Családi pótlék nyilatkozat

Kérdés: Hova kell nyilatkoznia a családi pótlékról annak a munkavállalónak, akinek a munkáltatója nem társadalombiztosítási kifizetőhely, és a GYED-et az egészségbiztosítási pénztár, a GYES-t pedig a Magyar Államkincstár számfejti a részükre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jogszabályváltozásra került sor a családtámogatásiellátások témakörében is, mégpedig a Cst. R. módosult. Ezek alapján a családi pótlékra jogosult és a vele együttélő házastárs, illetve az ilyen bevételt szerző élettárs tekintetében a családipótlék összege...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 29.

Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Foglalkoztatható-e korlátlanul az a 100 százalékosan rokkant, 25. életévét még be nem töltött fiatalember, aki rokkantsági járadékot, valamint emelt összegű családi pótlékot kap? Figyelembe kell-e venni a rokkantsági járadék összegét a havi bérszámfejtésnél, mint adóterhet nem viselő járandóságot, valamint a foglalkoztatás figyelembe vehető-e a rehabilitációs járadék megállapítása során?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rokkantsági járadékról szóló – meglehetősen régijogszabály a 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet – semmilyen korlátozást semtartalmaz az említett ellátásban részesülő munkavégzését illetően. Ebbőlkövetkezően a kérdésben említett fiatalember korlátlanul...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 15.

Fizetési könnyítés engedélyezése

Kérdés: Kérheti-e egy nehéz anyagi helyzetbe került kft. a köztehertartozás egy részének elengedését az APEH-től?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...néven: fizetési kedvezményre irányuló kérelem. A mérséklés irántikérelmek elbírálása során fel sem merül a késedelmi pótlék felszámításakor és abírság kiszabásakor értékelhető körülmények vizsgálata (az adóhiány keletkezésikörülményei,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 15.

Kilépő munkavállaló műszakvezetői pótléka

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a cégnek a bíróság által kiadott fizetési meghagyásban szereplő műszakvezetői pótlékot az alábbi esetben? Egy cég négynapos munkahetet vezetett be, ami miatt a munkaszerződések módosítására volt szükség. Egy munkavállaló nem fogadta el az új munkafeltételeket, ezért a cég felmondott neki, és kilépéskor kifizette részére a járandóságait. A dolgozó távozott a cégtől, ezután érkezett a fizetési meghagyás, amelyben az elmaradt műszakvezetői pótlék megfizetésére kötelezik a volt munkáltatót. Ezt a havi 20-30 ezer forintos összeget a cég a ledolgozott munkaidővel arányosan fizeti meg a műszakvezetők részére, a kieső napokra a bérprogram nem is számfejti, ezért a cég álláspontja szerint nem illeti meg a kilépett munkavállalót sem.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a bérpótlék az átlagostól eltérő feltételek közöttvégzett munkáért járó ellenszolgáltatás. Bérpótlék általában akkor állapíthatómeg, ha a munkavállaló különleges helyen, kedvezőtlen feltételek, vagyáltalában szokásos munkaidő-beosztástól...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 1.

Családi pótlék figyelembevétele elvált és külön élő szülők esetében

Kérdés: Elvált és külön élő szülők esetén a gyermektől külön élő szülőnél is figyelembe kell venni a családi pótlék felét, mint adóterhet nem viselő járandóságot?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szeptember 1-jét követően a családi pótlék adóterhetnem viselő járandóságnak minősül. Az Szja-tv. 2009. szeptember 1-jétől hatályos28. § (18) bekezdés a) pontja alapján a családi pótlék címén megszerzettbevételből egyéb jövedelem a Cst. szerint...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. július 28.
Kapcsolódó címke:

Túlmunka

Kérdés: Kötelezhető-e szombati, illetve vasárnapi túlmunkára egy két műszakos, 40 órás munkarendben hétfőtől péntekig művezető beosztásban dolgozó munkavállaló?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...[118. § (2) bekezdés]foglalkoztatott munkavállalónak – a (3) bekezdésben meghatározottak szerint -délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék jár.Az Mt. 146. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében a délutáni műszakban történő munkavégzés [117....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. július 7.

Családi pótlék adóalapba emelése

Kérdés: A júliusban hatályba lépő törvényváltozás szerint a családi pótlék adóterhet nem viselő járandóság lesz, melyet a munkáltatónak az adóelőleg megállapításakor figyelembe kell vennie. Hogyan értesül a munkáltató arról, hogy a magánszemély kap-e és milyen mértékű családi pótlékot?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...családi pótlék 2009. szeptember 1-jétől nem adómentes,hanem egyéb jövedelemként adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságkéntadózik az Szja-tv. 28. § (18)–(19) bekezdései szerint. Az adókötelezettség a2009. augusztus 31-ét követően megszerzett családi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. június 16.
Kapcsolódó címke:

Emelt szintű családi pótlékban részesülő személy támogatása

Kérdés: Jogosult-e társadalombiztosítási támogatásra az a személy, aki csak emelt szintű családi pótlékot kap?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy ez nem lehet más, mint a közgyógyellátás. Így akövetkező pár hasábban megpróbáljuk leírni a nevezett ellátás és a családipótlék kapcsolatát, reménykedve abban, hogy kedves levélírónk erre voltkíváncsi, amikor tollat ragadott!Nézzük meg először, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. június 16.

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...E Ft között 18 százalék,– az 1900 E Ft feletti részre 36 százaléka személyi jövedelemadó mértéke.2009. szeptember 1-jétől a családi pótlék egyéb bevételbőlszármazó jövedelemként hatással lesz az adózásra is. Ettől az időszaktól ugyanis családi pótlék címén...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. június 3.
Kapcsolódó címke:

Telephelyen kívül végzett munka minősítése

Kérdés: Szabályosan jár-e el a munkáltató, ha az országban rendszeresen utazó, szolgáltatást végző munkavállalók részére fizetendő díjazást a kiküldetés szabályai szerint számolja el évi 44 napra? Eddig a napi 8 órás munkaidőt meghaladó utazási időre 150 százalékos túlórapótlékot fizetett a munkáltató.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kiküldetésre vonatkozó munkajogi előírásokat az Mt. 105.§-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében a munkáltató gazdasági érdekbőlideiglenesen a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti amunkavállalót (kiküldetés)....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. június 3.
1
…
55
56
57
…
80