Nyugdíj visszamenőleges igénylése felmondás után

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató 2019. december hóban felmondott a munkavállalónak, akinek kéthavi végkielégítést fizetett, így 2020. februárban szűnt meg a munkaviszonya, de visszamenőlegesen 2019. október hónaptól kérte a nyugdíja megállapítását, ezért kéri a munkabér és a végkielégítés járulékainak rendezését? Önellenőrzést kell tartania a munkáltatónak ebben az esetben? Vissza kell fizetni a dolgozó részére a levont járulékokat? Visszakövetelhető a dolgozótól a már kifizetett végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] A saját jogú nyugdíjas Mt. szerinti munkaviszonyban álló dolgozóra a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében nem terjed ki a biztosítás. Ebből következően az e körbe tartozó dolgozó munkabérét nem terheli egyéni járulék, illetve a munkaadónak nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. rendelkezései értelmében az ügyvezető munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el a tevékenységét. Amennyiben a megbízási jogviszonyt választja, és a cégben társas vállalkozóként egyébként nem biztosított, akkor az ügyvezetői megbízása alapján társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Elmaradt cafeteriajuttatás kifizetése

Kérdés: Kifizetheti egy Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató az előző években elmaradt cafeteriajuttatást az általa foglalkoztatott tisztviselőnek SZÉP kártyára történő utalással? Abban az esetben, ha igen, milyen járulék- és adóvonzata lesz a juttatásnak? A kifizetendő összeg, az idei összeggel együtt, meghaladja az éves keretösszeget.
Részlet a válaszából: […] A munkavállalók részére adott cafeteriajuttatás teljes egészében a munkáltató döntésén múlik, így semmilyen akadálya nincs annak, hogy a korábbi években esetlegesen elmaradt juttatást utólag kifizesse a dolgozója részére.A Széchenyi Pihenő Kártyára történő munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy egy társas vállalkozó a minimálbérnél jóval magasabb összeg, pl. 400 ezer forint után fizesse meg a nyugdíjjárulékot, miközben az egészségbiztosítási járulék megfizetése csak a minimális összeg, azaz a minimálbér 150 százaléka után történik? Amennyiben lehetséges ez a megoldás, akkor hogyan alakul a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? Az érintett vállalkozó nem részesül tagi jövedelemben, így jelenleg a cég előlegezi meg számára a minimális járulékokat.
Részlet a válaszából: […] A jogszabály nem teszi lehetővé a társas vállalkozó számára – szemben a mezőgazdasági őstermelővel –, hogy a számára, a Tbj-tv. által meghatározott magasabb összegű járulékalap után vállalja a járulékfizetési kötelezettséget.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.
Kapcsolódó címke:

Tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló

Kérdés: Milyen jogszabályi hely alapján és milyen közterheket kell megfizetni a jelenleg érvényben lévő tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulók után, akikre vonatkozóan 2020. január 1-jétől sem a Tbj-tv., sem a Szakhoz-tv. nem tartalmaz előírásokat? Az iskola tájékoztatása szerint a már megkezdett tanulószerződések érvényben maradnak, a jogszabályok viszont csak a szakképzési munkaszerződésre vonatkozó szabályokat tartalmazzák.
Részlet a válaszából: […] Valóban, január 1-jétől mind a Tbj-tv.-ből, mind pedig az Szja-tv.-ből, illetve a Szocho-tv.-ből törlésre kerültek a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóra vonatkozó előírások.Ugyanakkor az új Szak-tv. 125. §-ának a (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Japán állampolgárságú munkavállalók

Kérdés: Hogyan kell eljárni azoknak a japán állampolgárságú munkavállalóknak az esetében, akik a japán anyavállalat munkavállalóiként a magyar leányvállalatnál megbízólevéllel, vállalaton belüli áthelyezéssel végeznek munkát, jövedelmet a japán és a magyar cégtől is kapnak, eddig a japán társadalombiztosítási rendszerben voltak biztosítottak, amelyről érvényes dokumentummal is rendelkeztek, de az 5+1 év érvényességi idő 2019. december 31-én lejárt, a hosszabbításra pedig már nincs lehetőség? A dolgozók magyar forrású jövedelme után a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény értelmében eddig Magyarországon nem történt járulékfizetés.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett kiküldetésben lévő japán munkavállalók társadalombiztosítási jogállását illetően a 2013. évi CLII. tv.-ben kihirdetett magyar-japán szociális biztonságról szóló egyezmény előírásait kell alapul venni.Az egyezmény 7. cikke a kiküldött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Szerb állampolgár járulékai

Kérdés: Milyen típusú és milyen összegű járulékokat kell levonni egy szerb állampolgárságú professzor részére adott pénzbeli díjból?
Részlet a válaszából: […] A pontos válasz adását megnehezíti, hogy a kérdés nem tartalmaz információkat a díjazást megalapozó jogviszonyt illetően, illetve az érintett lakóhelyére vonatkozóan.Amit tudunk, hogy szerb állampolgárságú személyről van szó, így magyarországi jogviszonyából származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Munkavállaló kölcsöntartozásának átvállalása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkavállaló végrehajtó által megállapított kölcsöntartozásának egy részét a munkáltató elutalta a követelő cégnek? A hátralék a munkavállaló béréből havonta kerül levonásra a végrehajtó által megállapított sorrendben és összegben.
Részlet a válaszából: […] A magánszemély által bármilyen jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték bevételnek minősül, ideértve az elengedett, átvállalt tartozást, a magánszemély helyett teljesített kiadást, be-fizetést [Szja-tv. 4. § (2) bekezdés]. Ha a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

1955-ben született polgármester

Kérdés: Kérheti a nyugdíj megállapítását a megbízatása megszüntetése nélkül egy 1955-ben született főállású polgármester, aki 2019 szeptemberében elérte a nyugdíjkorhatárt? Elláthatja majd a polgármesteri feladatait a továbbiakban az öregségi nyugdíj mellett?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 2019. január 1-jétől nem írja elő feltételként a biztosítási jogviszony megszűnését, így nincs akadálya annak, hogy a biztosítási jogviszonyban álló (hivatalban lévő) polgármester nyugellátást igényeljen.Ugyanakkor a kérdésben főállású polgármesterről van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.
Kapcsolódó címke:

Román nyugdíjban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottnak fog minősülni egy 65. életévét betöltött, magyarországi lakcímmel, magyar adóazonosító jellel és tajkártyával rendelkező nyugdíjas személy, ha Magyarországon munkaviszonyt létesít, de a nyugellátását Romániából kapja, magyar szolgálati ideje pedig korábban nem volt? A munkavállaló a nyugdíj megállapításáról hozott határozatát bemutatta a leendő munkáltatójának.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében az Mt. szerinti munkaviszonyban álló dolgozóra nem terjed ki a biztosítás, amennyiben saját jogú nyugdíjas.A Tbj-tv. 4. §-ának f) pontja értelmében saját jogú nyugdíjasnak minősül az a személy is, aki a szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.
1
36
37
38
81