Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottjának szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Van szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége az alkalmazottja után – az egyéni vállalkozóhoz hasonlóan – egy mezőgazdasági őstermelőnek?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulás alanyait a Szakhoz-tv. 2. §-ának (1) bekezdése sorolja fel. E szerint szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett– a gazdasági társaság, kivéve a Szak-tv. szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Szociális szövetkezeti tagok egészségügyiszolgáltatásijárulék-kedvezménye

Kérdés: 12 naptári hónapot vagy az adott naptári évet kell érteni év alatt a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban állók után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékból a foglalkoztatót megillető mentességi szabályok alkalmazása során?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Tbj-tv. 39/B. §-ának (3) bekezdésében említett kedvezményre vonatkozik, miszerint a szociális szövetkezet mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben, míg a második évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Önkormányzat választott tisztségviselőjének öregségi nyugdíja

Kérdés: Meg kell szüntetnie a jogviszonyát egy önkormányzat választott tisztségviselőjének abban az esetben, ha öregségi nyugdíj megállapítását kéri?
Részlet a válaszából: […] A negyven év jogosultsági idővel rendelkező nők esetét ide nem értve öregségi teljes nyugdíjra az a személy jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 23.

Betéti társaság beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Azt az információt kaptuk, hogy meg kell szüntetnie egy napra a tagsági viszonyát egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha nyugdíjba szeretne vonulni. Valóban így van? A beltag jelenleg munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, de 2015. november 30-án meglesz a 40 év jogosultsági ideje, és igénybe szeretné venni a nyugellátást. Ebben az esetben a társasági szerződést is módosítani kell a nyugdíjazás napján, tehát arra az egy napra, amikor nem állhat biztosítási jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] Sajnos ezzel a kérdéssel kapcsolatban még mindig sok téves információ hangzik el annak ellenére, hogy az idevágó jogszabály és annak gyakorlati alkalmazása évek óta nem változott. A további félreértések elkerülése érdekében tájékoztatjuk, hogy jelenleg nem fordulhat elő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Nyugdíj előtti álláskeresési segély

Kérdés: Végezhet valamilyen tevékenységet egy nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő személy anélkül, hogy elveszítené a jogosultságát az ellátásra? Közreműködhet például tagi jogviszonyban a családi betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] Az Flt. 30. §-ának (7) bekezdése értelmében szünetel a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítása a keresőtevékenység teljes tartamára. Ugyanezen törvény 58. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint keresőtevékenységnek minősül minden olyan munkavégzés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy külföldi jövedelme

Kérdés: Megszűnik a megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosultsága abban az esetben, ha külföldi társaság ügyvezetőjeként külföldön jövedelmet szerez, amely után megfizeti a közterheket, és ennek a jövedelemnek az összege 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A válaszra nem lehet röviden igennel vagy nemmel válaszolni, ugyanis a Kérdező nem tér ki arra, hogy melyik államban végez munkát, pontosabban fogalmazva, keresőtevékenységet.Azonban a 2011. évi CXCI. tv. 1. §-a (2) bekezdésének 4. pontja választ ad a kérdésére. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] A szociális szövetkezet működésére, tevékenységére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Szöv-tv. 14-21. §-ai tartalmazzák. Ezen előírások értelmében a szociális szövetkezetnek – az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

1955-ben született egyéni vállalkozó öregségi nyugdíja

Kérdés: Mikor mehet el öregségi nyugdíjba egy 1955-ben született egyéni vállalkozó, akinek 50 százalékos egészségkárosodása van? Jelenleg a vállalkozása miatt nem részesülhet ellátásban.
Részlet a válaszából: […] Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaihoz szükséges egészségkárosodás megléte esetén sem jogosult az a személy rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra, aki az ellátás megállapításának időpontjában keresőtevékenységet végez.Az öregségi nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Szociális szövetkezetek tagjainak közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a szociális szövetkezet tagjai után, és milyen ellátásokra lesznek jogosultak a befizetett járulékok alapján?
Részlet a válaszából: […] A szövetkezeti formák között speciális helyet foglalnak el a szociális szövetkezetek, amelyek abból a célból szerveződtek, hogy a hátrányos helyzetben lévő tagjaik számára munkafeltételeket teremtsenek, valamint szociális helyzetük javítását egyéb módon elősegítsék. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 12.

Egyéni és társas vállalkozás különadója

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a vállalkozók különadó-fizetési kötelezettségére, és milyen okból került bevezetésre az új közteher?
Részlet a válaszából: […] Az Országgyűlés a költségvetés egyensúlyának javításaérdekében az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésreképes adófizetők szolidaritására alapozva alkotta meg a 2006. évi LIX. tv.-t akülönadó- és járadékfizetési kötelezettségről.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.
1
3
4