Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók pihenőideje

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cukrászdát üzemeltető munkáltató, ha a munkaidőkeretben napi 8 órát dolgozó munkavállalói részére, akiknek a szabadnapja minden héten hétfőre, és minden második héten vasárnapra esik, vasárnapi munkavégzésük esetén az alapbéren felül 100 százalék mértékű pótlékot is fizet? Jogosultak-e az átlagkeresetükre azok a munkavállalók, akiknek a szabadnapja esik az ünnepnapra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében több műszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési idejemeghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalókidőszakonként rendszeresen, egy napon belül, egymást váltva végzik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Portások munkarendje

Kérdés: Foglalkoztathatja-e egy vállalkozás 24/48 órás munkabeosztásban a munkaviszony keretében alkalmazásban álló portásokat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 119. § (3)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a munkavállaló napi, illetve hetimunkaideje a 12, illetve a 48 órát, a készenléti jellegű munkakörbenfoglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 24, illetve a 72órát nem haladhatja meg. Napi, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Felmentés alatt álló pedagógus munkavállalása

Kérdés: Vállalhat-e munkát ugyanannál a foglalkozatónál (pl. megbízási jogviszonyban) egy felmentés alatt álló pedagógus a munkavégzés alóli felmentés ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] Az irányadó jogszabályi rendelkezések értelmében pedagógusmunkakörben foglalkoztatott munkavállalókat (közalkalmazottakat) foglalkoztatóközoktatási intézmény az Mt. vagy a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónak, apedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Rendkívüli munkavégzés díjazása

Kérdés: A rendkívüli munkavégzés – elismert túlóra vagy egyszeri feladat elvégzésére szóló utasítás a munkáltató részéről – időtartamát minden esetben fel kell-e tüntetni a munkaidő-nyilvántartásban (pl. ha a dolgozó nem a munkahelyén tölti a rendkívüli munkát, hanem külső helyszínen előadást tart)? A rendkívüli munka díjazása történhet-e úgy, hogy a személyi alapbérből számított órabér helyett olyan órabért kap a munkavállaló, mint egy külsős piaci szereplő, azaz ha egy megbízásos jogviszonyban álló külsős magánszemély a szombati előadásunkat 10 ezer forintos órabérért tartja, akkor a cég munkavállalója is részesülhet-e ugyanekkora díjazásban óránként akkor, ha az Mt. szerint a 100 százalékos túlórapótlékkal együtt is csak 4500 forint lenne az órabére?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató nyilvántartási kötelezettségére vonatkozóelőírásokat az Mt. 140/A. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg.E rendelkezések értelmében a munkáltató kötelesnyilvántartani a munkavállalók– rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Kötelezően előírt ügyelet díjazása

Kérdés: Kell-e valamilyen pluszjuttatást fizetni azoknak a dolgozóknak, akiket a munkáltatójuk a 2005. december 27-étől január 6-áig terjedő időszakban reggel 6-19 óra között ügyeletre jelölt ki? A dolgozóknak ezen időszak alatt telefonon, illetve interneten folyamatosan rendelkezésre kellett állniuk, így az eredetileg tervezett szabadságukat sem vehették ki. Az ügyelet kijelölésére azért került sor, mert a munkáltató egy új bérszámfejtési rendszerre állt át, és az ezenközben felmerülő problémák megoldása érdekében szükség volt a rendelkezésre állásra.
Részlet a válaszából: […] A készenlétre és az ügyeletre vonatkozó előírásokat az Mt.129. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében készenlét az az időtartam, amelyalatt a munkavállaló a munkaidő-beosztásától eltérő időben, illetve amunkaidőkereten felül – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Közalkalmazott rendkívüli munkavégzése

Kérdés: Rendkívüli munkavégzésnek minősül-e, illetve milyen pótlékok illetik meg azt a gyógypedagógiai asszisztenst, aki nyári táborozásra van beosztva, amelynek idejébe néha szombat és vasárnap is beleesik? A dolgozó munkaideje napi 4 óra, és a munkaköri leírása semmilyen formában nem szól erről a feladatról. Hogyan alakul az elszámolás, ha ünnepnapon vagy vasárnap ugyanaz a napi 4 órás munkavállaló 12 óra munkaidőt teljesít?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó Mt. 123. § (3)bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében kollektív szerződés előírhatja, hogya közalkalmazottat a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő. A közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó Mt. 127....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Tehergépjármű-vezető pótlékai

Kérdés: Megilleti-e valamilyen pótlék a tehergépjármű-vezetőt, és ha igen, melyik törvényben található meg ennek részletezése? Az Mt.-ben nem található erre vonatkozó információ.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117/A § (3) bekezdése értelmében, ha a törvényvalamely gazdasági ágazat, alágazat tekintetében a munkavállaló munkavégzéséreszakmai szabályt ír elő, e törvény munkaidőre és pihenőidőre vonatkozórendelkezéseit a szakmai szabályokban meghatározott eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Szerződés szerinti jövedelem teljesítménybérben dolgozó kismama esetében

Kérdés: Miből tevődik össze a szerződés szerinti jövedelem annál a kismamánál, aki 2 műszakban, teljesítménybérben dolgozott, és 3 gyermeket szült az alábbiak szerint: Az 1. gyerek után 1999. szeptember 8-ától 2000. január 17-éig TGYÁS-t, 2000. január 18-ától 2001. július 8-áig GYED-et kapott az édesanya, ebben az esetben az alap egyértelmű volt. A 2. gyerek 2001. július 9-én született, és 2001. július 9-étől 2001. december 23-áig TGYÁS, 2001. december 24-étől 2003. július 9-ig GYED, 2003. július 10-étől 2003. szeptember 11-éig GYES ellátást kapott az anya. A 3. gyerek 2003. szeptember 12-én született, ezért 2003. szeptember 12-étől 2004. február 26-áig TGYÁS-on, 2004. február 27-étől 2005. szeptember 12-éig GYED-en, 2005. szeptember 13-ától jelenleg is GYES-en van az anya. A cégnél az a gyakorlat, hogy a minimálbér emelésekor munkaszerződést módosítanak. Az eredeti munkaszerződés tartalmazza a műszakpótlékot, ami jelen esetben 7,5 százalék, és a teljesítményszorzót. Az ellenőrzés során nem fogadták el csak a minimálbérből számolt órabért, azonban ha ez a kismama visszajön dolgozni, és a szabadságát kiveszi, a cég nem minimálbérrel fizeti ki.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 84. §-ában foglalt rendelkezések értelmében amunkavállaló személyi alapbérét többek között a gyermek ápolása, gondozásacéljából kapott fizetés nélkül szabadság [Mt. 138. § (5) bekezdés a) pont]megszűnését követően a munkáltatónál az azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló pihenőnapja

Kérdés: Milyen juttatásokat, illetve pótlékokat kell kapnia annak az alkalmazottnak, aki munkaidőkeretben dolgozik, nem folyamatos munkarendben, három műszakban, fizetett ünnep napján nem dolgozhat, de műszakját előző este 22.00-kor kezdte és ünnepnap 6.00-kor fejezte be? Jelen esetben az alkalmazott 2006. március 14-én 22.00-kor kezdte műszakját és 2006. március 15-én 6.00-kor fejezte be. Mi a teendő, ha szintén fent nevezett alkalmazott 2006. március hónapban a fizetett ünnep nélkül 22 munkanapot dolgozott, és a fizetett ünnepen pihenőnapját töltötte? A pihenőnapra nem jár bér, de a fizetett ünnepre igen, tehát aki nem pihenőnapon volt 2006. március 15-én, hanem fizetett ünnepen, több bért kap, mint az, aki dolgozott. Milyen módon lehet rendezni az eltéréseket?
Részlet a válaszából: […] Mt. 117. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezésértelmében napi munkaidő: az egy naptári napra eső vagy 24 órás megszakításnélküli időszakba tartozó munkaidő.Az Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében több műszakos munkarend: ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Pótlék megállapítása rendkívüli munkavégzés esetén

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a pótlékot a rendkívüli munkavégzés esetén? Az Mt. 147. §-ában foglaltak szerint a rendes munkabéren felül illeti meg a dolgozókat, de nem pontosan érthető, hogy ez mit jelent. Havidíjas munkavállaló esetében rendes munkabér alatt a szerződés szerinti bért, vagy a pluszként ledolgozott bérrel növelt bért kell érteni? Ha egy havi bruttó 60 000 forint alapbérrel rendelkező munkavállaló túlórázik, akkor 60 000 forint + 50 százalék pótlék, vagy 60 000 forint + a túlórára számított bér + az 50 százalék pótlék jár?
Részlet a válaszából: […] A rendkívüli munkavégzésért járó pótlékra vonatkozóelőírásokat az Mt. 147. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a rendkívüli munkavégzés esetén amunkavállalót rendes munkabérén felül meghatározott ellenérték illeti meg.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
1
10
11
12
15