123 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] csak akkor kerül sor, ha a munkaidő a teljes munkaidőnél kevesebb, és emellett a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset is kevesebb a mindenkor érvényes minimálbérnél. Mit is jelent az arányosítás? Arányosítás esetén a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megállapításakor egy nap munkavégzés egynapi szolgálati időnek minősül, azonban a nyugdíj összegének meghatározásakor már az egynapi munkaidő arányosításra kerül, vagyis ekkor az egynapi munkaidő nem egy napnak számít. Abban az esetben, ha a biztosítottnak a nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, akkor az 1996. december 31-ét követően szerzett biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe a nyugdíj összegének a kiszámításához. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj összegének meghatározásához a szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell kiszámítani. Az arányos szolgálati idő szabályainak alkalmazása[…]

Részlet a válaszából: […] egész éves összeget, vagy év közben elosztva különböző nagyságú összegekben. Amikor a magánszemélynek egyidejűleg csak egy munkáltatója van, akkor a munkáltató a jogviszony fennállásának időszakára arányosítja az éves rekreációs keretet, és ehhez képest állapítja meg az adókötelezettségét, tehát az időben megelőző és utána következő munkáltatókra valójában nem kell figyelemmel lennie. Amikor a magánszemélynek párhuzamosan több munkáltatója van, és mindegyik munkáltató fizet a magánszemély javára béren kívüli juttatást, akkor a munkavállalónak valamennyi munkáltatója felé nyilatkoznia kell a másik munkáltatónál megszerzett béren kívüli juttatásról. Ennek a nyilatkozatnak a sajátossága az, hogy az adóteher a munkáltatót terheli, az adóteher nagysága a magánszemély nyilatkozatától (is) függ, de a nyilatkozat elmaradása esetén a jogkövetkezmények nem a nyilatkozatot elmulasztó munkavállalót, hanem a munkáltatót terhelik. Ezért a munkáltatónak célszerű a magánszemély nyilatkozatát mindenképp bekérni akkor is, ha az esetleg nemleges. Ha a munkavállaló nem a tényleges összegről nyilatkozik a munkáltató felé, vagy a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie a jogkövetkezményeket. A munkáltató a magánszemély nyilatkozata alapján számítja be a másik munkáltató által béren kívüli juttatásként kifizetett összegét is. Például ha a magánszemély nyilatkozata alapján az egyik munkáltató kifizetett januárban 300 ezer forint SZÉP-kártya-juttatást, akkor a másik munkáltató már csak 150 ezer forintot tud béren kívüli[…]

Részlet a válaszából: […] foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagyb) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel,és a kérelem benyújtásának vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.A rehabilitációs ellátás igényléséhez ki kell tölteni egy papíralapú formanyomtatványt, mely a következő linkről elérhető: https://www.kormanyhivatal.hu/hu/budapest/jarasok/megvaltozott-munkakepessegen-alapulo-ellatasok-uj. Az ellátás igényelhető elektronikusan is a https://magyarorszag.hu/szuf_ugyleiras?id=ef86d5cd-e2f1-4a34-8c09-b5661b9e21c0&_n=adatlap_a_megvaltozott_munkakepessegu_szemelyek_ellatasainak_megallapitasa_irant_(rehab-001) linken.A rehabilitációs ellátás megállapítása érdekében csatolni kella) a háziorvos által kitöltött "Orvosi beutaló az orvosszakértői szervhez, illetve FOB-hoz a munkaképesség-változás vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából" megnevezésű nyomtatványt,b) az egészségi állapotra vonatkozó összes orvosi dokumentációt,c) papíralapú beadvány esetén "Nyilatkozat a komplex minősítéshez" elnevezésű nyomtatványt,d) amennyiben foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának tájékoztatóját az érintett személy munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, valamint arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e,e) a kérelem benyújtását megelőző – rendelkezésre álló – 15 éven belüli munkáltatói igazolásokat, illetve a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat (tb-igazolvány, jövedelemigazolás, munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnéséről, igazolás a levont járulékokról stb.),f) keresőtevékenység megszűnéséről szóló, illetve a keresőtevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó munkáltatói igazolásokat,g) rendszeres pénzellátás megállapításáról vagy megszüntetéséről szóló határozatot,h) mezőgazdasági őstermelő esetén őstermelői igazolványt és az érvényesített betétlapot,i) társas vállalkozás tagja esetén társasági szerződést, valamint amennyiben munkaviszonyban áll a társas vállalkozással, munkaszerződést vagy azok hitelesített másolatát,j) amennyiben a komplex minősítése során szükségessé váló személyes megjelenést mozgás- vagy járóképtelenség akadályozza, ennek igazolásáról szóló kezelőorvosi (háziorvosi) igazolást,k)[…]

Részlet a válaszából: […] 29. között a Ktjv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,– a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá– a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint– a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,– a Kjt., a Ktv., a Ktjv., valamint a Kt-tv. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,– az állami vezetői szolgálati jogviszonyban,– az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál állami szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, illetve munkaviszonyban,– honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,– rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyát szabályozó törvény szerinti rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,– a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ösztöndíjas jogviszonyban, illetve munkaviszonyban,– ha a közalkalmazotti jogviszonyt létesítő személy a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül első jogviszonyként közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a két jogviszony között,– az egészségügyi szolgálati jogviszonyban,– állami vagy[…]

Részlet a válaszából: […] jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette. Továbbá, ha a munkavállaló álláskeresési járadékot kapott, akkor azokra a hónapokra, amikor álláskeresési járadékot igényelt, az elmaradt jövedelem összegéből le kell vonni az álláskeresési járadék összegét. Az elmaradt jövedelembe nem lehet beleszámítani azt az összeget, amit költségtérítésként kapott a munkavállaló (pl. munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés), viszont, ha a juttatás a végzett munka anyagi elismerésére szolgál, akkor bele kell számolni az elmaradt jövedelembe.Viszont a munkavállalót kárenyhítési kötelezettség terheli, ezért figyelembe kell venni, hogy megpróbál-e újra munkaviszonyt létesíteni egy másik munkáltatónál, jár-e állásinterjúkra, vagy fennáll-e esetleg olyan ok, ami miatt ez nem várható el tőle, azt kell vizsgálni, hogy úgy járt-e el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ugyanis az Mt. 167. §-ának (2) bekezdése szerint nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a munkavállaló nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének, valamint a munkavállaló vétkes magatartását is [EBH 2015.M.23.]Ha fennállnak annak feltételei, a munkavállaló igényt tarthat sérelemdíjra is, ha a munkavállaló személyiségi jogai sérültek a jogellenes munkaviszony-megszüntetés során. Sérelemdíj esetén az összeg meghaladhatja a 12 havi távolléti díj összegét.Továbbá igényt tarthat a munkavállaló végkielégítésre is, ha erre vonatkozóan a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, vagy ha legalább három évet állt munkaviszonyban a munkáltatónál. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy a nem egészségi okkal összefüggő[…]

Részlet a válaszából: […] 63. életév, d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév, f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév. Az öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosultságot szerezhet az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő. Az öregségi teljes nyugdíj azonban csak akkor állapítható meg, ha a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő eléri a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet. A nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített – az "Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény" elnevezésű – nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet igényelni. Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy ha a nyugdíjkorhatár betöltésekor valamilyen okból nem volt lehetőség, vagy nem akart a jogosult nyugdíjba vonulni, de később az ok elhárult, vagy a jogosult mégis meggondolta magát, akkor a nyugellátás megállapítása kérhető az igénybejelentést megelőző időpontra, ami maximum hat hónap lehet visszamenőleg. A nyugellátás abban az esetben állapítható meg, ha valamennyi jogosultsági feltétel fennáll (a visszamenőleges időpontban is). Az öregségi nyugdíjigényt a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatal[…]

Részlet a válaszából: […] (táppénz, CSED, GYED, baleseti táppénz) való jogosultságot, a folyósítás időtartamát, az ellátás összegét szintén jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani. A pénzbeli ellátások összegének megállapításához a biztosított személyijövedelemadó-előleg alapját képező jövedelmét kell figyelembe venni (Eb-tv. 39/A §). Az Eb-tv. R. 1. §-a (2) bekezdésének c)–d) pontjai értelmében irányadó időszaknak minősül folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdőnapja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál, ezen belül számítási időszak az irányadó időszakon belül az Eb-tv. 48. §-ának (1)–(4) bekezdéseiben, baleseti táppénz esetén az Eb-tv. 55. §-ának (7) bekezdésében meghatározott időszak azon naptári napjai, amelyre pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelmet vallottak be, amely időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra került. Az "A" cégben a biztosítási kötelezettség elbírálása egyértelmű. A 2022. február 9-én született gyermek jogán – a közölt adatok alapján – az anya CSED-re természetesen jogosult volt, és jogosult volt GYED-re is mégpedig a maximumösszegben. Újabb gyermek születése esetén mind a CSED, mind a GYED összegének megállapításánál van úgynevezett előnyszabály. De természetesen az újabb gyermek jogán is meg kell állapítani a CSED naptári napi alapját. Az előnyszabály: ha a gyermek a GYED vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) igénybevétele alatt vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított CSED naptári napi alapja magasabb összegű, mint a most megállapított CSED naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani és folyósítani. Ugyanilyen előnyszabály van a GYED összegének megállapításánál is. Az utolsóként született gyermek jogán megállapított CSED naptári napi alapját kell összehasonlítani az újabb gyermek jogán megállapított GYED naptári napi alapjával, s magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani. Tehát, ha a második baba[…]

Részlet a válaszából: […] került be a jogszabályba, tekintettel arra, hogy ettől az időponttól módosult az Flt. is, és a módosítás nyomán az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólap (álláskeresési igazolólap) helyébe a foglalkoztató által kiállítandó foglalkoztatói igazolásra vonatkozó rendelkezés lépett.A nyilvántartásra kötelezett jogutód nélküli megszűnése esetén köteles bejelenteni a munkaügyi iratok őrzésének helyét a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. A bejelentéssel egyidejűleg a nyilvántartásra kötelezett képviselője, illetve a felszámoló, végelszámoló köteles a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan adatszolgáltatást teljesíteni, ha arra korábban nem került sor.A Tny-tv. 2023. évi CIX. tv. általi módosítása révén a megőrzési kötelezettség 2025. január 1-jétől csak a 2024. december 31-ig keletkező iratokra marad fenn. A 2023. évi CIX. tv. indokolása szerint jelentős adminisztratív terhet jelent a vállalkozások számára a biztosítottakra vonatkozó munkaügyi iratok megőrzési kötelezettsége. Ennek indoka eddig az volt, hogy a különböző munkaügyi és társadalombiztosítási iratok nem elektronikusan készültek, ugyanakkor azok megőrzése a biztosított későbbi nyugellátásának megállapításához nélkülözhetetlen volt. A munkáltatókat terhelő kötelezettség felmenő rendszerben, 2025. január 1-jétől kivezetésre kerül, a megőrzési kötelezettség így csak a 2024. december 31-ig keletkező iratokra marad fenn. A nyugellátás megállapításához szükséges adatokat az állami nyilvántartások tartalmazzák. A Tny-tv. 91. §-ában foglaltak szerint, ha a kötelezett a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére történő, jogszabályban meghatározott bejelentési, nyilvántartási,[…]

Részlet a válaszából: […] munkáltató az általános bírságszabály alapján szankcionálható.Az Mt. a munkáltató felek megállapodására bízza annak eldöntését, hogy melyikük fizeti meg a munkavállaló számára a munkabért és az azzal kapcsolatos közterheket, és arról is megállapodhatnak, hogy egymás között megtérítik ezeket. Dr. Kártyás Gábor tanulmánya [A több munkáltatóval fennálló munkaviszony dogmatikai és gyakorlati értékelése (IAS, 2014/3., 12-27. o.)] alapján a munkáltató felek oly módon is megállapodhatnak egymással, hogy "csak egyikük felelős a teljes munkabérért, a többiek pedig valamely polgári jogi jogviszony alapján megtérítik részére a rájuk eső költséget". Tehát van arra lehetőség, hogy csak az egyik munkáltató fizesse meg a munkavállaló munkabérét és a járulékokat, és a másik munkáltató megtérítse ezt.A Debreceni Törvényszék K.700466/2022/16. számú határozatában – többek között – megfogalmazta, hogy a több munkáltató által létesített munkaviszony egyetlen és fő szervező ereje a munkakör azonossága, a munkahely és a munkaidő vonatkozásában a jogszabály nem támaszt semmilyen speciális elvárást. Továbbá az Mt. Kommentárja alapján az Mt. nem tartalmaz szabályozást a munkavégzés módját illetően, és a felek, azaz a munkáltatók és a munkavállaló megállapodása a meghatározó. Tehát alapvetően nincsen tiltás arra vonatkozóan, hogy a felek megállapodjanak abban, hogy csak az egyik munkáltató részére fejtsen ki munkát a munkavállaló.Az Mt. 195. §-ának (5) bekezdése alapján, ha a munkáltatók száma egyre csökken, a munkaviszony megszűnik a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének következtében. Ugyanis a több munkáltató által létesített munkaviszony esetében alapvető feltétel, hogy a munkáltatói oldalon egynél több munkáltató szerepeljen. Ebben az esetben ugyanúgy alkalmazni kell a munkavállalónak a felmondás idejére járó távolléti díjra vonatkozó rendelkezéseket és a végkielégítésre vonatkozó rendelkezéseket.Viszont a fenti 195. § (5) bekezdésétől a felek eltérően is megállapodhatnak, és kiköthetik a munkaszerződésben, hogy a munkaviszony abban az esetben is folytatódik, ha a munkáltatók száma egyre csökken. Tehát – főszabály szerint – a munkaszerződés[…]

Részlet a válaszából: […] jogosultságot, és – jogosultság esetén – megállapítania és folyósítania az ellátást.Feltételezve, hogy az érintett kismama rendelkezik a jogosultsághoz szükséges előzetes biztosítási idővel, az egyéb jogosultsági feltételeket kell megvizsgálni. A foglalkoztatott választott tisztségviselőként biztosított volt, mivel járulékalapot képező jövedelme meghaladta a minimálbér 30 százalékát. A biztosítási jogviszony azonban 2024. január 31-én megszűnt, azaz a 2024. február 1. és március 12. közötti 41 napos időszakban nem állt fenn a biztosítás, hiszen a kismama nem részesült jövedelemben.Az Eb-tv. 40. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke a biztosítás[…]