Osztalék szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Milyen összeg vehető figyelembe az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározásánál egy kft. tulajdonosa esetében, aki heti egyórás munkaviszony keretében, havi 20.000 forintért látja el az ügyvezetői teendőket?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésében említett jövedelmekből keletkező adóalap után maximum a minimálbér 24-szereséig (tehát 2023-ban 24×232.000 = 5.568.000 forintig) kell megfizetni a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.
Kapcsolódó címkék:    

Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Valóban nem folytathatja a továbbiakban kisadózóként a tevékenységét az az egyéni vállalkozó, aki C2 minősítési kategóriába tartozik, és számára rokkantsági ellátás került megállapításra? Amennyiben nem lehet a továbbiakban kisadózó, és áttér az átalányadózásra, akkor nyugdíjasként mentesül a járulék és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Kata-tv. alkalmazásában a rokkantsági ellátásban részesülő, és 50 százalékos vagy kisebb mértékű egészségi állapottal rendelkező (a C2 kategória ennek felel meg) vállalkozó nem főállásúnak minősül, és így nem választhatja a kisadózást.E nem főállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.
Kapcsolódó címkék:    

Kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetője

Kérdés: Jogosult a megváltozott munkaképességű munkavállalókat megillető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre egy kft. nyugdíjkorhatárt betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő tagja, aki eddig nem működött közre a társaság tevékenységében, de most ő lett az ügyvezető? Meg kell fizetni a minimumjárulékot ebben az esetben az ügyvezetői státuszra tekintettel?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a kérdésben említett tag ügyvezetői státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül, és mivel nem részesül öregségi nyugdíjban (továbbra is a rokkantsági ellátás kerül folyósításra a számára, amely nyilván...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
Kapcsolódó címkék:    

Osztalék szociálishozzájárulásiadó-alapja

Kérdés: Az osztalék maximális szociálishozzájárulásiadó-alapjának számítása során az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmét, vagy csak ennek adómentes részét lehet figyelembe venni abban az esetben, ha a vállalkozó éves bevétele várhatóan 8 millió forint, amelyből a 40 százalékos költséghányad figyelembevételével 4,8 millió forint a jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)–e) pontjai alá tartozó jövedelmek esetében (e körbe tartozik az osztalék is) maximum a minimálbér összege huszonnégyszeresének megfelelő adóalap után kell megfizetni.Tehát a maximum-adóalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
Kapcsolódó címkék:  

Kisadózó egyéni vállalkozó további jogviszonya

Kérdés: Miért kell megfizetnie a járulékokat a részfoglalkozású munkaviszonyában egy matematika-fizika felkészítést, korrepetálást végző kisadózó egyéni vállalkozónak, aki a munkaviszonyában ugyanezt a tevékenységet végzi? Akkor is meg kellene fizetni a járulékot, ha a munkaviszony helyett megbízási jogviszonyt létesítene?
Részlet a válaszából: […] Olvasónknak egyidejűleg két jogviszonya van: kisadózó egyéni vállalkozó, illetve munkaviszonyban álló dolgozó. A kisadózás melletti munkaviszony azért lehetséges, mert a munkaideje nem éri el a heti 36 órát. Heti 36 órát elérő munkavégzéssel járó munkaviszony mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
Kapcsolódó címkék:  

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Mi lesz a járulékalapja annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki 2023. szeptember 30-ig főállású volt, bevételt nem realizált, így a garantált bérminimum alapján teljesítette a járulékfizetést, október 1-jétől munkaviszonyban áll, és a IV. negyedévben 10 millió forint vállalkozói bevételt szerez, amiből 6 millió forint a jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett átalányadózó egyéni vállalkozó az első 3 negyedévben – feltéve, hogy nem volt olyan időszak (pl. táppénz), melynek tartama alatt mentesült a minimumkötelezettség alól – 9×296.400 forint = 2.667.600 forint alapulvételével teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
Kapcsolódó címke:

Külföldi állampolgár SZÉP-kártya-juttatása

Kérdés: Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót a német munkavállalóknak juttatott SZÉP-kártya összege után, vagy az A1-es igazolás alapján mentesített a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése alapján a SZÉP-kártyára utalt juttatást sem terheli szociális hozzájárulási adó az említett munkavállaló esetében. Az említett jogszabályi hely szerint ugyanis a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
Kapcsolódó címkék:    

Keresőtevékenységek GYES mellett

Kérdés: Keletkezik bármilyen járulékfizetési kötelezettsége annak a heti 40 órás munkaviszonyban álló kismamának, aki jelenleg GYED-ben részesül, de gyermeke hamarosan betölti a második életévét, ezért GYES-t fog kapni, azonban továbbra is fizetés nélküli szabadságon marad, és a cégének megbízási szerződés keretében fog dolgozni a biztosítási összeghatárt jelentősen meghaladó díjazás ellenében? Ezzel párhuzamosan a kismama egy betéti társaság kültagjaként személyesen is szeretne közreműködni díjazás nélkül. Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a kültagként történő közreműködést ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kültagként folytatott személyes közreműködés révén az anyuka a betéti társaságban társas vállalkozónak minősül. Mégpedig főfoglalkozásúnak (ennek megfelelően 1451-es jogviszony kóddal kell őt bejelenteni), mivel a munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.
Kapcsolódó címkék:    

Visszamenőleges nyugdíjazás

Kérdés: Vissza tudja igényelni a járulékot a munkavállaló vagy a munkáltató az alábbi esetben? Egy munkaviszonyban álló dolgozót elbocsátotta a munkáltatója, és 3 havi végkielégítést, valamint – megállapodás alapján – 3 havi felmentési időt biztosított a számára, így jogviszonya 2023. szeptember 30-án szűnt meg, azonban az összes járandóság kifizetése után a dolgozó a 40 év jogosultsági idejére tekintettel 2023. április 10-ei dátummal nyugdíjas lett. Mi lesz ebben az esetben a végkielégítés sorsa, tekintettel arra, hogy a nyugdíjas munkavállaló részére nem jár ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a járulékproblémával. Mivel a nyugdíjas munkavállalóra nem terjed ki a biztosítás, a munkabérét nem terheli sem járulék, sem pedig szociális hozzájárulási adó. Tehát mindazon jövedelem, amelynek kifizetésére az április 10-ét követő időszakra került sor, mentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.
Kapcsolódó címkék:  

Átalányadózó egyéni vállalkozó munkaviszonya

Kérdés: Kötelezett minimumjárulék fizetésére egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy kft. tulajdonosaként heti 40 órás munkaviszony keretében végzi az ügyvezetői teendőket, de – likviditási problémák miatt – jelenleg nem részesül munkabérben? Az ügyvezető nincs fizetés nélküli szabadságon, ellátja a teendőit, tehát megvalósul a heti 36 órás foglalkoztatás.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan egyéni vállalkozóról van szó, aki heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, és így mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól.A Tbj-tv., illetve a Szocho-tv. vonatkozó előírásai [42. §, illetve 9. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
13
14
15
…
81