1951-ben született férfi és 1952-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Mikortól mehet el korengedményes vagy előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952. január 1-jén született nő, illetve egy 1951-ben született férfi, aki rendelkezik a szükséges szolgálati idővel?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt a kérdésre rátérnénk, tisztázzuk a korengedményesnyugdíj és az előrehozott öregségi nyugdíj közötti leglényegesebbhasonlóságokat és különbségeket. Többek között közös vonás mindkét ellátásban,hogy az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képes (62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 24.

Köztisztviselők jubileumi jutalma

Kérdés: Jubileumi jutalomra jogosító időnek számít-e egy köztisztviselő esetében az 1992. július 1-je előtt egy mezőgazdasági termelőszövetkezetben tagként eltöltött napi 8 órás munkaviszony? Több dolgozó 1996 után létesített közszolgálati jogviszonyt, előtte tsz-tagként dolgozott. Hogyan változik a helyzet azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik korábban a Ktv. hatálya alá tartoztak, de jelenleg fizikai munkavállalók, és az Mt. szabályai vonatkoznak rájuk?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejénekbeszámítása tekintetében a Ktv. 49/E § (3) bekezdése a Ktv. 72. § (1)–(2)bekezdéseiben foglaltakat rendeli irányadónak azzal, hogy a munkavégzésreirányuló egyéb jogviszonyban, illetőleg az 1992. július 1. után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 24.

Korengedményes nyugdíjazás 2009. évben

Kérdés: 2009-ben lehet-e a foglalkoztatóval korengedményes nyugdíjra vonatkozó megállapodást kötni, és ha igen, hogyan, s mi a teendője a munkavállalónak, ha ezt a nyugdíjat szeretné igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] Igen, 2009. évben is van lehetőség korengedményes nyugdíjmegállapítására.A korengedményes nyugdíj megállapítását idén is a munkáltatóés a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozza meg. A megkötésérelegkorábban a korengedményes nyugdíjba vonulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Családtámogatási ellátásban részesülők bejelentési kötelezettségei

Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettségei vannak annak a személynek, aki valamilyen családtámogatási ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] A fenti kérdés kifejtése előtt fontos kitérni arra, hogypontosan mit értünk családtámogatási ellátáson, illetve milyen ellátásiformákat jelent. Családtámogatási ellátás a:– családi pótlék,– gyermekgondozási segély,– gyermeknevelési támogatás,– anyasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

Köztisztviselő jubileumi jutalma

Kérdés: Beszámítanak-e a mezőgazdasági termelőszövetkezetnél eltöltött évek egy köztisztviselő jubileumi jutalmának megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] Közszolgálati jogviszonyban a jubileumi jutalomra vonatkozóelőírásokat a Ktv. 49/E. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a köztisztviselő 25, 30, 35,illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő megszerzése után -alanyi jogon –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság

Kérdés: Köteles volt-e magán-nyugdíjpénztári tagság létesítésére az az 1975-ben született magánszemély, aki 2006. január 1-jén lépett először munkaviszonyba?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban arra kell rávilágítanunk, hogy biztosításijogviszonynak nem csak a munkaviszony minősül, hanem a Tbj-tv. 5. §-ábanfelsorolt jogviszonyok – pl. a közalkalmazotti, közszolgálati, a hivatásosnevelőszülői jogviszony, a szövetkezeti tagsági viszony, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Ipari szövetkezeti tag jogviszonya

Kérdés: Megtarthatja-e továbbra is a tagsági viszonyát az az üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag, aki kilép a szövetkezetből (megszünteti munkaviszonyát), és egy kft.-hez megy dolgozni? Hogyan változik a helyzet, ha nem rendelkezik üzletrésszel? Üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag nyugdíjba megy a szövetkezettől. Megtarthatja-e tagsági viszonyát, vagy a munkaviszonyának megszüntetésével tagsági viszonyát is meg lehet-e szüntetni a nyugdíjba vonuló ipari szövetkezeti tagnak? Mi történik a tagsági viszonyával akkor, ha a szövetkezetnél továbbra is kiegészítő tevékenységben néhány órás tevékenységet végez, vagy akkor, ha évenként csak néhány esetben végez munkát?
Részlet a válaszából: […] A szövetkezetekre vonatkozó alapvető törvényirendelkezéseket jelenleg a régi Szöv-tv., az Ám-tv., az Új szöv-tv., valamint aSzöv-tv. tartalmazza.Az Ám-tv. 1. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a régiSzöv-tv. e törvény kihirdetése napján (1992. január 20.) lépett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Nyugdíjas szövetkezeti elnök jövedelme

Kérdés: Kiegészítő tevékenységűként vehet-e ki jövedelmet az elnöki tevékenység ellátásáért az a szövetkezeti tag, aki 2005 októberéig munkaviszonyban látta el az elnöki tevékenységet, 2005 novemberétől pedig nyugdíjasként tevékenykedik?
Részlet a válaszából: […] A 2006. évi X. tv. (Szöv-tv.) 56. §-a értelmében aszövetkezet tagja munkaviszonyban, vállalkozási jogviszonyban vagy megbízásijogviszonyban végezhet munkát a szövetkezetben.Ennek megfelelően lehet (kell) az érintetttársadalombiztosítási jogállását is meghatározni, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Beltag szociális járadéka

Kérdés: Mikortól, hol és milyen nyomtatványokon igényelheti a szociális járadékot egy betéti társaság beltagja, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette, 1997. január 1-jétől a mindenkori minimálbérnek megfelelő összegű tagi jövedelmet vett ki, amely után minden esetben megfizették a járulékokat, és 2006. április 1-jétől máshol heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Milyen összegű lesz az ellátás?
Részlet a válaszából: […] Sajnos, a kérdező nem tért ki arra a fontos momentumra, hogyaz érintett személy munkaképességének csökkenése mikor következett be. Ez akörülmény azért lényeges, mert a megváltozott munkaképességű dolgozókfoglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Diákszövetkezeti tagok közterhei

Kérdés: Valóban kedvezőbb-e a foglalkoztató számára, ha a nyári szünet ideje alatt szórólap és újság terjesztésére, valamint irodai munkára alkalmazni kívánt középiskolai tanulók foglalkoztatását egy iskolai szövetkezettel kötött szerződés keretében oldja meg? A szövetkezet tájékoztatása értelmében a közterhek így alacsonyabbak, és a nyilvántartás is egyszerűbb.
Részlet a válaszából: […] Igen, ez valóban így van.A diákok szövetkezeti keretek között történő alkalmazása afoglalkoztatók számára lényegesen egyszerűbbé teszi a foglalkoztatói teendőket,és nagyon költségkímélő. Ebben az esetben ugyanis a szövetkezet lesz a ténylegesmunkáltató, az ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.
1
9
10
11