeresési támogatás időtartama,d) egyéni és társas vállalkozói tevékenység időtartama,e) díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkavégzés időtartama, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét,f) egyházi szolgálati viszony időtartama,g) mezőgazdasági őstermelői tevékenység időtartama, kivéve az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagjának tevékenységét, és az egyéb jogcímen biztosított mezőgazdasági őstermelő tevékenységének időtartamát,h) a kisadózó vállalkozói tevékenység időtartama,i) állami projektértékelői jogviszony, illetve az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony időtartama, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét.A fentieken túl az Mm-tv. szerint a biztosítási időbe be kell számítania) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,b) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a kivételes rokkantsági ellátás kivételével a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét,c) a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 2011. december 31-éig megkötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt,d) a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj folyósításának idejét.Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához szükséges biztosítási idővel, azt nem tudja megvásárolni. 2011. december 31-ét követően a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megkötött megállapodás megkötésével nem lehet a rehabilitációs vagy a rokkantsági ellátás megállapításához hiányzó biztosítási időt pótolni.Ha a rokkantsági ellátás megállapításának elutasítása a biztosítási idő hiánya miatt történt, akkor méltányossági jogkörben sor kerülhet még az ellátás megállapítására. Az előírt biztosítási idő fele azonban szükséges, hogy méltányosságból kivételes rokkantsági ellátást lehessen megállapítani. Méltányosság keretében rehabilitációs[…]

Részlet a válaszából: […] üzemelő tb-kifizetőhely, illetve – ha a munkáltatónál nem működött kifizetőhely – a Magyar Államkincstár folyósítja tovább.A folyósított ellátásokról – mint minden egyéb ellátásról – a kifizetőhely elektronikus úton, a személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF) lévő formanyomtatvány használatával tud adatot szolgáltatni.A kérdésre egyebekben nem is olyan egyértelmű a válasz, mint ahogyan gondolnánk. Két különböző ellátásról van ugyanis szó, amelyeknek jogosultsági és folyósítási feltételeit két különböző törvény szabályozza.Az Eb-tv. 42/C. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem jár a gyermekgondozási díj, ha a jogosult a Szoc-tv. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, a jogosult nem ugyanazon gyermekére tekintettel megállapított gyermekek otthongondozási díját, a Tbj-tv. szerinti álláskeresési támogatást, a rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást.A Tbj-tv. 4. §-ának 4.3. pontja szerint álláskeresési támogatásnak minősül az álláskeresési járadék, a keresetpótló juttatás, az álláskeresést ösztönző juttatás, valamint a nyugdíj előtti álláskeresési segély.Az Eb-tv. tehát nem zárja ki a GYED és ezen ellátások együttes folyósítását.Az álláskeresők ellátásairól az Flt. rendelkezik.A törvény részletesen leírja a munkanélküli-ellátásokra való jogosultság feltételeit, és szabályozza a folyósítást is. Az Flt. 29. §-a (1) bekezdésének a) pontja pedig úgy szól,[…]

Részlet a válaszából: […] járulékfizetési kötelezettség terheli, tehát annak ellenére, hogy nem részesül jövedelemben, a társadalombiztosítási járulékot havonta a garantált bér, míg a szociális hozzájárulási adót ennek 112,5 százaléka után meg kell fizetnie. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy a szolgálati járandóság melletti kereseti korlát számítása során – minimálbér 18-szorosa – a minimum-járulékalapot is figyelembe kell venni.)Ugyanakkor van mód a társadalombiztosítással összefüggő költség csökkentésére.Az egyik lehetőség a részmunkaidős munkaviszony, amely esetében az említett kötelezettségek alapja csak a tényleges munkabér, de havonta legalább a minimálbér 30 százaléka.A másik lehetőség, hogy a kültag megbízási jogviszonyban látja el a társaságban e tevékenységet, és havi megbízási díja (egészen pontosan[…]

Részlet a válaszából: […] átlagkeresetét.Heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkező egyéni vállalkozóról van szó, akit ebből következően havi minimumjárulék-fizetés nem terhel.Átalányadózóként éves járulékalapja a vállalkozói bevétele költséghányaddal csökkentett összegének és a minimálbér hatszorosának [Szja-tv. 47. § (4a) bekezdése szerinti kedvezmény] különbözete.Mivel átalányadózó egyéni vállalkozóként magasabb járulékalap önkéntes[…]

Részlet a válaszából: […] nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel. A kiegészítő tevékenységet folytató személy egy biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, valamint az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és egyéni vagy társas vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.Aki nyugdíjkorhatár előtti ellátásban részesül (ideértve az egyéni vagy társas vállalkozókat, a szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülőket), illetve a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vagy társas vállalkozó nem számít kiegészítő tevékenységet folytató személynek, így, ha munkát vállal, utána társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót kell fizetni.Rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett dolgozók egyébként az ellátás mellett mindennemű korlátozás nélkül folytathatnak keresőtevékenységet mind a versenyszférában, mind a közszférában. Fontos, hogy tb-járulékot kell ugyan fizetni, amennyiben a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy munkát vállal, azonban ettől nem szabad elriadni, hiszen a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy adókedvezményt vegyen igénybe a szociális hozzájárulási adóból (ez vonatkozik a megváltozott munkaképességű egyéni és társas vállalkozóra is), valamint csökkentheti a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségét is. Bürokrácia szintjén is nagy könnyebbséget jelent, hogy míg a rokkantsági ellátásban részesülőnek nincs bejelentési kötelezettsége, addig a rehabilitációs ellátásban részesülőnek is csak a keresőtevékenység kezdetét, majd annak megszűnését kell 10 napon belül bejelentenie a rehabilitációs hatóságnak.Mind a munkaadókat, mind a nyugdíj melletti munkavállalókat jelentősen érinti, hogy már jogszabályi úton lehetővé vált, hogy a közszféra meghatározott területein történő foglalkoztatás esetén nem kell szüneteltetni a nyugdíj folyósítását.Főszabályként jellemzően szünetel a nyugdíjfolyósítás azoknak a személyeknek az esetében, akik nyugdíjazásuk után a közszférában (például közalkalmazotti, rendvédelmi, szolgálati vagy egészségügyi szolgálati jogviszony) vállalnak munkát. Az ilyen személy a továbbiakban is nyugdíjasnak számít, függetlenül a nyugdíj folyósításának szüneteltetésétől.Már 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között is sor került mentesítésre annak érdekében, hogy a közfeladatok folyamatos[…]

Részlet a válaszából: […] kérdés mindössze annyi, hogy az Ausztriában fennálló heti 16 órás munkaviszony e tekintetben figyelembe vehető-e?A válasz egyértelműen igen. Ez a Tbj-tv. 4. §-ának 13. pontjából következik, miszerint e törvény alkalmazásában munkaviszonynak a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan munkaviszony tekintendő, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzik.Tehát az Ausztriában létesített munkaviszonyban előírt munkaidővel is számolni kell, és így az összmunkaidő eléri a heti 36 órát, tehát a vállalkozó mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól.A teljesség kedvéért ki kell arra térnünk, hogy amennyiben egy magyar egyéni vállalkozó más uniós tagállamban létesít munkaviszonyt, akkor rá főszabály szerint a munkaviszony helye szerinti államban terjed[…]

Részlet a válaszából: […] szembeállítható az üzemanyag költsége, és a jármű használatával kapcsolatos egyéb, elszámolható költségek vagy tételes költségelszámolással, vagy átalányköltségként kilométerenként 15 forint összegben. A két módszer közötti választás teljes adóévre szól. Az útnyilvántartás alapján fizetett költségtérítést az adóbevallásban szerepeltetni kell még akkor is, ha végső soron nem keletkezik adóköteles jövedelem. A költségek útnyilvántartás alapján történő elszámolásakor cégautóadó-fizetési kötelezettség is van.A kiküldetési rendelvény a kifizető által papíralapon vagy digitálisan kiállított bizonylat, amely a magánszemély és a gépjármű adatain felül tartalmazza a hivatali, üzleti utazások célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, a költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat, valamint a költségtérítés összegét. A költségtérítés összege a felek megállapodásán alapszik.Adózási szempontból nem keletkezik sem személyijövedelemadó-fizetési és -bevallási, sem cégautóadó-fizetési kötelezettség, ha a kiküldetési rendelvény alapján fizetett költségtérítés nem haladja meg az igazolás nélkül elszámolható összeget. Az igazolás nélkül elszámolható költség a hivatalos céllal megtett kilométerekre a 60/1992. Korm. rendeletben meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma alapján, a NAV által közzétett üzemanyagárral számított üzemanyagköltség, valamint kilométerenként 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség.Az igazolás nélkül elszámolható költséget meghaladóan kifizetett költségtérítés adókötelezettségét a magánszemély döntése alapján két módon lehet megállapítani. Az egyik lehetőség, hogy az igazolás nélkül levonható költséget meghaladó költségtérítés részt jogcím szerinti[…]

Részlet a válaszából: […] https://www.allamkincstar.gov.hu/nyugdij/hozzatartozoi-ellatasok/az-ozvegyi-nyugdij internetes oldalon.Az elhalálozást követő özvegyinyugdíj-igény alapján elsősorban ideiglenes özvegyi nyugdíj kerül megállapításra, még abban az esetben is, ha az állandó özvegyi nyugdíjra való jogosultság feltételei fennállnak.Ideiglenes özvegyi nyugdíjat a házastárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat, amennyiben az elhunyt (jogszerző) öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesült, vagy a haláláig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte.Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az élettárs halálának időpontjától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik[…]

Részlet a válaszából: […] Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatal Családtámogatási Főosztálya. Mellékesen megjegyzem, hogy az Ausztriával kapcsolatos ügyekben a győri, valamint a szombathelyi kormányhivatal jár el. Két olyan feltétel van, mely a folyósítás helyét meghatározza. Egyrészt a keresőtevékenység folytatásának a helye, illetve a család vagy a kérelmező életvitelszerű tartózkodásának holléte adhat választ arra a kérdésre, hogy mely tagállam hatósága köteles a családi ellátások megállapítására, folyósítására. Ezt nevezzük joghatóságnak, mely fogalmat ugyan a jelenleg hatályos általános közigazgatási rendtartás nem ismeri, de mint látható, attól még az életben ez előfordul. A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, vagyis, ha az igénylő állandó lakcíme és a biztosítást megalapozó jogviszonya más-más országban van, akkor a biztosítási elv alkalmazandó, tehát annak az államnak lesz joghatósága, ahol az illető munkaviszonyban áll, vagy más munkára irányuló jogviszonnyal rendelkezik. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, akár azért sem, mert nincs munka-, illetve egyéb jogviszonya a kérelmezőnek, abban az esetben a területi elv a döntő, tehát a lakó- vagy tartózkodási hely alapján kell az eljárásra illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni. Bonyolultabb a helyzet, ha nem egyedülálló személyről beszélünk, hanem a gyermeket családban nevelik fel. Ebben az esetben azt is vizsgálni kell, hogy a kérelmező párja az Európai Unió valamelyik más tagállamában folytat-e jövedelemszerzésre irányuló jogviszonyt. Ha igen, és ezzel egyidejűleg a kérelmező viszont az adott ország területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, továbbá az egész család ott tartózkodik életvitelszerűen, akkor ez az ország lesz az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítása terén, tehát az ellátást ott lehet megigényelni, a folyósításra onnan kerülhet sor. A kérdés alapján azonban nem ez a helyzet áll fenn. Megjegyzendő erre az esetre vonatkoztatva, hogy amennyiben az ügyfél párja (házas- vagy élettársa) Magyarországon munkavállaló, és az itt megállapítható családi ellátások (családi pótlék, GYES, GYET, GYED) összege több, mint a Görögországban megállapított ellátások összege, jogosult lehet a kérelmező a kettő közötti különbözetre. A különbözetet Magyarországon az ott dolgozó másik szülőnek kell évente kérelmeznie. Ez a helyzet akkor, ha mindkét szülő dolgozik, de más-más európai uniós országban. Más[…]

Részlet a válaszából: […] bejelenteni a ’T1041-es nyomtatványon.Többes jogviszony híján a társas vállalkozónak minősülő ügyvezetőt havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, ami azt jelenti, hogy utána havonta legalább a minimálbér (2023. december 1-től 266.800 forint) alapulvételével meg kell fizetni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, illetve a minimálbér 112,5 százalékának alapulvételével a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót.Abban az esetben, ha az ügyvezető a későbbiekben – nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretében – személyesen is közreműködik a társaságban, e személyes közreműködése alapozza meg a társas vállalkozói jogviszonyát, és ügyvezetői jogállását a megbízás szabályai alapján kell értékelni, hiszen „kétszeresen” nem lehet társas vállalkozó ugyanazon kft.-ben.Jelen esetben a minimális járulékfizetés elkerülése érdekében célszerűbb a személyes közreműködéssel nem érintett ügyvezetőt részmunkaidős munkaviszonyban alkalmazni.Ebben az esetben a járulék alapja a tényleges munkabér, de havonta legalább a minimálbér 30 százaléka.A személyes közreműködést követően – amennyiben a munkavégzés jellege és volumene ezt lehetővé teszi – az optimálisabb megoldás, ha az ügyvezetést és a személyes közreműködést egyaránt munkaviszonyban (egy munkaszerződésbe foglalva) látja el az érintett.A ’T1041-es bejelentést ebben az esetben 1101-es jogviszonykóddal kell megtenni, és a tevékenységre „jellemzőbb” (tehát a munkaidőt[…]