Kiegészítő tevékenységű tag hozzájárulás-fizetési felső határa

Kérdés: Figyelembe vehető a kifizető által fizetett havi egészségügyi szolgáltatási járulék az éves 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határ számításánál egy társas vállalkozás nyugdíjas, személyesen közreműködő tagja esetében, aki az elmúlt 5 évben a társaság nyereségéből osztalékot vett ki, amely kifizetésekor levonásra került a személyi jövedelemadó, valamint az eho is a 450?000 forint keretösszeg figyelembevétele mellett? Amennyiben beszámítható ez a közteher, akkor vissza lehet igényelni a korábbi évekre vonatkozólag az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét?
Részlet a válaszából: […] ...– feltéve hogy folyamatosan fennállt a járulékfizetési kötelezettség – 12?x?7050 = 84?600 forintot jelent, ami alapján az érintett tag eho-fizetési kötelezettsége csak 365?400 forintos összeghatárig állt fenn.Az Eho-tv. 11/A. §-ának (3) bekezdése szerint, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Nem működő bt. beltagja

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy nem működő betéti társaság rokkantnyugdíjas beltagja után?
Részlet a válaszából: […] ...beltag nem működik ugyan személyesen közre a társaság tevékenységében, de az ügyvezetésre valószínűséggel jogosult. Ügyvezetői státuszára tekintettel pedig a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja alapján társas vállalkozónak minősül.Mégpedig biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Ellátás jogalap nélküli felvétele

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a szülőnek, aki kapott egy határozatot arról, hogy a GYES-t jogalap nélkül vette fel?
Részlet a válaszából: […] ...feltéve hogy a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől kevesebb mint három év telt el. A felróhatóság fogalmát a jogszabály tágan kezeli. Az ellátás felvétele egyrészt akkor róható fel, ha az ellátásban részesülő tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Kétszeresen kell megfizetni a járulékokat abban az esetben, ha egy egyszemélyes kft. tagja személyes közreműködése alapján és a megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenysége alapján is társas vállalkozóvá válik?
Részlet a válaszából: […] ...nem, mivel a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy a tulajdonos tag egyidejűleg ugyanabban a társas vállalkozásban két társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkezzék. A Tbj-tv. 4.§-a d) pontjának 5. alpontja szerint társas vállalkozónak tekintendő a bt., kkt., kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.
Kapcsolódó címke:

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...körülmények között nem mondhat le a munkabérére vonatkozó igényéről.A betéti társaság végelszámolói feladatokat ellátó beltagja tehát jelen esetben megbízási jogviszonyban látja el a teendőit. A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja szerint pedig 2012...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.
Kapcsolódó címke:

Külföldön tanuló diák jogosultsága egészségügyi ellátásokra

Kérdés: Milyen feltételekkel jogosultak Magyar-országon egészségügyi szolgáltatásokra az EGT-tag--államokban tanuló magyar állampolgárságú diákok? Ha nem rendelkeznek jogosultsággal, hogyan vehetik igénybe külföldön, illetve Magyar-országon az ellátást?
Részlet a válaszából: […] A Köznev-tv., illetve a Felsőokt-tv. alapján a tanulói/hallgatói jogviszony a beiratkozástól a diákigazolványra való jogosultság napjáig tart, ideértve a szünetelés idejét is.Tehát ha egy nagykorú diák a külföldi tanulmányai idejére szünetelteti a magyarországi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Munkabérletiltás mértéke

Kérdés: Szabályosan járt el a végrehajtó abban az esetben, ha a munkavállaló munkabérletiltása során a nettó fizetés több mint 60 százalékát levonás alá helyezte? A dolgozó bruttó jövedelme 545 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett egy kft. személyesen nem közreműködő tulajdonos ügyvezetője abban az esetben, ha egy betéti társaság bejelentett kisadózó beltagjaként a havi 75?ezer forintos tételes adó fizetését vállalta?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési kötelezettséget, ugyanakkor a kisadózói jogállásra hatással lehet a kft.-ben létesített biztosítási jogviszony.Kft.-tag ügyvezetőjéről van szó, akinek jogviszonya a következők szerint alakulhat.Az ügyvezetői teendőket elláthatja munkaviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Kiva hatálya alá tartozó kft. ügyvezetője

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy kiva hatálya alá tartozó kft.-ben a tulajdonos ügyvezetőnek abban az esetben, ha egyben egyéni vállalkozó is, és a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségét abban a jogviszonyában teljesíti? Hogyan kell eljárni akkor, ha a kft.-ben személyi jellegű kifizetésben is részesül? Mennyiben változik a helyzet, ha az ügyvezetést részmunkaidőben látja el?
Részlet a válaszából: […] ...jellegű kifizetésekkel (amely megegyezik a Tbj-tv. szerinti járulékalapot képező jövedelemmel) növelni kell a kiva alapját. A?társaság tagja esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj-tv. szerint járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Munkaidő beosztása magasabb napi munkaidő esetén vagyonvédelmi cégnél

Kérdés: Foglalkoztathat két munkavállalót egy vagyonvédelmi feladatokat ellátó cég törvényesen olyan módon, hogy ugyanazon az őrzési területen az egyik héten hétfőtől vasárnapig az egyik, a másik héten a másik dolgozó látja el a feladatokat 16.00 órától másnap reggel 7.30-ig, azaz napi 15,5 órás munkaidőben? Hogyan kell helyesen nyilvántartani a munkavállaló munkaidejét, tekintettel arra, hogy több helyen olvasható, hogy a jelenléti ív nem megfelelő erre a célra?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő).Tulajdonosnak e szabály alkalmazása szempontjából a gazdasági társaság tagját kell tekinteni, ha a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.
1
84
85
86
273