190 cikk rendezése:
91. cikk / 190 Telefonszámla megtérítése
Kérdés: Elfogadható-e adómentes természetbeni juttatásként az a gyakorlat, hogy a dolgozó a telefonszámla 20 százalékát minden egyéb kimutatás nélkül téríti meg? Alkalmazható-e telefonszámonként különféle módszer?
92. cikk / 190 Cégtelefon magáncélú használatának továbbszámlázása
Kérdés: Hogyan lehet a magántelefonokkal kapcsolatos 20 százalékot továbbszámlázni, és milyen hatása van ennek az áfalevonási tiltásra?
93. cikk / 190 Internet-hozzáférés minősítése
Kérdés: Egy szolgáltató társaság az ügyfélváróban internet-hozzáférési lehetőséget alakított ki, hogy a várakozó ügyfelek a saját laptopjukat használva hasznosan tölthessék a várakozási időt. Természetbeni juttatásnak minősül-e az internet-hozzáférési lehetőség, és ebben az esetben is terheli-e valamilyen adóteher?
94. cikk / 190 Biztosított és biztosítási jogviszonyban nem álló személy telefontérítése
Kérdés: Jól értelmezem a jogszabályokat, hogy amennyiben egy alkalmazott telefontérítését fizeti meg a foglalkoztató, akkor a 29 százalék tb-járulékot és a 3 százalékos munkaadói járulékot is meg kell fizetni, ha nem alkalmazott, vagyis idegen akkor csak a 11 százalékos eho-t?
95. cikk / 190 Autópálya-matrica közterhei
Kérdés: Valóban magáncélú használatnak számít-e az úthasználati díj (autópálya-matrica) bruttó értékének 50 százaléka, és ezt is terheli-e az 54 százalékos adófizetési kötelezettség?
96. cikk / 190 Céges telefonok adózása
Kérdés: 2006. szeptember 1-jét követően hogyan lehet elkerülni a céges telefonok adózását?
97. cikk / 190 Ingatlan-bérbeadás eho-ja
Kérdés: Az új szabályok szerint mekkora összegű eho-t kell fizetni annak a magánszemélynek, aki a házastársa tulajdonában lévő kft.-nek adja bérbe a lakását?
98. cikk / 190 Külföldi munkavállaló részére adott természetbeni juttatás
Kérdés: Kell-e 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást levonni abban az esetben, ha egy külföldi munkavállaló adóköteles természetbeni juttatásban részesül?
99. cikk / 190 Adómentes juttatások
Kérdés: Egy részvénytársaság vezetősége 2006. január 1-jétől a béren kívüli juttatásokat egységesen minden foglalkoztatott részére 120 000 forint éves keretösszegben határozta meg. Az adómentes mértékig választható étkezési utalvány, üdülési csekk, helyi bérlet és internettámogatás. Adható-e adómentesen az arra jogosultaknak a keretösszegen felül is az iskolakezdési támogatási utalvány, vagy az rt.-nél 5-10-15 éve munkaviszonyban állóknak meghatározott értékű, az Szja-tv. szerinti adómentes juttatás?
100. cikk / 190 Munkába járás költségeinek elszámolása
Kérdés: Egy társaság a 78/1993. Korm. rendelet értelmében 2004. december 31-éig adómentesen fizette a nem azonos közigazgatási területről történő munkába járást, azaz a bérlet 80 százalékát néhány dolgozója részére, mivel a munkavégzés csak így volt biztosítható. 2005. január 1-jétől, miután az Szja-tv.-ből kikerült ennek a bizonylat nélkül elszámolható költségnek a lehetősége, ezt az összeget felbruttósították, és így továbbra is biztosították ugyanazon dolgozóik részére az addigiaknak megfelelő nettó összeget. A társaság úgy döntött, hogy a július 1-jétől érvényes, de január 1-jétől visszamenőlegesen fizethető 9 Ft/km/munkanapnak megfelelő adómentes összeget 2005. évben nem veszi figyelembe, mert visszamenőleg már rendkívül bonyolult a kifizetett és leadózott összegeket önrevízióval helyesbíteni, 2006. január 1-jétől azonban már így történik az elszámolás. Milyen bizonylatokat kell kitölteni az adómentes összegen felüli összeg kifizetéséről, és helyes-e, ha mindennemű járulékot (munkavállalóit is) vonnak és fizetnek utána? Táppénzalapot képez-e ez a kifizetés?
